Oskar Boettger: Német zoológus

március 31. – Frankfurt am Main, 1910. szeptember 25.) német zoológus. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Boettger”. Rokonságban állt a neves malakológussal, Caesar Rudolf Boettgerrel (1888–1976), utóbbi az unokaöccse volt.

Oskar Boettger
Született	1844. március 31. Frankfurt am Main
Elhunyt	1910. szeptember 25. (66 évesen) Frankfurt am Main
Állampolgársága	porosz
Foglalkozása	zoológus entomológus malakológus herpetológus őslénykutató egyetemi oktató
Iskolái	würzburgi Julius-Maximilian egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Oskar Boettger témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Boettger Frankfurt am Mainban született. 1863 és 1866 között a freibergi bányászati akadémián tanult, ami után egy évet egy vegyi üzemben dolgozott, szülővárosában. 1869-ben szerzett doktori címet a würzburgi egyetemen. A következő évben, 1870-ben a frankfurti Senckenberg Naturmuseum őslénytani osztályának munkatársa lett, majd 1875-ben őt bízták meg a múzeum herpetológiai részlegének vezetésével. Vezetése alatt a Senckenberg Naturmuseum herpetológiai gyűjteménye Európa egyik legjobb hasonló kollekciójává fejlődött.

Boettger agorafóbiás volt, ami miatt ritkán hagyta el otthonát, 1876 és 1894 között a lábát sem tette be a múzeumba. Ebben az időszakban munkatársaira támaszkodott, őket kérte meg arra is, hogy juttassák el hozzá azokat a példányokat, amikre éppen szüksége volt a kutatásaihoz. Ő volt a szerkesztője a "Katalog der Batrachier-Sammlung im Museum der Senckenbergischen naturforschenden Gesellschaft in Frankfurt am Main" és a "Katalog der Reptilien-Sammlung im Museum der Senckenbergischen naturforschenden Gesellschaft in Frankfurt am Main" című kiadványoknak, előbbi a Senckenberg Naturmuseum kétéltű-, utóbbi pedig a múzeum hüllőgyűjteményének katalógusaiként jelent meg. Társszerkesztője volt Alfred Brehm: Az állatok világa című műve herpetológiai kötetének, a harmadik kiadásnál. Pályája vége felé a frankfurti Wöhler Reálgimnáziumban tanított, illetve részt vett néhány külföldi utazásban is.

Taxonómusként számos kétéltű- és hüllőfajt írt le, amelyek előtte nem voltak ismertek a tudomány számára. 1911-ben George Albert Boulenger (1858–1937) neves zoológus róla nevezte el a Polychrotidae családba tartozó perui anoliszfajok egyikét Anolis boettgeri névre. Több más hüllőtaxont is az ő emléke előtt tisztelegve neveztek el, ilyenek az alábbiak:

• Testudo hermanni boettgeri (a görög teknős balkáni alfaja)
• Xenophrys boettgeri (a csücskösásóbéka-félék közé tartozó Boettger-ásóbéka)
• Calumma boettgeri (kaméleonfaj)
• Cacosternum boettgeri (a Pyxicephalidae családba tartozó Cacosternum nem egyik faja)
• Tarentola boettgeri (csíkos gekkó))
• Hymenochirus boettgeri (a pipabékafélék családjába tartozó törpebékák egyik faja).

Boettger a kétéltűeken és hüllőkön kívül puhatestűekkel és rovarokkal is szívesen foglalkozott, ezen belül a bogarakra specializálódott. Az ő emlékére nevezték el az polipalakúak rendjébe tartozó Argonauta boettgeri nevű, illetve a csalánozók közé tartozó Sarcophyton boettgeri fajokat.

Ő nevezett el és írt le néhány csigataxont, ezek között említhető az orsócsigafélék családba tartozó Lampedusa Boettger, 1877 genus és a Megalophaedusa Boettger, 1877 csiganemzetség.

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Oskar Boettger című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Adler, Kraig. 1989. Contributions to the History of Herpetology. Society for the Study of Amphibians and Reptiles. 202 pp. ISBN 978-0-916984-19-9.
• Jean Lescure; Le Garff, Bernard. 2006. L'étymologie des noms d'amphibiens et de reptiles d'Europe. Paris: Éditions Belin. 207 pp. ISBN 2-7011-4142-7.