Szöulban a modern értelemben vett tömegközlekedés 1899-ben indult meg az első villamosvonal kiépítésével.
Ezt követte az első taxik megjelenése az 1900-as évek elején, majd a 20-as évek végén megjelentek az autóbuszok is. Az első metrót 1974-ben nyitották meg, azóta már 22 vonalra bővült a hálózat, mely a világ egyik leghosszabbja is egyben. A légi közlekedést az incshoni ) nemzetközi repülőtér és a kimphói ) nemzetközi repülőtér szolgálja ki, melyeket elővárosi vasúttal és metróval is meg lehet közelíteni. Szöul a vasútközlekedés egyik forgalmas csomópontja is egyben. A városban vonaljegyeken túl T-Money elektronikus kártyával is lehet használni a tömegközlekedési hálózatokat. A szöuli tömegközlekedési jegyrendszert a világ legjobbjának nevezték meg 2015-ben. 2017-ben naponta 7,8 millió utas használta a metrót, a buszok pedig 4,2 millió embert szállítottak.
Szöul tömegközlekedése | |
Adatok | |
Ország | Dél-Korea |
Város | Szöul |
Működés kezdete | 1899 |
Üzemeltetés | |
Tarifarendszer | T-Money, Upass |
Napi forgalom | 10 800 000 fő |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szöul tömegközlekedése témájú médiaállományokat. |
1899-ben megindult a villamosközlekedés, Szöul lett a második ilyen kelet-ázsiai város. 1910-ben 37, 1935-ben már 154 villamos közlekedett. A város a koreai háborút követően növekedésnek indult, az igényeket a villamosvonal és az autóbuszok már nem tudták kiszolgálni. 1966-ban fogalmazódott meg először a sínpálya felszedése és egy metróhálózat kiépítése, ám az ötletet akkor nem támogatta a politikusok többsége. Jang Theksik ) polgármester terjesztette elő a metró konkrét tervét, amit az akkori elnök, Pak Csong Hi ) először elvetett, majd Korea Japánba delegált nagykövetének, I Hurak )nak a közbelépése nyomán mégis elfogadott. A szöuli metróhálózat első vonalának építése így 1971-ben kezdődött meg, japán gazdasági és technikai segítséggel; az 1-es vonalat 1974-ben nyitották meg.
1912-ben jelent meg az első taxivállalat a városban, a buszközlekedés pedig 1928-ban, az első buszokat japán társaság üzemeltette. 1949-ben a koreai kormány engedélyt adott magán busztársaságoknak buszok üzembe állítására. Az 1980-as években építették ki a buszsávokat a városban és 1995 óta légkondicionált buszok közlekednek. Az 1980-as évek óta a kereslet a buszközlekedés iránt csökken, köszönhetően az autók növekvő számának és a metróhálózatnak. 2004-ben átalakították a buszközlekedést, 420 vonalon közlekednek gázüzemű buszok.
A Szöulon belüli tömegközlekedésre vonaljegyen kívül T-money-kártya is használható, mely érvényes a buszokra, a metrókra és a taxikban is. A T-money kártyák újratölthető kártyák, melyekkel olcsóbb az utazás. A kártya Deluxe verziója a megtett kilométerek után pontgyűjtési lehetőséget is kínál. A kártya a metrón kívül más közlekedési eszközökön is felhasználható, például buszokon és taxik esetében is. Szöulon kívül Kjonggi ) tartományban, Tedzson )ban, Incshon )ban, Tegu )ban és Puszan )ban is használható.
A T-Money mellett elérhető az M-PASS kártya is, mely a szöuli 1-9 metróvonalakra, az incshoni ) metróvonalra, az AREX vonalra, személyvonatokra és a szöuli helyi érdekű vasutakra érvényes (a Sinbundang vonal kivételével). A kártya 20 utazást tesz lehetővé egy nap, 1, 2, 3, 5 és 7 napos verzióban kapható. A kártya T-Money-kompatibilis, így amennyiben megfelelő kredit található rajta, a leutazott 20 utazást követően T-Money-ként funkcionálva lehet tovább használni, akár üzletekben való vásárlásra is.
A szöuli metró területén kamerarendszer működik, de ezen felül az üzemeltetők számos más eszközzel igyekeznek növelni az utasok biztonságérzetét. Okostelefonokban elérhető NFC-kommunikáció segítségével például lehetséges a taxikból üzenetet küldeni családtag részére, melyben szerepel a taxiba szállás időpontja, helyszíne és a taxi azonosítója. Egy mobilapplikáció segítségével a metró Wi-Fi-hálózatát használva azonnal lehet értesíteni a rendőrséget metrókocsiban történt bűncselekmény esetén.
