Nothosz: Az ókori Athénban (és más poliszokban is) a polgárjoggal nem rendelkezők egyik rétege volt

A nothoszok ki voltak zárva az öröklésből, azaz ha egy politésznek nem volt sem törvényes fia, sem lánya, akkor a vagyont az apa – csak férfi lehetett politész – oldalági rokonai örokölték. A nothoszoknak nem volt választójoguk, kivéve, ha polgárjogot adományoztak nekik, azaz ha politészek lettek. A szigorú, mind apai, mind anyai részről – utóbbi esetben passzív, apai – politészi származást Periklész polgárjogi törvénye követelte meg i. e. 451-től.

A nothosz ugyanakkor nem volt metoikosz, sem xénosz (külföldi), hiszen athéni polgártól született Athénban és az ő házában nőtt fel. Gazdasági szerepükről szinte semmit sem tudunk, mindenesetre jelentős számuk – Plutarkhosz szerint i. e. 451-ben minden negyedik polgár nem tudta származását igazolni – miatt a társadalom képét jelentősen befolyásolhatták.

Az i. e. 411-es (négyszázak) és i. e. 404-es (harmincak) oligarchikus rendszerek vagyoni cenzus alapján 5000-re ill. 3000-re korlátozták a politészek számát, a többiek ideiglenesen szintén valószínűleg nothoszok, vagy egy hozzájuk nagyon hasonló jogállású más réteg lettek, amiről nem szólnak a források.

Érintett volt a szigorú polgárjogi törvényt bevezető Periklész Aszpáziától született fia, az ifjabb Periklész is, akinek polgárjogot adományoztak. Ha a szigorú törvény korábban is létezik, akkor nothosz lett volna a híres athéni politikus, Kimón is, aki Miltiadésznak Hegeszipülétől, Olorosz trák király lányától született fia volt. Vagy nothosz lett volna Themisztoklész is, akinek anyja szintén trákiai vagy káriai származású volt.

• Németh György A polisok világa Korona Kiadó, Budapest, 1999, ISBN 963-9191-11-6
• Hegyi Dolores - Kertész István - Németh György - Sarkady János: Görög történelem a kezdetektől Kr. e. 30-ig. Budapest, Osiris, 2005. (ISBN 9633897998)