Ligur Nyelv: Galloitáliai (újlatin) nyelv

Nem tévesztendő össze a következővel: Liguri nyelv.

Legközelebbi rokonságban a többi galloitáliai dialektussal áll, főként az emilián–romanyol nyelvvel és a lombard nyelvjárásokkal. Hangtanilag a rétoromán dialektusokkal, az okcitánnal és a franciával, nyelvtanilag és szókincs tekintetében az olasszal mutat egyezéseket. Legjelentősebb nyelvjárása a genovai, melynek szabályozására 1970 óta működik az Académia Ligùstica do Brénno. Legtávolabbi dialektusa közé tartozik a monacói nyelv (Munegascu), amelyről megoszlanak a vélemények valóban lehet-e nyelvnek tekinteni a ligur mellett.

Ligur Lìguru, ligure
Beszélik	Olaszország, Franciaország, Monaco
Terület	Liguria Szardínia: Carloforte és Calasetta Toszkána: Capraia Piemont: Novese és felső Tanaro Emilia-Romagna: felső Appennino piacentino Lombardia: Santa Margherita di Staffora és Brallo di Pregola Franciaország: Bonifacio és Nizzardo Monaco
Beszélők száma	~1,9 millió (becsült) fő
Nyelvcsalád	Indoeurópai nyelvcsalád → itáliai ág → újlatin nyelvek → nyugati csoport → gallo–ibér nyelvek → galloromán nyelvek → galloitáliai csoport → ligur nyelv
Írásrendszer	Latin ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalos	Sehol
Nyelvkódok
ISO 639-1	—
ISO 639-2	roa
ISO 639-3	lij
A Wikimédia Commons tartalmaz Lìguru, ligure témájú médiaállományokat.

Magánhangzórendszere hangsúlyos szótagban 9 hangszínt tartalmazhat, melyek hosszúsága jelentésmegkülönböztető szerepű, vagyis összesen 18 fonémát jelent: /a, e, ɛ, i, o, ɔ, ø, u, y/, illetve /aː, eː, ɛː, iː, oː, ɔː, øː, uː, yː/. Sajátosságai közé tartozik, hogy a latin hosszú Ū ü-vé alakult (mint a franciában). További jellegzetessége, hogy a hangsúlyos és a hangsúlytalan magánhangzó egyaránt lehet rövid és hosszú is; ugyanakkor a rövid magánhangzót csak hangsúlyos helyzetben jelölik – zárt (´) vagy nyílt (`) – ékezettel.

A magánhangzók átírása a következő (genovai):

• a, à = rövid á
• â = hosszú magyar á
• è = rövid nyílt e
• æ = hosszú nyílt e
• e, é = rövid zárt e
• ê = hosszú magyar é
• i, ì = rövid i
• î = hosszú magyar í
• ò = rövid nyílt o
• ö = hosszú nyílt o
• o, ó = rövid u
• ô = hosszú magyar ú
• u, ù = rövid magyar ü
• û = hosszú magyar ű

A mássalhangzók közül a latin BL-, PL-; FL-; CL-, GL- csoportok palatalizálódtak:

• BL/GL > [d͡ʒ]: BLASPHEMA > giástemma (vö. spanyol lástima), GLAREA > giæra
• CL/PL > [t͡ʃ]: CLAMARE > ciamâ (vö. spanyol llamar és portugál chamar)
• FL > [ʃ]: FLORE > sciu

Számos egyszerű latin mássalhangzó eltűnt magánhangzók közötti helyzetben, amely szintén a galloromán nyelvekre jellemző.

A mássalhangzók átírása hasonló az olaszéhoz, a következő eltérésekkel:

• ç = sz hangot jelöl e és i előtt
• s = ejtése mindig sz, kivétel zöngés mássalhangzó előtt, ahol z
• z = ejtése z
• x = ejtése zs

A határozott névelő egyes számban hímnemben o, nőnemben a, magánhangzós szókezdet előtt mindkettő l’; többes számban i és e. A határozatlan névelő alakjai: hímnemben un/unn, nőnemben una. A többes szám képzése az olaszéhoz hasonlóan történik.

Tőszámnevek 1-től 10-ig: un, duî, tréi, cuattrù, çinque, séi, sette, oetto, neuve, dexe.

• Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1. cikkelye:

Tùtti i òmmi nàscian lìberi e pægi in dignitæ e drîti. Son dotæ de raxon e de conscensa e dêvan agî i-ûn verso i-âtri inte’n spirrito de fraternitæ.
„Minden ember szabadon születik, és egyenlő méltósága és joga van. Ésszel és lelkiismerettel bírván egymással szemben testvéri szellemben kell viselkedniük”

 

Tekintsd meg a Wikipédia ligur nyelvű változatát!

 

Nézd meg a Kategória:magyar-ligur szótár címszót a Wikiszótárban!

• Ethnologue adatjelentés a ligur nyelvről
• Académia Ligùstica do Brénno
• GENOVÉS.com.ar - Ligur nyelv(spanyolul)