Színművész, 1857–1925 Molnár László: (1857-1925) magyar színész

november 25. – Budapest, 1925. február 5.) magyar színész, pedagógus, színikritikus.

Molnár László
Született	1857. november 25. Kiskunfélegyháza
Elhunyt	1925. február 5. (67 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	színész
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (1875–1880)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (45-1-105)
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1884 – 1923
Tevékenység	színész
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Molnár László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk az 1857-ben született színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Molnár László (egyértelműsítő lap).

Földesúri nemesi családból származott. Középiskoláit Budán, Kecskeméten és Pesten végezte el. A budapesti tudományegyetem jogi karán folytatta felsőfokú tanulmányait 1875-1880 között. 1881-ben Szapáry István gróf kinevezte Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tiszteletbeli aljegyzőjének, s itt működött a központban 1884. októberig.

1884 novemberében lépett a színészi pályára Szegeden, Nagy Vince társulatánál, majd rövidesen Nagyváradra ment. 1885 októberétől a temesvári színtársulathoz szerződött hős és lírai szerelmes szerepekre. 1886-ban Debrecenbe került a színházhoz, majd 1889-től ismét Szegeden működött, mint színész. 1889-től a Nemzeti Színházban is vendégszerepelt, 1894-ben pedig Egerben. 1896-tól az újonnan induló Vígszínház első társulatának, „mint kothurnuszos színész” tagja lett. 1897-ben feleségül vette Rákosi Gyula konzul lányát Rákosi Zsófit, Rákosi Imre királyi ügyész és Rákosi Erzsébet műfordító testvérét, Rákosi Jenő, Rákosi Szidi és Rákosi Viktor unokahúgát. A Magyar Színház Rákosi Szidi és Evva Lajos által szervezett első társulatának drámai hős szerepkörére szerződtették 1897-ben. 1900 áprilisától a kolozsvári nemzeti színháznál játszott. 1902-ben a budapesti Nemzeti Színház tagja lett. 1918-tól a Nemzeti Színház örökös tagja. 1923-ban nyugalomba vonult.

 

Ő vetette fel az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájának alapítását 1900-ban. Kolozsvári szerződése miatt csak onnan visszatérve, 1903-ban kezdhette meg gyakorlatban a szervezést. Ekkor Ditrói Mór segítségével sikerült meggyőznie Faludi Gábort, a Vígszínház igazgatóját, hogy a színház 1897-ben létesített iskoláját – felszereléssel együtt – engedje át a színészegyesületnek. Az iskola 1903. augusztus 23-án nyílt meg a Lipót körút 1. szám alatt, igazgatója Ditrói Mór volt. A növendékek a Vígszínházban statisztáltak, ott tartották vizsgaelőadásaikat, a Lipót körúti színház pedig pénzbeli támogatást nyújtott az iskolának. Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában 1903-tól 1918-ig tanította a drámai gyakorlat és jelmeztan témájú tananyagokat, ugyanakkor 1905–1915 között a Színművészeti Akadémián a drámai és vígjátéki gyakorlatot oktatta. 1918-tól 1923-ig az Országos Színészegyesület Színészképző Iskoláját vezette.

Színészi és pedagógusi munkáján kívül színikritikai, szépírói munkásságot is kifejtett. Elbeszéléseket, tárcákat, színikritikákat írt 1881-1884 között a Félegyháza, a Váci Közlöny, a Szegedi Napló, a Pressburger Zeitung és a Südungarischer Lloyd, című lapokba, a Budapesti Hírlapnak rendes munkatársa volt, tárcákat, színikritikákat és vegyes közleményeket írt ide.

Írói álneve és jegye: Árbócz; M. L.

• Az Országos Színészegyesület elnöke volt (1898-1900).

• Lear király (Shakespeare)
• Hamlet (Shakespeare)
• Macbeth (Shakespeare)
• Bánk bán (Katona József)
• Radványi ezredes (Herczeg Ferenc: Gyurkovics lányok).

• Az egyéniség a művészetben, különös tekintettel a színművészetre. Szeged, 1893
• Shakespeare album. (Társszerzőként.) Pesti Napló.
• Jelmeztan színésziskolák használatára. Budapest, 1906
• Egressy Gábor és kortársai. Levelek Egressy Gáborhoz 1835–1865. Budapest, 1908.

Cikkeiből

• Petőfi Félegyházán, adatok a költő gyermekkorából In: Budapesti Hírlap, 1882. 886. szám;
• Bárdi Miklós szabadulása, elbeszélés. Heksch Sándor német fordításában. In: Münchener Fremdenblatt, 1883. 2. szám
• A nőiesség In: Képes Családi Lapok, 1888.
• Duse iskolája. In: Nemzetközi Művészeti Szemle, 1893.
• Az élhetetlen. Elbeszélés. In: Erdélyi Hiradó, 1894. 73. szám

• B. Virágh Géza: A magyar színművészet (Budapest, 1900).
• Átányi Molnár László. In: Egri Hiradó 1894. 73. sz.
• Átányi Molnár László. In: Magyar Salon 1894.
• R. Virágh Géza: A magyar színművészet. Budapest, 1900. 126. lap, arcképével
• Átányi Molnár László. In: Budapesti Hírlap 1900. 79. szám

• Magyar életrajzi lexikon Molnár László címszó
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.  
• Rajnai Kálmánné gyűjtéséből
• Magyar színháztörténet I-II. kötet
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4