Hveragerði: Izlandi önkormányzat és település

Nevét az itt található geotermikus mezőről kapta.

Hveragerði
A Hellisheiði erőmű felől
Hveragerði címere
Közigazgatás
Ország	Izland
Rang	önkormányzat
Irányítószám	810
Népesség
Teljes népesség	3196 fő (2023. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Időzóna	WET, UTC+0
Elhelyezkedése
é. sz. 64° 00′, ny. h. 21° 12′64, -21.264.000000°N 21.200000°W, ny. h. 21° 12′64, -21.264.000000°N 21.200000°W
Hveragerði honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Hveragerði témájú médiaállományokat.

Itt van a Hamar labdarúgócsapat székhelye.

Megalapítása

Hveragerð falvat 1929-ben, Hveragerðishreppurt pedig 1946-ban alapították; utóbbi 1987-ben önkormányzati rangot kapott.

Növekedése

Hveragerði népessége 1941-ben 146, 1946-ban pedig 400 fő volt; a lakosságszám a továbbiakban lassabb mértékben növekedett, 2016-ra elérte a 2476 főt. A népességszám növekedéséhez hozzájárult a geotermikus energia felhasználása főzéshez, sütéshez és vízmelegítéshez (a módszert korábban Ölfusban már alkalmazták). A második világháború idején jelentős volt az üdülőépületek száma: a teleknyilvántartás 1941-ben 37 lakóházat és 19 nyaralót számlált.

Ölfushreppur polgármesteri hivatala 1930-ban a Guðjón Samúelsson által tervezett épületben nyílt meg; a létesítmény ma étteremként funkcionál.

Az oktatási törvény 1907-es elfogadását követően a Kotströndben és Hjallában működő iskolákat Hveragerðiba költöztették. 1937-ben a korábbi árvaház épületében internátus nyílt; 1943-ban iskolabuszt vásároltak, azóta az oktatás hagyományos munkarendben folyik. Árný Filippusdóttir az 1935–36-os tanévben leányiskolát nyitott, amely 1947-ben új épületbe költözött, 1972-ben pedig kettévált. 1988-ban a két intézményt újra összevonták.

A helyi sportklubot 1934-ben alapították. A létesítmények felépülését az 1987 végén indított szerencsejátékból finanszírozták volna, azonban a költségek meghaladták a bevételeket, a klub pedig 1992-ben csődbe ment. A Hamar klubot ugyanezen évben alapították.

A két fázisban (1938-ban és 1945-ben) átadott uszoda kialakításában önkéntesek is közreműködtek.

Kereskedelem

A térség első gyapjúfeldolgozója 1902-ben nyílt meg; az 1912-ig működő üzem épületét 1915-ben lebontották. Ölfusréttir közvilágítása 1907-ben épült ki. Az 1928-ban megnyílt tejüzem 1938-ig működött.

A kormány Reykirben 1930 és 1938 között TBC-kórházat tartott fenn. A reykjavíki kertészeti iskola hallgatói között jelentős számban voltak a Hveragerðiből származó munkások. Az 1940-es és 1950-es években számos üvegház volt a térségben; ekkor fellendült a kertészeti termékek kereskedelme. A legnépszerűbb ilyen létesítmény a 2011-ben leégett „Éden” volt.

Az első üzletet 1938-ban nyitotta meg Kaupfélag Árnesinga. 1946-tól pékség, 1962-től pedig bank is működött. Az Izlandi Természetgyógyászati Társaság gyógyfürdője 1955-ben nyílt meg.

1952-ben az Árnessýsla megyei tanács kettő házat vásárolt, hogy azokban idősotthont alakítsanak ki. A Kjörís jégkrémgyártót 1969-ben alapították.

1986-ban hatezer négyzetméteren vidámparkot nyitottak, ahol csónakkikötőt és lőteret is kialakítottak, de a térségben megjelenő utazó vidámpark népszerűsége miatt 1994 tavaszán bezárt. Az épületben piacot, a csónakkikötőben pedig horgászstéget alakítottak ki. Az egykori létesítményben 1995-ben karácsonyi falut alakítottak ki, később pedig pünkösdista templom és lovarda volt itt.

A második világháborúban

Az ország szövetségesek általi megszállásakor a brit hadsereg első izlandi repülőterét Kaldaðarnes falu közelében nyitotta meg, ahol később légvédelmi rendszert is kiépítettek.

2008. május 29-én délután három másodperc különbséggel kettő, körülbelül 6,3-as erősségű földrengés rázta meg a környéket; epicentrumuk az Ingólfsfjall vulkán alatt, illetve Krossi település közelében volt. A rengések következtében több út felülete is megrongálódott, a házak ablakai kitörtek, az italboltban pedig az üvegek leestek a polcokról. A helyi általános iskolában elsősegélypontot állítottak fel, a rendőrség pedig felszólította a lakosságot, hogy maradjanak szabadtéren.

A földmozgás következtében a településen található geotermikus mező jelentősen lehűlt.

Izland geotermikus forrásait alacsony és magas (200°C felett) hőmérsékletű kategóriákra osztják; Hveragerði az utóbbiba tartozik.

1906-ban egy turista a forró vizes forrásba esett és meghalt. 1906-ban a forrás vizének felhasználásával erőművet építettek, amely az 1907-ben kialakított közvilágításhoz szükséges áramot is szolgáltatta. Az első geotermikus kutat 1940-ben fúrták, ez a fagrahvammuri üvegháznak biztosított áramot.

Magánjellegű hasznosítása

1950-re Bláskógar és Heiðmörk lakóházait is geotermikus hővel fűtötték. 1946-ban az újonnan alakult önkormányzat területén 49 méter mélyre fúrtak; 1952-ben a mezőgazdasági minisztérium a felhasználásra szabadalmat jegyeztetett be. Az amortizációs és a szennyeződések miatt a hálózatot évente javítani kellett.

1946 és 2001 között 16 geotermikus kutat fúrtak. 2004-ben a hasznosítás jogát eladták az Orkuveita Reykjavíkur vállalatnak. 2010-ben tárgyalásokat folytattak a visszavásárlásról, azonban ezek eredménytelenül zárultak.

Hveragerði testvértelepülései:

•   Äänekoski, Finnország
•   Ikast-Brande, Dánia
•   Örnsköldsvik, Svédország
•   Sigdal, Norvégia
•   Tarp, Németország

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Hveragerðisbær című izlandi Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Hveragerði című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

•   A Wikivoyage tartalmaz Hveragerði témájú leírást.
• Hivatalos honlap (izlandiul)