Uri Kanton: Kanton Svájcban

Ez a szócikk a svájci kantonról szól. Hasonló címmel lásd még: Uri (egyértelműsítő lap).

Fővárosa Altdorf.

Uri kanton
Kanton Uri
Uri kanton zászlaja Uri kanton címere
Fővárosa	Altdorf
é. sz. 46° 47′, k. h. 8° 37′46.783333333333, 8.616666666666746.783333°N 8.616667°E, k. h. 8° 37′46.783333333333, 8.616666666666746.783333°N 8.616667°E
Államforma	köztársaság
Vezetők
Landammann	Heidi Z'graggen
Landesstatthalter	Beat Arnold
Hivatalos nyelv	német
Autonómia típusa	a Svájci Államszövetség kantonja
Csatlakozás a Svájci Esküszövetséghez	1291
Tagság	Lista (Svájc részeként) ENSZ
Népesség
Népszámlálás szerint	36 433 fő (2018. dec. 31.)
Rangsorban	Svájcban 24.
Becsült	35 162 fő
Rangsorban	Svájcban 24.
Népsűrűség	33 fő/km²
Rangsorban	Svájcban 25.
Főbb etnikumok	németek
Vallások	katolicizmus, protestantizmus
Földrajzi adatok
Terület	1077 km²
Rangsorban	Svájcban 11.
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	svájci frank (CHF)
Nemzetközi gépkocsijel	UR
Internet TLD	.ch
Közlekedés iránya	jobb oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Uri kanton témájú médiaállományokat.

Uri kanton Közép-Svájcban található. A kanton nagy része hegyvidék, mintegy 56 százaléka terméketlen föld. Uri délkeletről Graübunden, délen Tessin, délnyugaton Wallis, nyugaton Bern, Obwalden és Nidwalden, északon Schwyz, északkeleten pedig Glarus kantonokkal határos.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Uri kanton már a bronzkorban is lakott volt. Az ókorban kelta törzsek lakták, majd a Római Birodalom része lett. 1292-ben a Német-római Császárságtól függetlenedő Uri alapító tagként csatlakozott a Svájci Konföderációhoz. A 16. század elejére a kanton hivatalos neve is Uri lett.

Alkotmány, államforma

A jelenlegi kantoni alkotmányt 1984-ben írták.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Törvényhozás

Uri kanton törvényhozó hatalma a 64 tagú Nagytanács (Groß Rat). A képviselők hivatali ideje négy év. A kanton 20 választókerületre oszlik, melyek egyúttal helyhatóságok, azaz települési önkormányzatok is.

A Nagytanács tagjainak megoszlása:

• Svájci Szociáldemokrata Párt (SP) 11 fő
• Kereszténydemokrata Néppárt (CVP) 23 fő
• Liberálisok (FDP) 15 fő
• Svájci Néppárt (SVP) 15 fő

Végrehajtás

A végrehajtó hatalom a héttagú Végrehajtó Tanács kezében van. A Végrehajtó Tanács elnöke a Landammann, helyettese a Landesstatthalter. A Landammann jelenleg Heidi Z'graggen (CVP), helyettese Beat Arnold (SVP) biztonsági miniszter. Az FDP-s Josef Dittli a pénzügyminiszter, az SP-s Markus Zust pedig az építészeti miniszter. Beat Jörg (CVP) az Oktatási és Kulturális Minisztériumot, Barbara Bär (FDP) pedig az Egészségügyi, Szociális és Környezetvédelmi Minisztériumot vezeti, míg Urban Camenzind a Departement Economics vezetője. A jelenlegi parlamenti ciklus 2012 és 2016 között tart.

Közigazgatás

Uri kanton 20 helyhatósági kerületre oszlik, melyek a magyar járásoknak felelnek meg. A 20 helyhatósági kerület egyben választókerület is.

Uri kanton népsűrűsége 33 fő négyzetkilométerenként, ami messze elmarad az országos átlagtól (195). 2012. december 31-én Uri kanton lakossága 36 ezer fő.

Nyelvek

Hivatalos nyelve a német. Az Uriban beszélt német nyelvjárásokban a felső-alemann. A lakosság 93,5%-a német, 1,5%-a olasz, a többi francia (kb. 1%), rétoromán (0,1%) vagy bevándorló (3,9%).

Vallások

Uri kanton lakosságának többsége római katolikus. A kantonban 24 plébánia található. A lakosság néhány százaléka evangélikus, főleg a franciák, rétorománok és a bevándorlók többsége.

Közép-Svájc lakosságának 4,6%-a dolgozik Uri kantonban. A svájci nemzeti össztermék 0,4%-a Uri kantonból származik. A helyi pénzügyi átlag (a munkabérek stb.) csak a kétharmada a svájci átlagnak. Az egy főre jutó éves jövedelem is alacsonyabb a svájci átlagnál.