Szöult expressz (koszok ), 고속) és intercity (siö ), 시외) buszjáratok kötik össze a környező városokkal. Ezek általában más-más terminálról indulnak, a csonghap típusú terminálok mindkét típusú buszt indítják. Az expressz járatok csak a célállomáson állnak meg, illetve pihenőhelyeken útközben, valamint az autópályákon közlekednek. Az intercity buszok között is vannak olyanok, amelyek nem állnak meg, csak a célvárosban, ezek a csikheng buszok; a hagyományos, több településen is megálló járatok neve ilban (일반). Szöulnak hat nagy buszterminálja van, ezek közül három csonghap ) (kevert) típusú, kettő expresszterminál, egy pedig intercity terminál.
A Szöulon belüli buszjáratokat szín szerint különböztetik meg. A kék buszok a fő utak mentén közlekednek és hosszabb távolságokat tesznek meg. A zöld buszok rövidebb útvonalakon közlekednek, ezek úgynevezett „gyűjtőbuszok”, a metróhoz és a hosszabb útvonalakon közlekedő buszjáratokhoz viszik az utasokat. A piros buszok expressz járatok, melyek a külvárosba közlekednek. A sárga buszok egy kerületen belüli körjártok. A szöuli utak többségének saját buszsávja van a gyorsabb közlekedés biztosítására. A buszok számozása kerületfüggő.
A szöuli taxik négyféle színűek, a hagyományos taxik fehér, ezüst vagy narancssrága színűek, az úgynevezett nemzetközi taxik narancssárgák, a jumbo és a deluxe taxik feketék. A nemzetközi taxik oldalán international felirat, és Szöul jelképe, a Hecshi ) figura szerepel. Ezekből a taxikból ingyenesen hívható tolmácsszolgálat, ahol többek között angolul, japánul és kínaiul tudó diszpécserek segítenek kommunikálni a taxisofőrrel. A deluxe taxik ára magasabb, ezek a járművek magasabb színvonalú szolgáltatást biztosítanak, mint a hagyományos taxik. A jumbo feliratú taxik nagyobbak, nyolc utas szállítására alkalmasak. A legális szöuli taxik kizárólag taxiórával mért viteldíjat kérhetnek az utasoktól. A fővárosi taxik nagy részében lehet bankkártyával vagy T-Money-kártyával is fizetni, ezt a lehetőséget a taxik oldalán mindig jelzik.
Szöul fejlett metróhálózattal rendelkezik, mely minden kerületet összeköt egymással és a környező településekkel. 18 vonallal rendelkezik, melyek összekötik a fővárost Incshon )nal és Kjonggi ) tartománnyal, valamint Dél-Cshungcshong ) és Kangvon ) tartományokkal is. Utasforgalma 2012-ben meghaladta a 2619 millió főt, ezzel a tokiói metró után a legforgalmasabbnak számított. A metróvonalakat több különböző társaság üzemelteti, köztük az állami vasút, a Korail is. 2013 decemberéig a világ leghosszabb metróhálózata volt, 537 kilométerrel, ekkor átvette tőle a címet a sanghaji ) metró. A szöuli metró a világ technikailag egyik legfejlettebb hálózata, mely mobiltelefon-vételt és ingyenes Wi-Fi-kapcsolatot is biztosít az utasoknak.
Szöult a főbb városokkal vonatok kötik össze. A legtöbb városba a KTX nagysebességű vonatai is járnak, melyek normál sebessége több mint 300 km/h. A vonatokat a Korail üzemelteti.
A főbb vasútállomások:
Szöult két nagy repülőtér szolgálja ki: a korábbi a Kimpho ) repülőtér (ez eredetileg Kimphóban ) volt, de azt 1963-ban Szöulhoz csatolták), ami az egyetlen repülőtér volt Szöulban a koreai háború alatti felépítése után. Más helyi repülőterek is épültek a háború alatt, ilyen volt például a Joido ).
2001-es megnyitása óta az Incshoni ) nemzetközi repülőtér (Jongdzsong )-sziget, Incshon )) lényegesen megváltoztatta a Kimpho ) szerepét, ugyanis Incshon ) fogadja szinte az összes nemzetközi járatot és a helyi járatok nagy részét is, míg Kimpho ) eleinte csak a helyi járatokat bonyolította le. Kimpho ) forgalma ennek megfelelően először visszaesett, 2011-re azonban nyereséges reptérré lépett elő, mintegy 300 belföldi és 30 külföldi járattal, főleg üzletemberek használják. Járatokat üzemeltet például a Tokiói nemzetközi repülőtérre, valamint a Sanghaj Hungcsiao ) nemzetközi repülőtérre, de Pekingbe, Oszakába és Nagojába is indulnak innen repülőgépek.
Az Incshoni ) nemzetközi repülőteret 2005 óta 2014-ig az Airports Council International minden évben megválasztotta a világ legjobb repülőterének. Ázsia nyolcadik legforgalmasabb repülőtere volt 2013-ban, teherforgalmát tekintve pedig a negyedik. Mindkét repülőteret meg lehet közelíteni tömegközlekedéssel, Kimphót ) az 5-ös és a 9-es metróval és az AREX reptéri metróval, Incshon )t pedig az AREX vonal mellett KTX nagysebességű vasúttal is.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Szöul tömegközlekedése, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.