Szent Sír-Templom: Jézus Krisztus feltételezett keresztrefeszítésének helyszínén épült templom

Magába foglalja Jézus Krisztus feltételezett keresztre feszítésének és egyben közeli sírjának, valamint a keresztények szerint a feltámadásának helyét. A templom a kereszténység egyik legfontosabb szentélye.

Szent Sír-templom
Vallás	kereszténység
Egyházmegye	Jeruzsálemi ortodox egyház Jeruzsálemi latin patriarchátus
Építési adatok
Építése	326–335 (később többször újraépítve)
Stílus	román, barokk
Építtetője	Nagy Konstantin
Felszentelés	335
Alapadatok
Befogadóképesség	8000
Hosszúság	120 m
Szélesség	70 m
Település	Jeruzsálem óvárosa
Elhelyezkedése
Szent Sír-templom Pozíció Jeruzsálem óvárosa térképén
é. sz. 31° 46′ 42″, k. h. 35° 13′ 47″31.778444444444, 35.2297531.778444°N 35.229750°E, k. h. 35° 13′ 47″31.778444444444, 35.2297531.778444°N 35.229750°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Sír-templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

 

A „Szent Sír-templom” megnevezés a nyugati kereszténység körében elterjedt név, az ortodox egyházak itt Feltámadás templomáról beszélnek (Anasztaszísz). A templom egyben székhelye a jeruzsálemi görög ortodox pátriárkának és a jeruzsálemi latin pátriárkának is. Ezen túlmenően az örmény, a kopt, a szír és etióp vallási közösség is kötődik hozzá. Maga a Szent Sír számtalan templom és kápolna mintájául szolgált az egész keresztény világban. A Keresztút X-XIV. stációi a bazilikában találhatók.

Jeruzsálem a zsidó lázadás és a rómaiak 70-ben történt ostromát követően elpusztult. 130-ban Hadrianus római császár megkezdte Aelia Capitolina néven egy új város építését itt. 135 körül elrendelte, hogy építsenek itt egy Iuppiternek vagy a Vénusznak szentelt templomot. Ez a római templom a 4. század elejéig megmaradt.

A 4. században Konstantin császár körülbelül 326-ban rendelte el, hogy a Jupiter/Vénusz templomát keresztény templommal helyettesítsék. Az új templomot 335-ben szentelték fel.

A Konstantin-templomot 614-ben a perzsák felégették, amikor II. Huszrau szászánida király megszállta Jeruzsálemet. 630-ban I. Hérakleiosz császár újjáépítette a templomot, miután visszafoglalta a várost.

Miután Jeruzsálem iszlám fennhatóság alá került, keresztény templom maradt, a korai muszlim uralkodók védték a város keresztény helyeit, megtiltva azok elpusztítását vagy lakóhelyként való felhasználását. De az épület súlyos károkat szenvedett egy 746-os földrengés következtében.

A 9. század elején egy újabb földrengés megrongálta a templom kupoláját. A károkat 810-ben I. Tamás jeruzsálemi pátriárka helyreállítatta. 841-ben a templom tűz által sérült. 938-ban egy újabb tűzvész rongálta meg a bazilika belsejét. 966-ban a muszlim hadseregek veresége miatt Szíria térségében lázadás tört ki, amit megtorlások követtek. A bazilikát ekkor ismét felgyújtották.

1009-ben al-Hakim fátimida kalifa elrendelte a templom teljes lerombolását a palesztinai és egyiptomi keresztény imahelyek elleni kampánya részeként. A keresztény Európa megdöbbenéssel és a zsidók kiutasításával reagált, majd a későbbi keresztes hadjáratok következtek.

1103–1130 között a keresztesek emeltették a mai kupolás bazilikát, mely a második és a harmadik keresztes hadjárat között, 1187-ben muszlim kézre került.

•  
  A templom
•  
•  
  Templombelső
•  
  Szerzetes a templomban
•  
  Zarándokok a templomban
•  
  Edicule, „Jézus sírja”
•  
  Jézus sírjának feltételezett záróköve

• Shimon Gibson: Die sieben letzten Tage Jesu. Die archäologischen Tatsachen. Verlag C. H. Beck, München 2010 ISBN 978-3-406-60502-4

• Jeruzsálemi latin patriarkátus
• Jeruzsálem óvárosa

Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!