Gótikus Építészet Magyarországon

század">13. század második felében kezdett meghonosodni és a 16. század elejéig virágzott.

A magyarországi gótika fontos terjesztője volt a ciszterci rend, majd fokozódóan a koldulórendek: a ferencesek és domonkosok templom- és kolostorépítkezéseinek volt nagy szerepe. Kezdetben francia, majd németországi mesterek munkájának a jellegzetességei mutatkoznak. Utóbb pedig Ausztria, Csehország és Szilézia hatása mutatkozott, a területükről hívott mesterek révén.

A hazai gótika alkotásai – az európaival összevetve – méreteikben és kiképzésükben is szerények. Az alkotások a törökök által megszállt területeken jórészt elpusztultak, többnyire csak a meg nem szállt, nyugati, északi, északkeleti régióban, továbbá Felvidéken és Erdélyben maradtak meg. Sok templom a 18. századi barokk újjáépítésnél, vagy a 19. századi restaurálás során vesztette el eredeti alakját. A várak nagy részét a 17-18. század fordulóján császári parancsra felrobbantották, a gótikus városi lakóházak zöme pedig háborús pusztításoknak vagy átépítéseknek esett áldozatul.

A hazai gótikus építészet három elkülöníthető korszaka :

• 13. század második fele - 14. század eleje – korai szakasz
• Nagy Lajos és Zsigmond uralkodása – virágkor
• Mátyás király és II. Ulászló uralkodása – késői virágzás

Buda lett a királyi székhely, elkezdték építeni a Nagyboldogasszony (Mátyás) templomot, és a Szent Miklós-templomot. Jelentős gótikus emlékek voltak a korai időkből még a soproni Bencés (Kecske) templom, a felvidéki várak, és sok falusi templom is.

Nagy Lajos építette meg a budai várkápolnát, és magasabb színvonalra fejlesztette Visegrádot. Ő építette meg Diósgyőr várát is, ami szabályos négyszög alaprajzú királyi rezidencia, nagy termekkel, kétszintes kápolnával. Ez idő tájt a koldulórendek is nagy támogatásokat kaptak, ekkor épültek városaink megmaradt középkori kőházai, kapualjukkal, ülőfülkéikkel.

A magyar gótika Zsigmond alatt virágzott, az ő uralkodása idején épült a budai Friss-palota, a bazilikális rendszerű templomokat csarnoktemplommá építette át. A nagyurak is jelentős építkezéseket folytattak. Ekkor épült ki Siklós, Csesznek, Gyula és Kisnána vára. A városok fejlődése felgyorsult, a legtöbb városfal is ekkortájt épült.

 

Mátyás alatt Európában második országként, Magyarországon is megjelent a reneszánsz, de a gótika még sokáig élt. Erre példa a nyírbátori minorita és a későbbi református templom, a szegedi ferences templom, a sárospataki csarnoktemplom, a kassai dóm, a kolozsvári Farkas utcai templom, a jászberényi ferences kolostor, vagy a csütörtökhelyi kápolna. Egerben is ekkor épült a gótikus székesegyház. Jelentős városi házépítések is zajlottak ez időben, például Budán, Fehérvárott, Sopronban, a Szepességben, Szászföldön, Erdélyben. Ekkortájt jelentek meg a külsőtornyos várak is (például Kőszeg). A magyar gótika alulmaradt a franciához képest, de a nagy csarnoktemplomok nyugodt belső és külső tere a mai napig lenyűgözi a szemlélőt, még díszítetlenül is.

Falusi templomok

Nagy számban épültek kisméretű, változó igényességű falusi templomok is. Túlnyomó többségük csak romokban maradt ránk. Ezek a templomok legtöbbször egyhajós épületek voltak, sokszög záródású szentéllyel. Többnyire faragatlan terméskőből falazták őket. Csak a nyíláskeretek, a falsarkok és a támpillérek vége, a lábazati és ereszpárkány, valamint a boltozati bordák készültek faragott kőből. Egyes vidékeken hagyományosan téglatemplomok épültek. A homlokzatokat és a belső falfelületeket vakolták és meszelték, a belsőket, néha a homlokzatokat is figurális és dekoratív falfestményekkel díszítették.

