Magyarságkutató Intézet

A szervezet a magyar kormány, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) irányítása alatt kezdte meg működését 2019. január 1-jén.

Magyarságkutató Intézet
Alapítva	2019. január 1.
Cím	1062 Budapest, Andrássy út 64. (2022–)
Főigazgató	Kásler Miklós (2023- )
Elhelyezkedése
Magyarságkutató Intézet Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 19° 03′ 58″47.507118, 19.06597547.507118°N 19.065975°E, k. h. 19° 03′ 58″47.507118, 19.06597547.507118°N 19.065975°E
A Magyarságkutató Intézet weboldala

Első főigazgatója Horváth-Lugossy Gábor volt (2019–2023), majd Prof. Dr. Kásler Miklós (2023-tól).

Az intézmény fő céljának tekinti, hogy a tudomány különböző területein született ismereteket, megállapításokat összegezze és azokat tudományos színvonalon értékelje a valószínűség legmagasabb fokán. A Magyarságkutató Intézet kezdeti terveinek megfelelően eredményeinek nagy részét online publikálja web- és közösségi oldalán, a tudományos- előadások, tartalmak videó formátumban is elérhetők, az intézet emellett nyomtatott kiadványokat is megjelentet, amelyek online bárki számára hozzáférhetők.

Az intézet és munkatársai rendszeresen tudományos konferenciák tartásával és kiállítások szervezéssel is foglalkozik.

2022-ben az állam 2,21 milliárd forintot biztosított az intézet működéséhez, aminek több mint harmadát személyes juttatásokra fordították.

A Magyarságkutató Intézet feladatait a 206/2018. (XI. 10.) Korm. rendelet sorolja fel:

206/2018. (XI. 10.) Korm. rendelet (részlet):

"3. § (1) Az Intézet a következő feladatokat látja el:

1. a honfoglalás előtti magyar történelem, a magyarság őstörténetének interdiszciplináris kutatása,

2. az V–IX. századi sztyeppeközösségek kutatása,

3. a honfoglalással, valamint a magyar középkorral kapcsolatos interdiszciplináris kutatások,

4. a kelet-európai térség egyes részeinek VIII–X. századi történeti-földrajzi tájrekonstrukciója,

5. a magyarság történelméből származó hazai és külföldi, elbeszélő és írott levéltári forráskutatás,

6. vallástörténeti kutatások,

7. néprajzi és népzenei kutatások,

8. oktatási és képzési tevékenység, részvétel a kulturális turizmus, vallás- és zarándoklatturizmus fejlesztésében,

9. angol és magyar nyelvű folyóirat kiadása,

10. archeogenetikai kutatások,

11. a korai magyar történelem helyének vizsgálata a XXI. századi magyar önazonosság-tudatban,

12. középtávú magyar nyelvstratégia kidolgozásának irányítása és felügyelete,

13. a magyar nyelv belső szerkezetének, sajátosságainak, működésének, a magyar kultúra egészével való összefüggésének kutatása és annak eredményének alkalmazása a köznevelésben,

14. nyelvtörténeti kutatások végzése, nyelvi adattárak fejlesztésének ösztönzése,

15. a nyelvszerkezeti és a nyelvhasználati kutatások terén a különböző szaknyelvek, terminológiák tudatos fejlesztésének koordinálása, a határon túli és az anyaországi magyar nyelvű terminológia összehasonlító kutatása, összehasonlító terminológiai szótárak összeállítása,

16. szakértői állásfoglalások készítése nyelvpolitikai kérdésekben a közigazgatás és a közmédia részére,

17. a magyar nyelvi tankönyvprogram fejlesztésében való részvétel, nyelvészeti szakmai alapjainak kidolgozása, különösen gyermekbarát, az otthonról hozott anyanyelvi készségeket fejlesztő általános iskolai nyelvtankönyvek szakmai alapvetése kidolgozásának összehangolása a magyar kultúra egészével,

18. a magyar szórványok, magyar nyelvjárások, rétegnyelvek, határon túli nyelvváltozatok, kisebbségben élő nyelvrokon népek helyzetének vizsgálata,

