Henri Rousseau (teljes nevén: Henri Julien Félix Rousseau, becenevén a vámos Rousseau ) (Laval, 1844.
május 21. – Párizs, 1910. szeptember 2.) francia naiv festő. Az egyik legismertebb naiv festő volt, akinek tökéletes technikai tudását, a színek meglepő kezelését már saját korában olyan avantgárd festők is elismerték, mint André Derain vagy Henri Matisse.
Henri Rousseau | |
Önarckép (1890), Prága, Nemzeti Galéria | |
Született | 1844. május 21. Laval |
Elhunyt | 1910. szeptember 2. (66 évesen) Párizs |
Álneve |
|
Állampolgársága | francia |
Foglalkozása |
|
Halál oka | üszkösödés |
Sírhelye |
|
Henri Rousseau aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Henri Rousseau témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szegény családból származott. Először egy ügyvédnél dolgozott Angers-ben. Beállt a hadseregbe, hogy elkerülje a következményeit annak, hogy meglopta munkáltatóját. 1868-ban leszerelt és apja halála után Párizsba költözött, ahol vámtisztviselőként dolgozott (innen a „vámos Rousseau” becenév).
1869-ben vette feleségül Clémence Boitard-t, akitől hét gyermeke született (bár közülük csak egy érte meg a felnőttkort). A francia–porosz háború után engedélyt szerzett a Louvre-ba festmények lemásolására. Művészi pályája későn indult: az 1885. évi Salonon még nem figyeltek fel rá. 1886-ban viszont kiállított a Függetlenek szalonján, ahol nem volt előválogató zsűri.
Hírneve növekedett, mivel minden évben részt vett a Salon des Indépendants kiállításon. 1891-ben mutatta be első „dzsungelképét”, Surpris! (Meglepő!) címen, amely egy tigrist ábrázolt.
Félix Vallotton festő annyira el volt ragadtatva a képtől, hogy kijelentette, ez a „festészet alfája és omegája” (Alpha et d'Oméga de la peinture).
1888-ban, felesége halála után anyagi helyzete nehézzé vált.
Egy időben ő adott szállást Alfred Jarry írónak.
1899-ben ismét megházasodott, egy özvegyasszonyt, Joséphine Nouryt vette feleségül.
Lassanként a művészvilág is befogadta. Közeli barátságot ápolt olyan nagy művészekkel, mint Robert Delaunay, Guillaume Apollinaire, vagy később Pablo Picasso.
Üszkösödésben halt meg 1910. szeptember 2-án a párizsi Necker kórházban.
A dzsungel mint téma, a képek egzotikus környezetbe, buja vegetáció közé helyezése Rousseau-t 1891-től egészen haláláig foglalkoztatta.
Főleg párizsi utcaképeket festett és tájképeket Párizs környékéről. Tájképei azért is naivnak tűnnek, mert a perspektivikus ábrázolás nyomai sem láthatók művein.
Számos arcképéről nem tudjuk, kit ábrázol. Kivétel például Pierre Loti arcképe, Portrait de M. X. (1910, KunstHaus, Zürich).
Az arcok kifejezéstelenek, az ábrázolt személyek zömök, esetenként súlyos testalkatúak.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Henri Rousseau, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.