 

 

 

A gótikus építészet példái Magyarországon:

Budapest

• Belvárosi plébániatemplom (részben barokk)
• Budai Várnegyed egyes épületei:
• Az egykori budavári királyi palota (később más stílusokban bővített)
  • Budavári Várkápolna
  • Mária Magdolna-templom (nagyrészt elpusztult)
  • Mátyás-templom
  • Úri utca több háza
  • Lakóház, Tárnok u. 14.
• Margitszigeti ferences kolostor

Baranya megye

• Siklós, várkápolna
• Siklós, Szentháromság-templom

Bács-Kiskun megye

• Kecskemét, Szent Miklós-templom és romkert (a templom barokk és copf stílusban átépítve)
• Tompa, Szent Anna-templom

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

• Miskolc, avasi templom
• Miskolc, diósgyőri vár
• Miskolc, bükkszentléleki pálos kolostor (romos)
• Miskolc, tapolcai bencés apátság (rom)
• Miskolc, Nagyboldogasszony-templom (1544-ben elpusztult)
• Abaújvár, református templom
• Bogács, Szent Márton-templom
• Gönc, pálos kolostor (rom)
• Martonyi, pálos kolostor
• Rudabánya, református templom
• Sajószentpéter, református nagytemplom (reneszánsz és barokk átépítéssel)
• Sárospatak, Szent Erzsébet-bazilika
• Sátoraljaújhely, pálos templom és kolostor

Csongrád-Csanád megye

• Szeged, Alsóvárosi ferences templom
• Szeged, Dömötör-torony

Fejér megye

• Székesfehérvár, egykori Nagyboldogasszony-bazilika (eredetileg román)
• Székesfehérvár, Szent István-székesegyház (ma már főként barokk, de eredetileg gótikus)
• Székesfehérvár, Szent Anna-kápolna
• Székesfehérvár, volt vármegyeháza
• Székesfehérvár, Mátyás király-emlékmű
• Székesfehérvár, Oskola utcai lakóház

Győr-Moson-Sopron megye

• Győr, Nagyboldogasszony-székesegyház (barokk és klasszicista stílusban átépítve)
• Sopron belvárosának egyes lakóházai (pl. az Új utcában, Szent György u. 3-5.)
• Sopron, Fabricius-ház udvari szárnya
• Sopron, Kecske-templom
• Sopron, Keresztelő Szent János-templom
• Sopron, Ózsinagóga
• Sopron, Szent György-templom (barokk stílusban átépítve)
• Sopron, Szent Mihály-templom
• Sopron, sopronbánfalvi karmelita kolostor
• Fertőd, Szent András-templom
• Pannonhalma, Bencés Főapátság (a bazilika része)

Heves megye

• Eger, gótikus székesegyház (elpusztult, rekonstruálását tervezik)

Komárom-Esztergom megye

• Esztergom, Szent Adalbert-székesegyház (a 16.–17. században elpusztult)

Nógrád megye

• Egyházasdengeleng, Szent Imre-templom
• Mátraverebély, római katolikus templom
• Nógrádsáp, Kisboldogasszony-templom

Pest megye

• Budajenő, Árpád-kori temetőkápolna
• Nagykőrös, református templom
• Pusztavacs, templomrom
• Szentendre, Keresztelő Szent János-templom
• Visegrád, királyi palota

Somogy megye

• Kaposvár, kaposszentjakabi bencés apátság (romos)
• Ádánd, hetyei templomrom
• Andocs, Nagyboldogasszony-bazilika (barokk stílusban átépítve, a szentély gótikus)
• Kőröshegy, Szent Kereszt templom
• Marcali, Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom (barokk stílusban átépítve)
• Somogyvámos, pusztatemplom

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

• Csenger, református templom
• Jánkmajtis, római katolikus templom
• Nagyszekeres, református templom
• Nyírbátor, református templom
• Nyírbátor, minorita templom

Tolna megye

• Bátaszék, Ciszterci apátság

Vas megye

• Szombathely, ferences templom és kolostor
• Kőszeg, Szent Jakab-templom
• Őriszentpéter, Szent Péter-templom

Veszprém megye

• Veszprém, Gizella-kápolna
• Veszprém, Margit-romok
• Veszprém, Szent Mihály-székesegyház (szentély)
• Hosztót, Nagyboldogasszony-templom (barokk és klasszicista stílusban átépítve)
• Kővágóörs, ecsérpusztai templomrom (rom)
• Várvölgy, alsózsidi templom (neogótikusként átépítve)

Zala megye

• Belezna, Szűz Mária neve templom (csak a torony)
• Egervár, Alexandriai Szent Katalin Plébániatemplom (külső gótikus elemek)
• Keszthely, Magyarok Nagyasszonya-templom
• Zalaszántó, Szent Kozma és Damján-templom

• Kassai Szent Erzsébet-dóm
• Kolozsvári Szent Mihály-templom
• Brassói fekete templom
• Segesvári kolostortemplom
• Pozsonyi Szent Márton-dóm
• Pozsonyi klarisszák temploma
• Zágrábi dóm és Szent Márk-templom

• ↑ Szentkirályi-Détshy: Szentkirályi Zoltán – Détshy Mihály: A építészet rövid története. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1986.  

• Gótika
• Magyarország építészete
• Keresztény templomépítészet