Izraelita Magyar Irodalmi Társulat

február 14-én tartotta alakuló közgyűlését. Célja a zsidóság vallásos és tudományos irodalmának, valamint felekezeti életének ismertetése, idevágó munkák kiadása és terjesztése, nyilvános felolvasások és pályakérdések kitűzése és jutalmazása által. A társulat székhelye Budapest, ügyeit az igazgatóság és a választmány vezették.

Évente Évkönyvet adott ki, melynek minden kötete számos közérdekű tanulmányt közölt. Az Irodalmi Társulat adta ki a szöveghez szigorúan alkalmazkodó első magyar nyelvű teljes bibliafordítást négy kötetben.

Egyéb jelentős kiadványai:

• Ifjúsági Biblia (eddig 2 kötet, szerkesztő bizottság: Bánóczi József, Blau Lajos, Klein Miksa)
• Pollák Miksa – Büchler Sándor: A soproni és budapesti zsidók története;
• Venetianer Lajos: A zsidóság szervezete az európai államokban;
• Wellesz Gyula: Rasi élete;
• Frisch Ármin: Magyar zsidó oklevéltár;
• Guttmann Mihály – Harmos Sándor: Péchy Simon imádságos könyve;
• Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom és a zsidók egyetemes története.

„Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Kiadványai” című sorozat

Bővebben: Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Kiadványai

A Társulat elnökei voltak: Kohn Sámuel, majd Fischer Gyula. Társelnökei: Weinmann Fülöp, Hatvany József, Vadász Lipót, majd Vészi József. Pénztárosa: Székely Ferenc. Ügyésze: Halász Frigyes, majd Feleki Béla. A háború viszonyai a Társulat működését megakadályozták, 1928-ban azonban újra alakult a következő tisztikarral. Elnök: Wertheimer Adolf, Társelnök: Fischer Gyula. Titkár: Hevesi Ferenc, Pénztáros: Székely Ferenc. Ügyész: Dési Géza. A Társulat a régi szellemben és a régi célkitűzéssel folytatta működését.

• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. [1]

• Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Évkönyve, digitalizált kötetek a REAL-J-ben

Ez az irodalmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!