19. a magyar nyelvi értékvesztéssel szemben irányelvek kidolgozása a Kormány számára,

20. szakmai és nemzetközi kerekasztal-megbeszélések, nyári kurzusok és – kiemelten határon túli magyaroknak – nyári egyetemek szervezése, nyelvi kulturális napok társszervezése az adott feladathoz szükséges körben, együttműködve az illetékes hazai és Kárpát-medencei szervekkel, szervezetekkel, felsőoktatási intézményekkel,

21. a magyar nyelv digitális, hálózati térben való fennmaradásával összefüggő kutatások szervezése,

22. a fordítás, a többnyelvűség és az ezzel összefüggő lokalizációs tevékenységgel kapcsolatos programok tanulmányozása, ösztönzése, kidolgozása,

23. a nyelvművelő tevékenység ösztönzése,

24. az 1–23. pontok szerinti feladatok tekintetében maradandót alkotó jeles kutatók hagyatékának, szellemi örökségének gondozása, a kutatási anyagok digitalizálása,

25. a magyar identitás, hazaszeretet kifejeződésének történelmi bemutatása a magyar történelem korábbi évszázadaiból,

26. hagyományőrző események, konferenciák, rendezvények, alkotások, médiumok támogatása, valamint

27. a Kormány által normatív határozatban meghatározott egyéb, a tevékenységi körébe tartozó feladatok.

(2) Az Intézet tevékenységét nemzeti és nemzetközi működési körben látja el.

(3) Az Intézet főigazgatója meghatározott célból, feladatkörében eljárva az állami szervektől, szervezetektől személyes adatnak nem minősülő adatokat, információkat, elemzéseket kérhet, a kapcsolódó dokumentumokba – a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – betekinthet, azokról másolatot kérhet."

A Magyarságkutató Intézet főigazgatója Prof. Dr. Kásler Miklós, tudományos főigazgató-helyettes Dr. Csornay Boldizsár, tájékoztatási és kommunikációs főigazgató-helyettes Balogh Andrea Johanna, szakmai és operatív főigazgató-helyettes Dr. Fazakas Zoltán József.

Az intézet több kutatóközponttal rendelkezik, amelyek munkáját kinevezett vezetők felügyelik.

• Archeogenetikai Kutatóközpont – vezetője Dr.Török Tibor
• Eszmetörténeti Kutatóközpont – vezetője Biró Csilla
• Klasszika-filológiai Kutatóközpont – vezetője Fehér Bence
• László Gyula Kutatóközpont és Archívum – vezetője Szabados György
• Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont – vezetője Pomozi Péter
• Népességföldrajzi és Geoinformatikai Kutatóközpont
• Néprajzi-és Népzenei Kutatóközpont
• Nyelvtervezési Kutatóközpont – mb. vezetője Fehér Bence
• Régészeti Kutatóközpont – vezetője Horváth Ciprián
• Történeti Kutatóközpont – vezetője B. Szabó János

Archeogenetikai Kutatóközpont

A szervezeti egység célja, hogy új adatokkal járuljon hozzá, a magyarság eredetének valóságon alapuló, egységes történeti képének kialakításához. A kutatások középpontjába a Kárpát-medence történeti népességeinek genetikai vizsgálatát helyezik, továbbá genetikai kapcsolatuk kimutatását az egykor élt és ma élő népességekkel, de különös figyelmet fordítanak az Árpád-ház genetikai vizsgálataira, azok államalkotó és dinasztikus jelentősége miatt.

Az Archeogenetikai Kutatóközpont a legmodernebb molekuláris biológiai technikákat alkalmazva szolgáltat az adott korokból származó közvetlen genetikai információkat, ezzel egy olyan archaikus genom adatbázist hozva létre, amely a Kárpát-medencében élő magyarság közkincse.

A későbbiekben a genomadatok révén a magyarság számára elérhetővé és megismerhetővé válhat a genetikai ősök származása.

