Namíbia Világörökségi Helyszínei: Wikimédia-listaszócikk
Namíbia területéről eddig két helyszín került fel a világörökségi listára, nyolc helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.
 | Twyfelfontein |
| 2007 | |
| Kulturális (III)(V) | |
| Védett terület: 57,42 ha, puffer zóna: 9 194,48 ha, hivatkozás: 1255 | |
| Az ország nyugati részén fekvő Damara-felföldön az őslakos damara törzs nyelvén Uri-ais-nak nevezett régészeti lelőhelyen eddig több mint kétezer, kiváló állapotban megőrződött sziklavésetet fedeztek fel. Ezek a petroglifák (vésett rajzok) alkotják Afrika egyik legnagyobb sziklarajz együttesét. A világörökségi helyszín része ezen kívül hat sziklamenedék is, ahol vörös és okker festékkel készült képek találhatók. A vésetek orrszarvúakat, elefántokat, antilopokat, oroszlánokat, zebrákat, struccokat, zsiráfokat, valamint emberi és állati lábnyomokat ábrázolnak. A képeket kétféle módon készítették, vagy bevésték a sziklába, vagy belekarcolták és érdessé tették a kőfelületet. A rajzokat nagy valószínűséggel a kétezer éven keresztül a környéken élő vadászó-gyűjtögető szanok alkották. Az ásatások során késő kőkorszaki tárgyak kerültek elő, míg a legkésőbbi rajzok i. sz. 1000 körülre datálhatók. Ez azt bizonyítja, hogy a térség évezredeken keresztül lakott volt. A szanok az utolsó rajzok keletkezése után elhagyták a térséget, mert a pásztorkodó életmódot folytató damarák kiszorították őket a területről. A helyszín egybefüggő, nagy kiterjedésű emléke a vadászó-gyűjtögető társadalmak életmódjának, hiedelemvilágának és rituáléinak. |
 | Namíbi homoktenger |
| 2013 | |
| Természeti (VII)(VIII)(IX)(X) | |
| Védett terület: 3 077 700 ha, puffer zóna: 899 500 ha, hivatkozás: 1430 | |
| A Namib-sivatagban található Namíbi homoktenger a világ egyetlen olyan part melletti sivataga ahol a kiterjedt homokdűne rendszer nedvességforrása a víz közelsége miatt kialakuló köd. A védett terület 3,07 millió hektárt foglal el, teljes egészében a Namib-Naukluft Park határain belül. A homoktenger integritását egy 900 ezer hektáros pufferzóna kialakításával segítették elő. A homokdűne rendszer két részből áll, egyik része a régebbi félig stabil, kevésbé mozgó dűnék együttese, a másik ezeknek a tetején elterülő fiatalabb, aktívabb dűnékből áll. A dűnék alapanyaga esetenként több ezer kilométer távolságból, a szárazföld belsejéből kerül ide szél, óceáni áramlatok vagy a folyók segítségével. A ködből származó nedvesség segítségével egyedülálló életterek alakultak ki endemikus gerinctelenekkel, hüllőkkel és emlősökkel, amik a legmesszebbmenőkig alkalmazkodtak az állandóan, szinte naponta változó életkörülményekhez. Az endemikus fajok nagy száma miatt a terület világszinten is fontos példája a viszonylag kis helyen, szélsőséges körülmények között kialakuló ökoszisztémának. A homoktenger érintetlen, anyaga természetes úton folyamatosan frissül és jelenleg nem fenyegeti veszély. |
Elhelyezkedésük
Források
- Világörökségek enciklopédiája. Kossuth Kiadó (2011). ISBN 963-09-6595-8
- UNESCO. Világörökség. Partvonal Kiadó (2010). ISBN 963-991-049-2
- Namíbia az UNESCO világörökség oldalán (angolul)
- Namíbia javaslati listája az UNESCO honlapján (angolul)
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Namíbia világörökségi helyszínei, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.