alkotmány

1. „Link, bevételei”- kitörölted indok nélkül.
2. 2linkfarm ki”- a forrásokat kitörölted indok nélkül, javítás „Pete…” OK
3. Lektort kérsz, ezzel elismered a hozzá nem értésedet.
4. A belső linket, hogy kell megadni?
5. „A demokrácia más fogalom, nem tartozik közvetlenül ide.” Nem a demokráciára hivatkoztam, hanem a döntéshozatallal kapcsolatos osztályozásra, amely önkormányzatiság esetén a demokrácia fokmérője.
6. „Az állam cikk helyetti zanzája teljesen felesleges itt” Nem teljesen értem, ha „Az állam lényegi meghatározására” gondoltál, egyetértek azzal a kikötéssel, hogy az „Állam” szócikket ki kellene egészíteni.
7. Ha helyesírási fogalmazási hibát találsz, azt egyszerűen ki kell javítani!
8. 2011. február 25., 12:27 Először eltünteted a forrásokat utána, pedig a forrásokra hivatkozva kijavítod a szócikket. Az általad beírt második és harmadik bekezdés, szerintem az alkotmány történetével foglakozik. Guzolt ^vita 2011. február 25., 15:39 (CET)

A lektor a cikk egészére kell. Én hiszek abban hogy több szerkesztő együttes munkájával kijavítható ez a most katasztrofális állapotban lévő cikk. Ha van valami konkrét kifogásod az álalam írt bevezetővel kapcsolatban, csak nyugodtan említsd meg. A "forrásokat" nézd meg jobban. – Peyerk ^vita 2011. február 25., 16:26 (CET)

Így nehéz a szócikk szerkesztését jobbítani, ha nyolc felvetésből kettőre kapok választ.

1. Ami a forrásokat és a külső hivatkozásokat illeti, tizenegyről lecsökkent hétre és nincs indok.
2. A bevezetőből a második bekezdést javaslom elhelyezni a „Története” szakaszcím alá. *A harmadik bekezdést pedig a „Gyakorlatban” c. szakaszba. Ez az állítás így jó: „esetenként alkotmánynak nevezik az angol Magna Chartát vagy a magyar Aranybullát.”
3. A bevezetőben a „állam közjogi szabályainak rendszere” meghatározást nem tartom elégségesnek. A közjog nem tartalmazza pl. a társadalmi célokat, az államiság jelképeit, stb.
4. A második mondatba jobb lenne a gyakorlat helyet, feltüntetni a beszabályozandó dolgokat vagy az egészet kihagyni.
5. Harmadik bekezdésben „az írott és a történeti alkotmányok közötti határ nem teljesen egyértelmű”- az írott alkotmány egyszeri aktusként létrejött jogszabály a „történeti alkotmánynak” nevezett törvények és szokásjogok, pedig egy jogszabály együttes. Corpus Juris Hungarici
6. Miért törölted ki a konstitúció meghatározását?
7. Szerkesztés az, ha meglévő szúcikket kicsit javítgatod, átrendezed, kibővíted, vagy új szócikket írsz? Az ellenőrzés (lektorálás) alatt pedig úgy gondolom, hogy javítást és egyben jóváhagyást jelent. „A lektorálás egy ellenőrzési eljárás, melynek során a lektor összeveti a forrásnyelvi és a célnyelvi szöveget és a megfelelő jelölések, ...” Az véletlenül nem lektorálás, hogy a szócikk egyes részeiből kitörölsz jelentősebb dolgokat, ha nem az akkor micsoda?
8. Természetesen a szócikk további részében szintén akad még javítani való, ami bizonyos körültekintést igényel.