Eszmetörténeti Kutatóközpont

Az Eszmetörténeti Kutatóközpont azokat az európai és magyar eszmetörténet interakciókat vizsgálja, amelyek végül paradigmatikus átalakulásokat eredményeznek fogalomrendszerekben, társadalmi mentalitásban és kultúrában.

Végső cél, hogy a megszerzett ismereteket egy olyan rendszeres tanulmánysorozatban mutathassák be, melyben azokkal az alapvető alapvető fogalmi és kulturális változásokkal foglalkoznak, amelyek a középkori Európát, ezen belül a magyarságot, a modern Európába vezették át.

Klasszika-filológiai Kutatóközpont

A Klasszika-filológiai Kutatóközpont fókuszában a hazai antik örökség gondozása áll, illetve ezen ismeretanyagok bővítése, rendszerezése modern módszerek alkalmazásával. Magyarország és a magyarság történetének ókori és középkori írott forrásaival dolgoznak, elsősorban, de ez az szervezeti egység foglalkozik a klasszika-filológia tudománytörténetének hagyományos témáival (irodalomtörténeti, nyelvtörténeti, történeti és régészeti).

Hazai antik örökségen a történeti Magyarország és a magyarság történetének ókori és középkori írott forrásai, valamint a hazai klasszika-filológia tudománytörténetének hagyományos – irodalomtörténeti, nyelvtörténeti, történeti és régészeti – témái értendők.

László Gyula Kutatóközpont és Archívum

A László Gyula Intézet 2018. január 1-én jött létre, majd 2019. június 1-jétől a Magyarságkutató Intézet részeként László Gyula Kutatóközpont és Archívum folytatja tevékenységét. A szervezeti egység két fő profillal rendelkezik.

• Kutatóközpontként, a magyar nép és műveltség eredetét vizsgálja az alábbi öt tematika mentén: a korai magyar múlt (őstörténet, honfoglalás-kor, Árpád-kor) ; az ősi magyar hitvilág és népzenei hagyaték eurázsiai összefüggésekben; A Kárpát-medence tágabb értelemben vett népvándorlás-kori (IV–XIII. század) múltjának és tárgyi hagyatékának kutatása; A közép-eurázsiai kulturális tér vizsgálata, különös tekintettel a Kaukázus előterére; A magyar eredetkutatás történetének feltárása.
• Archívumként, László Gyula tudományos és művészeti hagyatékának rendszeres gyűjtése, digitalizálása, archiválása.

A László Gyula Kutatóközpont és Archívum küldetése, hogy mindenkivel megismertessék a magyar őstörténetet és az arról való felelős gondolkodást.

Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont

A szervezeti egység célja, a magyar nyelv történeti értékeinek, alakulására vonatkozó adatainak felkutatása, kinyerése és megőrzése a magyarságtudat mélyítésének céljából.

Fő a kutatóközpont fő feladatait három alegységere lehet bontani:

1. hiánypótló kutatási irányok, innovatív digitális adatbázisok létrehozása;
2. a magyar őstörténeti kutatások nyelvtörténeti támogatása;
3. a magyar nyelvjárások történeti vizsgálata.

A Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont nem csupán a nyelv történeti alakulására vonatkozó értékfeltáró kutatások eredményeinek hasznosítását, és elérhetővé tételét tűzte ki céljául, de a nyelv múltjával való foglalkozás révén erősíteni kívánják az egyéni, a helyi és a nemzeti identitás, továbbá a mindennapi patriotizmus érzését.

Nyelvtervezési Kutatóközpont

A Nyelvtervezési Kutatóközpont célja az anyanyelvnek a nemzeti identitás képzésében, kultúrában betöltött szerepének méltó helyre emelése és megerősítése.

Célnak nevezte meg a szervezeti egység, hogy a magyar anyanyelvet jelenkori helyzetének, használati minőségének, közérthetőségének tudományos eredményekre támaszkodva javítsák, formálják.

