Színművész Nagy Anna: (1940–) magyar színésznő

Ez a szócikk a színésznőről szól. Hasonló címmel lásd még: Nagy Anna (egyértelműsítő lap).

június 6. –) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész.

Nagy Anna
2011-ben
Született	1940. június 6. (83 éves) Budapest
Állampolgársága	magyar
Élettársa	Huszárik Zoltán
Gyermekei	Huszárik Kata
Foglalkozása	színész
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola (1959–1963)
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1987) Magyarország Érdemes Művésze díj (2013) Tolnay Klári-díj (2019)
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1963–
Híres szerepei	Pacsirta Pacsirta Fruzsina Szindbád Kedvesanyám Árvácska
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Anna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Angyalföldön született. Már fiatalon vonzotta a színészet, gyakran járt a közeli moziba, édesanyjával pedig gyakorta megfordult a Budapesti Operettszínházban, és szívesen adott elő a gangos ház udvarán, ahol felnőtt. A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett. Nem vették fel elsőre a színművészetire, bár Gellért Endre utánaküldetett, hogy okvetlenül próbálkozzon még, hiszen a harmadik körből – amikor már csak 20-an voltak – esett ki, ráadásul 1958-ban 2500-an jelentkeztek. Ezután árukönyvelőnek jelentkezett az Óra és Ékszer Kereskedelmi Vállalatnál.

Főiskolai tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1959–1963 között végezte. Osztályfőnöke Ádám Ottó volt, Vámos László, Várkonyi Zoltán, Fischer Sándor és Ungváry László tanították. Diplomavizsgáján Gorkij Kispolgárok című darabjában Tatjánát játszotta. A színművészeti főiskola befejezésekor Ádám Ottó a következő mondattal indította útjára: „Maga nagyon tehetséges, de nagyon nehéz pályája lesz”.

Rögtön a főiskola után Ranódy László filmrendező őt választotta címszereplőnek Kosztolányi Dezső Pacsirta című művének filmváltozatába, amelyben Páger Antal és Tolnay Klári mellett – csinos, fiatalként – egy csúnya, javában eladósorban lévő lányt alakított. Ebben az évben, a forgatás előtt veszítette el szüleit. Nagy kihívást jelentett számára az is, hogy a megcsúnyítás végett csúnya fogsor viselése és kitömött arca új mimika megtanulását igényelte. Következő filmszerepe 1971-ben Huszárik Zoltán Szindbádjában a Téltündér, mely szerepében az előbbivel szemben a szépség és báj jelenik meg. Míg a Pacsirtában az arcjátékára helyeződött a hangsúly, ebben a mozgás és testbeszéd finom eszközeit volt módja megmutatni. A következő fontos filmszerepében, 1976-ban a szintén Ranódy által rendezett Árvácskában a címszereplő, Csöre nevelőanyjaként hangjának legsokoldalúbb megjelenése érhető tetten. Több mint 40 játékfilmben és számos tévéfilmekben is szerepelt. A Pacsirta kapcsán Cannes-ban is megfordult mint a női szereplők kategória jelöltje. Ennek ellenére mindig is a színház állt hozzá közelebb.

1963–1966 között a debreceni Csokonai Színházban játszott – többek között Ruszt József, Fényes Márta és az akkori főrendező, Lengyel György korai rendezéseiben. 1966–1994 között a Madách Színház tagja volt. Amikor odakerült Ádám Ottó volt az igazgató. 1975–1983 között nem szerepelt színpadon. 1994-ben nyugdíjba küldték, de ezután is játszott Székesfehérváron, Szegeden, Gyulán is. 2013 óta a Nemzeti Színházban vendégszerepel. Játszott nagy drámákban és énekelt musicalekben is.

Lánya Huszárik Kata (1971). 2010 óta adják elő a Fény-játékok című, Lázár Ervin novelláiból közösen összeállított önálló estjüket. Gyermeke Huszárik Zoltántól született, egyedül nevelte. 2011-ben felhívást tettek közzé a „Huszárik Zoltán Alapítvány” létrehozására, születésének 80. és halálának 30. évfordulóján. Céljuk, hogy a filmrendező szülőházában, Domonyban, méltó helyre kerülnének a rajzai – kevesen tudják ugyanis, hogy nemcsak nagyszerű rendező, de kiváló grafikus is volt. Az alapítványt neves művészekkel és közéleti személyiségekkel hozták létre. Unokanővére: Petress Zsuzsa, unokabátyja Petress István.

