Orhei (vagy magyarosan: Várhely, esetleg Őrhely, ukránul és oroszul: Oргеев, Moldáv nyelven: Oрхей, jiddisül: Uriv, אוריװ) város Moldovában.
Várhely, Őrhely (Orhei, Oрхей, Oргеев, Uriv) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Moldova | ||
Tartomány | Orhei | ||
Alapítás éve | 1554 | ||
Polgármester | Vitalie Colun | ||
Irányítószám | MD-3500 | ||
Körzethívószám | 235 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 21 065 fő (2014) | ||
Népsűrűség | 33500 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 68 m | ||
Terület | 14,02 km² | ||
Időzóna | EET (UTC+2) EEST (UTC+3) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 22′ 59″, k. h. 28° 49′ 23″, k. h. 28° 49′ 23″ | |||
Várhely, Őrhely weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Várhely, Őrhely témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Dnyeszterbe ömlő Reut folyó bal partján, Moldova fővárosától Kisinyovtól 46 km-re fekvő város.
A moldvai keleti végvárakban Dnyeszterfehérvár, Várhely, Csöbörcsök és más moldvai várakban, véghelyeken a moldvai vajdák környezetében a különböző történelmi korszakokban jelentős magyar katonai népesség élt. Várhely a Hunyadi János által kiépített végvárrendszer része volt. Régi magyar neve Őrhely vagy Várhely.
„ | Az akadémiai történetírásunk szerint a moldvai magyarok első csoportjai többségükben Erdély északi részéről az Árpád-korban vándoroltak ki, és számuk a XIII. századtól, amikor a Moldvai Fejedelemség a Magyar Királyság hűbérese volt, gyarapodott. E vélemény szerint azért nevezik a keleti magyarságot csángónak, mert »elcsángáltak«, vagyis kirajzottak a Kárpátokon belülről, s ezzel folyamatosan, a XVIII. századig sokasították Moldva magyar népességét. E véleménnyel szemben más történetírók, a moldvai magyarság középkorban folyamatos magas számának ismeretében és a magyar eredetű földrajzi nevek alapján állítják, hogy jóval Árpád népének hazaköltözése előtt jelentős magyar lakossága volt a keleti területeknek. Sok magyar történész egybehangzó véleménye, hogy a Prut és a Szeret folyók között fekvő egykori Kumánia, a későbbi Moldva, javarészt magyar lakosságú volt. E szerint a csángók sem „elcsángáltak”, hanem eredetileg is itt éltek, magyarul beszéltek és a későbbi, Kárpátokon belülről jövő, székely kiáramlással erősödtek. A kettős honfoglalás elmélete szerint a VI. században már biztosan éltek itt magyarok. Később, az Árpád-korban, a magyar közösségeket erősítette az ide telepített magyar gyepűőrök serege, ők újabb önálló településeket hoztak létre. Ez az egyik magyarázata a »csángó« őr, és a »csángál« őrjárat szavak jelentésének. | ” |
– Faragó Imre – Sokrétű térképészet II. könyv: Domborzat- és tájábrázolás – 9. A történeti-földrajzi és néprajzi tájrendszer |
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Orhei, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.