Régészeti Kutatóközpont

A Régészeti Kutatóközpont a magyar nemzet őstörténetével és a magyarság eredetével kapcsolatba hozható régészeti lelőhelyekkel, foglalkozik. Feladata ezen lelőhelyek felkutatása, feltárása, megfelelő dokumentálása a Kárpát-medence és Eurázsia területén, továbbá a magyarsággal kapcsolatba hozható (lovas)népek régészeti hagyatékának kutatása, az elért eredmények dokumentálása, publikálása, a régészeti témájú szakmai eredmények minél szélesebb körben történő megismertetése.

A szervezeti egység lehetőségeihez mérten segíti a más szervezetek által megvalósított vagy megvalósítandó régészeti célú kiállításokat, rendezvényeket, felkérésre szakmailag felügyeli azokat.

Történeti Kutatóközpont

A Történeti Kutatóközpont olyan kérdéskörökre helyezi a hangsúlyt, mint magyarságtudat, nemzettudat, Hungarus-tudat, identitás, identitásválság, identitáspusztítás, identitásvesztés, identitásképzés, identitásteremtés. Célja a magyar nemzeti identitás történelmi korszakokon átívelő változásainak feltérképezése.

Történelmi perspektívába helyezve keresik a választ az „Integráció vagy asszimiláció?” és a „Ki a magyar?” kérdésére.

Különösen fontosnak érzik kritikai szemlélettel feldolgozni a régebbi és az újabb emlékezetpolitikai törekvéseket, mivel a a magyar identitást is meghatározó közpolitikai kérdéssé vált, s ezáltal annak jelentősége is megnőtt.

Aba Sámuel király – nemzetségfői, királyi és egyházi központjának abasári feltárása

Árpád-házi királyok azonosítása, uralkodói dinasztiák vizsgálata – székesfehérvári osszárium-kutatás

A Hunyadi-ház genetikájának meghatározása, Mátyás király azonosítása

A Kárpát-medence népességének archeogenetikai vizsgálata

• Régészeti tanulmányok a Bodrogköz 10–11. századi településtörténetéhez Archiválva 2021. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A hatalom forrása és a magyar honfoglalás – hódítás és integráció – A korai magyar történelem egy régész szemszögéből Archiválva 2021. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Növényi ornamentika a késő avar kori díszítőművészetben (Kr. u. 8. század – 9. század eleje) – Kultúrtörténeti tanulmányok Archiválva 2021. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Menandrosz protector töredékei Archiválva 2021. január 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Fuldai évkönyvek / Annales Fuldenses Archiválva 2021. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A Kárpát-medence legkülönlegesebb Árpád-kori templomai – Északkelet és a Tisza völgye Archiválva 2021. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Rovás – magyar nyelvtörténet – művelődéstörténet Archiválva 2021. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Czuczor–Fogarasi-tanácskozás A magyar nyelv szótára pótkötetének megjelenése alkalmából – Tanulmánykötet a Magyar Nyelvstratégiai Intézet által 2018. december 13-án rendezett tanácskozáson elhangzott előadásokból Archiválva 2021. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A magyar nyelvjárások a XXI. században – nyelvstratégiai megközelítésben – Tanulmánykötet a Magyar Nyelvstratégiai Intézet által 2018. december 4–5-én rendezett konferencián elhangzott előadásokból Archiválva 2021. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Palóc olvasókönyv – Nyelvi és irodalmi kalandozások Archiválva 2021. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A Magyarságkutató Intézet évkönyve 2019 Archiválva 2021. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A Kárpát-medencei rovásírásos emlékek gyűjteménye – I. kötet: Korai emlékek (1599 előtt) és kései feliratos emlékek Archiválva 2021. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Mesés kémjátszmák – A nyugati külkereskedelmi hálózatok kiépülése 1945 után Archiválva 2021. május 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Hazafiak voltak – Az ember, a hit és a történelem méltósága az 1867. évi kiegyezés utáni nemzeti ünnepeken Archiválva 2021. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Hős vagy lázadó? – Koppány alakja a folklórban és a kultúrtörténetben Archiválva 2021. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Ősi írásaink Archiválva 2021. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Magyar Világ 1938–1940 Archiválva 2021. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A királyi öl hossza – Rekonstruálható-e az egykori hosszmértékegység? Archiválva 2021. június 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés Archiválva 2021. június 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Frank királyi évkönyvek / Annales Regni Francorum Archiválva 2021. június 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Ecsettel a nyugati hadifogságban – Kiss Sándor naplója Archiválva 2021. június 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Magyarok temetője, Ó-Románia – A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában^{[halott link]}
• Bartók Béla életének krónikája Archiválva 2021. június 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Chronicles of Béla Bartók's Life Archiválva 2021. június 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Identifizierung der Skelette von Angehörigen des Arpadenhauses in der Matthiaskirche – Unter Verwendung von historischen, archäologischen, anthropologischen, radiologischen, morphologischen, Radiokarbondatierungs- und genetischen Daten Archiválva 2021. június 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Identifying the Árpád Dynasty Skeletons Interred in the Matthias Church – Applying data from historical, archaeological, anthropological, radiological, morphological, radiocarbon dating and genetic research Archiválva 2021. május 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
• „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük” – Történeti tanulmányok Archiválva 2021. június 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A trianoni békediktátum ratifikációja külföldön Archiválva 2021. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben

