Ii. Péter Ciprusi Király: Címzetes jeruzsálemi király

Ez a szócikk a ciprusi királyról szól. Hasonló címmel lásd még: II. Péter (egyértelműsítő lap).

Péter (1357 – Nicosia, 1382. október 13.), uralkodói mellékneve: Kövér Péter, olaszul: Pietro II di Cipro, franciául: Pierre II le Gros de Lusignan, görögül: Πέτρος Β' της Κύπρου, Ciprus királya és címzetes jeruzsálemi király. A Lusignan(-Poitiers)-ház tagja.

II. Péter
Lusignan Péter
Ragadványneve	Kövér Péter
Ciprusi Királyság királya
Πέτρος Β'/Pierre II
Uralkodási ideje
1369. január 16. – 1382. október 13.
Koronázása	Nicosia 1372. január 6./13.
Örököse	Lusignan N. (leány) (1379–1382)
Elődje	I. Péter
Utódja	I. Jakab
Jeruzsálemi Királyság címzetes királya
Pierre II
Uralkodási ideje
1369. január 16. – 1382. október 13.
Koronázása	Famagusta 1372. október 2./10.
Elődje	I. Péter
Utódja	I. Jakab
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Lusignan-ház (Lusignan-Poitiers-ház)
Született	1357 Nicosia
Elhunyt	1382. október 13. (25 évesen) Nicosia
Nyughelye	Dominikánus templom, Nicosia
Édesapja	I. Péter ciprusi király (1328–1369)
Édesanyja	Eleonóra aragón királyi hercegnő, Ribagorça és Prades grófnője (1333–1417)
Testvére(i)	Lusignan Margit ciprusi királyi hercegnő
Házastársa	Visconti Valentina milánói úrnő (1360/62–1393)
Gyermekei	N. (leány) (1379–1382)
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Péter témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Édesapja I. Péter ciprusi király, IV. Hugó ciprusi királynak és Ibelin Aliznak a legidősebb, de apjának másodszülött fia. Édesanyja Aragóniai Eleonóra, I. Péter aragón királyi hercegnek, Ribagorça és Prades grófjának, II. Jakab aragón király és Anjou Blanka nápolyi királyi hercegnő fiának és Foix Johannának a leánya.

1368-ban a IV. Konstantinnal elégedetlen örmény nemesek felajánlották apjának az örmény trónt, amelyet ő el is fogadott, és előkészületeket tett az örményországi utazás érdekében. Az I. Péterrel elégedetlen ciprusi bárók viszont merényletet készítettek elő apja ellen, és 1369. január 16-án nicosiai palotájában álmában rajtatörtek és meggyilkolták. A gyilkosságba be volt avatva I. Péter két öccse, János (Aragóniai Konstancia ciprusi és örmény királyné 3. férje) és Jakab, de édesanyja, Ibelin Aliz anyakirályné nem tudott a tervről. I. Péter özvegye, Eleonóra királyné lett ekkor a kiskorú fiuk, a 12 éves II. Péter nevében a régens sógorával, János herceggel együtt, akinek nem bocsátotta meg a férje elleni merényletet, és 1375-ben genovai segédlettel meggyilkoltatta.

1374-ben választották örmény királlyá a Lusignan-ház örmény ágából származó, de száműzetésben Cipruson élő Lusignan Leót, akinek nagy nehézségekbe ütközött az utazás költségeinek az előteremtése, és feleségének Soissons Margitnak a birtokait is át kellett engednie a ciprusi anyakirálynénak, Aragóniai Eleonórának. II. Péter csak kis számú katonai kíséretet bocsátott a választott örmény király rendelkezésére, akit ugyan örmény királlyá koronáztak, de 1375-ben az egyiptomiak elfoglalták az örmény fővárost, Sziszt, és V. (Lusignan) Leó örmény királyt a családjával Kairóba deportálták.

Kövér Péter 1376. április 2-án Milánóban képviselők útján házasságot kötött Visconti Valentina milánói úrnővel. A tényleges esküvőre 1378 szeptemberében került sor Nicosiában, a Szent Bölcsesség Székesegyházban. Házasságukból egyetlen, ismeretlen nevű leánygyermek született 1379-ben, de ő még apja halála, 1382. október 13-a előtt meghalt. Eleonóra anyakirályné és menye, Visconti Valentina, az ifjabb királyné között súrlódások voltak, ezért Eleonóra elhagyta Ciprust, és visszatért hazájába.

II. Péter 1382. október 13-án Nicosiában halt meg, és a nicosiai dominikánus templomban helyezték örök nyugalomra. Lányuk halála után a felesége szeretett volna királynő lenni, de sem Péternek az özvegye, sem a húga, Lusignan Margit hercegnő (Lusignan Péter anyja), sem húgának későbbi férje, ifjabb Jakab, aki Lusignan János régensnek a fia volt, nem lett Ciprus új uralkodója, hanem egyetlen, még élő, de genovai fogságban sínylődő nagybátyja, idősebb Jakab követte a trónon annak ellenére, hogy ő IV. Hugó negyedszülött fia volt, míg Ifjabb Jakab a harmadszülött fiúnak, Jánosnak volt a fia. Anyja, Eleonóra özvegy királyné túlélte mindegyik gyermekét, és nyolcvannégy éves korában halt meg dédnagymamaként.

• Feleségétől, Visconti Valentina (1360/62–1393) milánói úrnőtől, 1 leány:
  • N. (leány) (1379–1382. április előtt) ciprusi királyi hercegnő és trónörökös

• Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre, EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.

• Foundation for Medieval Genealogy/Cyprus Genealogy – 2014. május 6.
• Genealogie-Mittelalter/Peter II. der Dicke König von Zypern – 2014. május 6.
• Euweb/The House of Poitou – 2014. május 6.

Előző I. Péter	Ciprusi király   1369 – 1382	Következő I. Jakab
	Címzetes jeruzsálemi király   1369 – 1382