Ross-Selfjég
A Ross-selfjég a Déli-sarkvidék 536 000 km² kiterjedésű, közel Spanyolország nagyságával megegyező, legnagyobb selfjege.
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Larsen B 2002-es leválása óta a Ross-selfjég stabilitása is csökkent. Magyarországnál körülbelül hatszor nagyobb a területe.
„Különösen akkor válik sebezhetővé, amikor az Antarktisz nyugati része felől érkező hatalmas jeges áramlatok lassulni kezdenek vagy akár megállnak” – mondta Tim Naish, majd hozzátette: széttöredezése vagy akár egy részének leválása „drámaian befolyásolná az óceáni áramlatokat és az éghajlatot”. 3 °C-os változásnál a Weddell-tengeren lévő selfjegek is veszélyeztetetté válnak a globális felmelegedés miatt.
A Ross-selfjég tengermedrében új-zélandi, amerikai, brit, olasz és német kutatók végeztek méréseket, ill. az akkori legmélyebb magfúrást 2002-ben végezték el az Antarktiszon. A B-15A – az eddigi legnagyobb jéghegy volt, ami feldarabolódott – mellett levált a C18 (76 km hosszú) és a C19-es (200 km hosszú) jégtömb is a Ross-selfjégről.
Jegyzetek
Források
- ↑ Skeib: Günter Skeib. A déli jégvilág. Budapest: Kossuth Könyvkiadó (1967)
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Ross-selfjég, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.