A Színházi adattárban 2014. november 24-i lekérdezéskor regisztrált bemutatóinak száma: 72.

• Anfissza (Csehov: Három nővér)
• Anna (Gorkij: Éjjeli menedékhely)
• Anya (Keyes–Korognai: Virágot Algernonnak)
• Bodice (Bond: Lear)
• Dajka (Euripidész: Andromakhé)
• Egérke (Örkény István: Macskajáték)
• Elisa (Lerner–Loewe: My Fair Lady)
• Gianetta (Heltai Jenő: A néma levente)
• Gruse (Bertolt Brecht: Kaukázusi krétakör)
• Heléna (Shakespeare: Szentivánéji álom)
• Kanizsai Dorottya (Háy Gyula: Mohács)
• Mama (Molnár Ferenc: A testőr)
• Mária (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja)
• Néma Kata (Brecht: Kurázsi mama)
• Nyina (Csehov: Sirály)
• Öregasszony (Euripidész: Helené)
• Páris apródja (Shakespeare: Rómeó és Júlia)
• Rebecca Nurse (Arthur Miller: A salemi boszorkányok)
• Regina (Tamási Áron: Énekes madár)
• Sári (Tamási Áron: Vitéz lélek)
• Sin asszony (Brecht: A szecsuáni jólélek)
• Tamara (Vologyin: Öt este)
• Tatjána (Gorkij: Kispolgárok)
• Titkárnő (George Bernard Shaw: Candida)
• Tótné (Örkény: Tóték)

Játékfilmek

Tévéfilmek

• Darvas József: Harangos kút (1967)
• Hárs László: Buci királyfi, az üveggolyó (1973)
• René de Obaldia: A vak könnyei (1974)
• Móricz Zsigmond, Csajági János: Légy jó mindhalálig - Iluska (hangoskönyv, Magyar Rádió, 1980)
• Füst Milán, Tóbiás Áron: Pegazus istállója - Szavakból épített katedrálisok (hangjáték, 1980)
• Kós Károly: Varjú nemzetség (1983)
• Mándy Iván: Lebontott világ (1984)
• Csurka István: Őszi délelőtt a tanyán (1985)
• Tar Sándor: Hétköznapi történet (1986)
• Nagy Ignác: A vendégszerep (1994)
• Balázs József: Isten küldöttei (1996)
• Jókai Mór: A tengerszemű hölgy (2000)
• Tandori Dezső: Franz Kafka három novellája HangJátékTér (hangjáték, 1983-2000)
• Tordon Ákos: Esti mese - Egy öreg mozdony karácsonya (hangjáték, 1994)

• Jászai Mari-díj (1987)
• Életműdíj – 41. Magyar Filmszemle (2010)
• Zugló díszpolgára (2012)
• Érdemes művész (2013)
• Tolnay Klári-díj (2019)
• MMA Színházművészeti Tagozatának díja (2023)

• Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Sulyok Máté: Gyalogember – Beszélgetés Nagy Anna színésznővel, a 41. filmszemle életműdíjasával, filmkultura.hu - 2010. január 15.
• Riersch Tamás: „Örülök, hogy Zuglónak eszébe jutottam”, Zuglói lapok XXII. évfolyam 22. szám - 2012. december 13.
• Hogy volt?!, Nagy Annát köszöntjük, mediaklikk.hu - 2015. június 8.
• Orbán Erika: Fény-játékok Archiválva 2016. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, Alkotónők magazin - 2016. március 18.
• Nagy Anna a PORT.hu-n (magyarul)

• Nagy Anna az Internet Movie Database oldalon (angolul)
• Nagy Anna a magyar.film.hu-n
• MTI: A Pacsirta sikere Cannes; Békés Megyei Népújság, 19. évfolyam, 102. szám (library.hungaricana.hu) – 1964. május 4.
• Prokopp Dóra: Aranykor: Nagy Anna – magyar interjúsorozat (2006, I. évad 62. rész - 30') (online: Aranykor: Nagy Anna. YouTube Krisztián Budai YouTube-csatornáján - 2013. júl. 21.)
• Schäffer Erzsébet: "Anyával nagyon összenőttünk" - Címlapinterjú Huszárik Katával és Nagy Annával, noklapja.nlcafe.hu – 2016. február 24.
• Család-barát: Anyák napi virágcsodák a Család-barátban^{[halott link]} Kurucz Éva társ-műsorvezetői: Nagy Anna Jászai Mari-díjas, Érdemes művész és lánya, Huszárik Kata színművész, mediaklikk.hu – 2016. április 28.