Ephemeris Hungarologica

A Magyarságkutató Intézet 2021-ben indította el az Ephemeris Hungarologica című folyóiratát. Az intézet kutatási profiljába tartozó területekről közöl anyagokat, recenziókat, vitacikkeket. Főszerkesztője Fehér Bence.

• Trianon roll-up
• Ezer és ezer jel
• Magyar Világ 1938–1940
• Attila örökösei

Európa elfeledett hadszíntere – A tizenöt éves háború és Magyarország (1591–1606)

• Dr. Kenyeres István: A tizenöt éves háború és a Habsburg Monarchia
• Dr. Kruppa Tamás: Pápa és a Pápaság
• Dr. Nagy-Luttenberger István: A pápai vár a kutatási eredmények tükrében
• Dr. Bagi Zoltán Péter: Mercoeur herceg vértesei a tizenöt éves háborúban
• Dr. Száraz Csilla: Régészeti kutatások Kanizsa várának területén: múlt, jelen, jövő
• Prof. Dr. Giampiero Brunelli: Kanizsa, 1601: approaches: the most horrible
• Kanász Viktor: Kanizsa 1600. és 1601. évi ostromainak emlékezete
• Dr. Hidán Csaba: Fegyverzet és harceljárások a tizenöt éves háborúban
• Dr. Illik Péter: A tizenöt éves háború a hazai középiskolai tankönyvekben, avagy Kanizsa elveszett

Dualizmus kori emlékezetőrzés: Az emlékezet forrásai

• Várkonyi Gábor: A 19. századi magyar történelmi regények történelemszemlélete
• Apor Eszter: Liszt Ferenc és az 1848–1849-es magyar forradalom- és szabadságharc emlékezete
• Dr. Kovács Kálmán Árpád: A magyar református emlékezetkultúra fejlődése 1870–1918
• Dr. Fabó Edit: Szentbeszédek a liberalizmus kezdetén
• Dr. Dede Franciska: „Szava van hozzá minden magyarnak.” Emlékművek a századfordulón
• Dr. Ligeti Dávid: A magyar történeti emlékezet az Andrássy-lovasszobor 1906. évi avatásának tükrében
• Babucs Zoltán: Honvédalbum
• Dr. Bacher-Tuli Andrea: Lóverseny: lovagi torna modern köntösben?