Guzolt ^vita 2011. február 26., 15:24 (CET)#

1. Összekevered a forrásokat az ajánlott olvasmányokkal. Az általam törölt cuccokból egy szó sem volt a cikkben. Egyébként abból se sok amit ott hagytam, de azokat használni kell majd a cikk megírásához.
2. Szerintem az a két bekezdés pont jó a bevezetőben, annyi kell. A bevezető a cikk lényegének összefogalalása.
3. Az állami jelképek részei a közjognak, a társadalmi célok pedig csak egyes alkotmányoknak tárgyai.
4. Ezt a mondatot nem értem, de a "beszabályozás" szavadtól rosszul vagyok, ilyen nincs a jogi szaknyelvben és a köznyelvben se. Műszaki vagy informatikai szaknyelvben előfordul.
5. Hiába ismételgeted, az nem igaz hogy "az írott alkotmány egyszeri aktusként létrejött jogszabály". Attól hogy egy alkotmány kodifikált, se egyszerinek, se egyetlen jogszabályba foglaltnak nem kell lennie. A corpus juris pedig egyszerűen törvénygyűjtemény, semmi köze az alkotmányokhoz.
6. Honnan töröltem ki a konstitúció meghatározását? Ha arra gondolsz hogy a megemlítését töröltem, az azért van, mert a Wikipédia nem szótár.
7. A szerkesztés az szerkesztés. Nem értem mit akarsz kérdezni. A lektorálás nem csak fordítással kapcsolatos tevékenység. A lektorálást kérő sablont akkor szoktuk kitenni, ha hozzáértő szerkesztők figyelmét igényli a cikk, a minősége és állapota miatt. A törlés meg törlés, ennek is sokféle oka lehet: hibás, rossz, nem odavaló, másolt szöveg stb.
8. Sajnos sok körültekintést nem igényel a cikk többi része, mert a 90%-a egyszerű másolmány más honlapokról.

Többet nem fogok a szerkesztések méretének sokszorosát kitevő magyarázatokat adni.

– Peyerk ^vita 2011. február 26., 19:41 (CET)

– Szerkesztő:Anonymous 2011. március 3., 15:22 (CET)

Javítandó: "Az első kartális alkotmányt az Amerikai Egyesült Államokban fogadták el 1787-ben." Ez az állítás helytelen, noha rengeteg alkotmányjogi témájú könyv ezt állítja, de Kukorelli szerkesztette Alkotmánytan c. könyvben kiderül, hogy San Marino alkotmánya a legrégebbi és máig hatályban van (1600). Ezt és az amerikaiét megelőzi az Utrechti Unió alkotmánya (1584). El kell dönteni, hogy államszövetségnek lehet-e alkotmánya? Alaposabb kutatás után kiderül, hogy San Marino korábbi alkotmánya 1244-ben keletkezett, ezzel talán a legrégebbi. Lehet, hogy a történelmi kutatások során találunk még régebbi alkotmányt. Wikipédiából: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:%C3%89vfordul%C3%B3k/%270,_%275/10-08

A változtatásokat visszavontam, tömbökben innen van szó szerint kimásolva az egész átírt szöveg. Xiǎolóng   ^{vigyázz, harap!} 2011. március 26., 19:03 (CET)

"=== Bírálata ===

• A törvényalkotás szétválasztást ellenzők megkérdőjelezik , hogy az önálló, nem törvényalkotó, alkotmányozó szerv sem lesz mentes a pillanatnyi politikai hatásoktól.
• Az alkotmányozás és a törvényalkotás elválasztását indokolhatja, hogy az alkotmányba beleépül a törvényhozók napi politikai érdeke.
• Bibó István szerint, az alkotmányozó hatalom „a törvényhozó hatalomtól különálló hatalomként a többi hatalom hatáskörelosztását van hivatva megszabni.”
• Sieyés: “az alkotmány egyetlen részében sem lehet az általa létrehozott, konstituált szervek műve”
• Claus Offe: „ne a játékosok maguk szabják meg a játékszabályokat; azt, hogy kit engednek játszani.”
• Sári János: “Mára már az alkotmányozó hatalom létezése általánossá vált, azaz az alaptörvény elfogadásáról más dönt, mint aki vagy amely a rendes törvényeket elfogadja.”
• Szentpéteri István, Hart. Rácz Attila: „az alkotmányozás által ne a parlament szabja meg saját hatáskörét”

Láthatóan itt elsősorban nem jogi, hanem politológiai-szociológiai "bírálatok" szerepelnek, anélkül, hogy ezeknek a kijelentéseknek az alátámasztására szolgáló bármilyen érvet olvashatnánk. Ha pedig a magyar Alaptrövényre vonatkoznak, nem itt a helyük.
Ismétlem: nem a magyar alkotmányról van itt szó, hanem ÁLTALÁBAN az alkotmányokról - pl. Állami Számvevőszék (= a magyar szervezet neve) helyett "számvevőszék" v. "állami számvevőszék" (mint szervtípus). Az állami szervek rendszerét, ha nemzetközi szinten vizsgáljuk, igen nehéz összezsúfolni egyetlen szócikkben.
Lenne még mit tenni ezzel a szöveggel.----Millisits ^vita 2014. december 6., 18:16 (CET)