Növénynemzetség Parlagfű: Növénynemzetség

Parlagfű
	Évelő parlagfű (Ambrosia psilostachya)
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Csoport:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Asteridae;
Rend:	Fészkesvirágzatúak (Asterales);
Család:	Őszirózsafélék (Asteraceae);
Alcsalád:	Őszirózsaformák (Asteroideae);
Nemzetség-; csoport:	Heliantheae;
Alnemzetség-; csoport:	Ambrosiinae;
Nemzetség:	Ambrosia; L.
Szinonimák
	Acanthambrosia Rydb.; Franseria Cav.; Hymenoclea Torr. & A.Gray ex Torr. & A.Gray; Xanthidium Delpino; Gaertneria Medik.; Hemiambrosia Delpino; Hemixanthidium Delpino;
Fajok
	Ambrosia acanthicarpa Hook.; Ambrosia acuminata (Brandegee) W.W.Payne; Ambrosia ambrosioides (Cav.) W.W.Payne; Ambrosia arborescens Mill.; Ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) L.;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Parlagfű témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Parlagfű témájú médiaállományokat és Parlagfű témájú kategóriát.

„Parlagfű” lehetséges további jelentéseiről lásd: Parlagfű (egyértelműsítő lap).

Carl von Linné nevezte el Szent Ambrus (Ambrosius) milánói püspökről.

Származása, elterjedése

A nemzetség fajai Észak-, Közép- és Dél-Amerikában honosak. Számos közülük emberi közvetítésével jutott el más földrészekre.

A nemzetség tagjai közül az ürömlevelű parlagfűnek az Európai térhódítását a 19. század végére valószínűsítik. A történelmi Magyarországon először Orsova környékén került elő 1908-ban, Magyarország mai területén pedig Dél-Somogyban találta Boros Ádám 1922-ben. 1925-ben Jávorka Sándor a Magyar Flóra című határozójában Tihany mellől is említi.

Egy másik faj, az évelő parlagfű, 1962-ben tűnt fel Magyarországon.

A nemzetség egyetlen, Európában őshonos faja a tengerparti parlagfű (Ambrosia maritima), mely a Földközi tenger partvidékén terjedt el.

Fajok

A nemzetség minden tagjának virágpora allergén hatású, ezek közül kettő az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában több virágpor-allergiás gondot okoz, mint az összes többi növényfaj együttvéve.

A nemzetség az alábbi fajokat foglalja magába.

Ambrosia acanthicarpa Hook.
Ambrosia acuminata (Brandegee) W.W.Payne
Ambrosia ambrosioides (Cav.) W.W.Payne
Ambrosia arborescens Mill.
Ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) L.
Ambrosia artemisioides Meyen & Walp.
Ambrosia bidentata Michx.
Ambrosia bryantii (Curran) Payne
Ambrosia camphorata (Greene) W.W.Payne
Ambrosia canescens A.Gray
Ambrosia carduacea (Greene) W.W.Payne
Ambrosia chamissonis (Less.) Greene
Ambrosia cheiranthifolia A.Gray
Ambrosia chenopodiifolia (Benth.) W.W.Payne
Ambrosia confertiflora DC.
Ambrosia cordifolia (A.Gray) W.W.Payne
Ambrosia deltoidea (Torr.) W.W.Payne
Ambrosia dentata (Cabrera) M.O.Dillon
Ambrosia divaricata (Brandegee) Payne
Ambrosia diversifolia (Piper) Rydb.
Ambrosia dumosa (A.Gray) W.W.Payne
Ambrosia eriocentra (A.Gray) W.W.Payne
Ambrosia flexuosa (A.Gray) W.W.Payne
Ambrosia grayi (A.Nelson) Shinners
Ambrosia × helenae Rouleau
Ambrosia hispida Pursh
Ambrosia humi León de la Luz & Rebman
Ambrosia ilicifolia (A.Gray) W.W.Payne
Ambrosia × intergradiens W.H.Wagner
Ambrosia johnstoniorum Henrickson
Ambrosia linearis (Rydb.) W.W.Payne
Ambrosia magdalenae (Brandegee) W.W.Payne
Ambrosia maritima L.
Ambrosia microcephala DC.
Ambrosia monogyra (Torr. & A.Gray) Strother & B.G.Baldwin
Ambrosia nivea (B.L.Rob. & Fernald) W.W.Payne
Ambrosia pannosa W.W.Payne
Ambrosia peruviana Willd.
Ambrosia × platyspina (Seaman) Strother & B.G. Baldwin
Ambrosia polystachya DC.
Évelő parlagfű (Ambrosia psilostachya) DC.
Ambrosia pumila (Nutt.) A.Gray
Ambrosia salsola (Torr. & A. Gray) Strother & B.G. Baldwin
Ambrosia scabra Hook. & Arn.
Ambrosia tacorensis Meyen
Ambrosia tarapacana Phil.
Ambrosia tenuifolia Spreng.
Ambrosia tomentosa Nutt.
Óriás parlagfű (Ambrosia trifida) L.
Ambrosia velutina O.E.Schulz
Ambrosia villosissima

Megjelenése, felépítése

Szára szőrös és felfelé álló, rendszerint dúsan elágazó. Levelei szárnyaltan szeldeltek, a fonák és a levélnyél pelyhesen szőrös. A parlagfű általában 20-200 centiméter magas. A porzós virágzatok a hajtások csúcsán fejlődik ki és abban képződik a pollen, amely nagy mennyiségben allergiát okoz.

Életmódja, termőhelye

A parlagfüvek már az egész Földön elterjedtek, beleértve Amerikát (Dél, Közép, Észak), Európát, Afrikát, Ázsiát, illetve Ausztráliát és Óceániát is. Tavasszal ás nyáron tömegesen csíráznak, a növények télen, a fagy hatására elpusztulnak, de a magok túlélik a hideg időjárást.

Jegyzetek

Források

Dr. Juhász Miklós,: Az istenek eledele?, in AMEGA Allergológia, 2013. augusztus (magyar nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2015. június 16.)

Könyvek

A parlagfű, Budapest: Agroinform
Kazinczi Gabriella (szerk.), Novák Róbert (szerk.): A parlagfű visszaszorításának integrált módszerei

Kapcsolódó szócikkek

További információk

Parlagfű - Kertészeti lexikon, tuja.hu

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

This article uses material from the Wikipedia Magyar article Parlagfű (növénynemzetség), which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.