A barokk történetírás Magyarországról, Magyarországon

• A barokk történetírás Magyarországról, Magyarországon (tudományos online konferencia)

Bethlen 100

• Bethlen 100 – Klinghammer István interjú
• Bethlen 100 – Anka László interjú
• Bethlen 100 – Szávai Ferenc interjú
• Bethlen 100 – Ligeti Dávid interjú
• Bethlen 100 – Hamerli Petra interjú
• Bethlen 100 – Bognár Zalán interjú
• Bethlen 100 – Barna Attila interjú
• Bethlen 100 – Vizi László Tamás
• Bethlen 100 – Raffay Ernő interjú
• „Bethlen 100” konferencia
• Kossuth Rádió "100 éve történt” – A Bethlen kormány megalakulása
• Kossuth Rádió "100 éve történt” – A Bethlen kormány külpolitikája

Hamis gulyás

• Hamis gulyás – konferencia

Hun, hungarus, magyar

• HUN, HUNGARUS, MAGYAR. Identitásunk több ezer éve

Regnum Marianum

• Regnum Marianum
• Regnum Marianum kerekasztal-beszélgetés

Ősi írásaink a Kárpát-medencében II.

Ősi írásaink a Kárpát-medencében II.

A magyar nyelvjárások napja

• Magyar nyelvjárások napja – kerekasztal
• A nyelvjárás mint nyelvstratégiai kérdés
• Nyelvjárások a múltban, a jelenben és a jövőben
• Magyar nyelvjárások napja – megnyitó

Trianon utóélete

• A legbátrabb falu
• A legbátrabb város
• A leghűségesebb város
• Az 1923-as osztrák–magyar határváltozás
• Az első bécsi döntés 1938
• Somoskőújfalu hazatérése 1924
• Kárpátalja visszatérése 1939
• Délvidék visszatérése 1941
• Újabb országcsonkítás a második világháború után
• Trianon megítélése a kommunizmus évtizedeiben
• Trianon és a rendszerváltás 1990–2010

A magyar nyelv Trianon előtt és után

Kásler Miklós köszöntője

Miért töréspont Trianon a Kárpát-medencei többnyelvűségi gyakorlatban (is)?

Nyelvi egységesítés a Kárpát-medencében

A magyar nyelvi tankönyvekről

Egyedül nem megy Trianon után

Kassa és vidékének magyarsága az ezredfordulón

A felvidéki magyar közoktatás jövőképe

Nemzetiségi jogok Szerbiában

Az új NAT

A nyelvi és nyelvpolitikai helyzet alakulása

Székelyföld saját nyelve, a magyar

Talpra állás Trianon után

Megnyitó

A jogfolytonosság visszaállítása

Nemzeti Hadseregből magyar királyi Honvédség

Az önálló magyar ipar

Az agrárágazat

Magyarország felvétele a Népszövetségbe

Rendszerszerűen építkező kultúrpolitika

A pénzügyi stabilizáció

Az önálló külpolitika megteremtése

Kereszténységért és a magyarságért

Trianon 2020 – A 100 éves trianoni békediktátum születése

Adjátok vissza a hegyeimet – Rékasi Károly

Jószándék és balszerencse – avagy IV. Károly az összeomlás forgatagában

Rosszkor rossz helyen?

Több évtizedes román készülődés Erdély elcsatolására

Hősok voltak?

Lehetett volna másképp? Apponyi és Benárd Versailles-ban

Kultúra nélkül nincs Magyarország?

Miért épp Horthy?

Nekik miért sikerült? – Sopron példája

Szétszabdalva is egységben?

Mi az, amit elvesztettünk?

Magyar Világ 1938–1940

Magyar Világ 1938–1940 – Szávai Ferenc

Magyar Világ 1938–1940 – Teiszler Éva

Magyar Világ 1938–1940 – Szekér Nóra

Magyar Világ 1938–1940 – Gulyás László

Magyar Világ 1938–1940 – Babucs Zoltán

Magyar Világ 1938–1940 – Botlik József

Magyar Világ 1938–1940 – Köő Artúr

Magyar Világ 1938–1940 – Illik Péter

Magyar Világ 1938–1940 – Pál Zsombor Szabolcs

Magyar Világ 1938–1940 – Kása Csaba

Magyar Világ 1938–1940 – Nyári Gábor

Magyar Világ 1938–1940 – Vizi László Tamás

Ősi írásaink a Kárpát-medencében

Megfejthetetlen írások?