A golyóstoll (idegen nyelveken gyakran biro néven ismert) a modern íróeszközök egyike.
Egy viszkózus tintával töltött hengerforma tartályból és a tartály végét lezáró, általában sárgarézből, acélból vagy volfrám-karbidból készült, egy milliméter körüli átmérőjű gömbből áll. A toll hegyét a papíron végighúzva a forgó gömb kijuttatja a tintát, amely majdnem azonnal megszárad. Az olcsó, megbízható és karbantartást nem igénylő golyóstollak mára nagyrészt átvették a töltőtollak helyét a hétköznapi használatban.
A gazdaságos és megbízható golyóstollak gyártását a hosszas kísérletezés mellett a modern kémia és a huszadik századi precíziós gyártás tette lehetővé. Számos szabadalom tanúskodik korábbi, sikertelen próbálkozásokról. Egyes feltételezések szerint már Galileo Galilei is tervezett egy golyóstollat a 17. században.
Az első golyóstollra vonatkozó szabadalmat 1888. október 30-án kapta meg John J. Loud (amerikai), egy Baum nevű német feltaláló újabb golyóstollat szabadalmaztatott 1910-ben, majd Van Vechten Riesburg egy másikat 1916-ban. Az első, sorozatban gyártott golyóstollat Glo Lien Lorenz szabadalmaztatta „Mungo” néven 1924-ben, egy másikat Wenczel Clime 1938-ban Csehországban. Ezek a tollak azonban nem voltak képesek egyenletesen adagolni a tintát: hol elapadtak, hol megfolytak. Emellett a tinta a gravitáció hatására folyt ki, így folyamatosan függőlegesen kellett tartani a tollat. Számos további feltaláló próbálta kiküszöbölni ezeket a hibákat, de egyikük sem járt sikerrel.
Az áttörést három fejlesztés tette lehetővé: a golyófészek állandó tintaellátását biztosító tintajáratok, a hajszálcsövesség elvén működő kapillárisrendszer és a festékpaszta. Az elsőt egy magyar feltalálótárs, Goy Andor valósította meg a nemzetközi gyártásra szánt mintadarabján 1938-ban. A másodikat, amely függetlenítette a tollat a gravitációtól, szintén Goy Andor ötlete alapján tervezte Kovács Sándor mérnök, az Elveco nevű párizsi cég tulajdonosa. A harmadik Bíró László József újságíró találmánya, aki a nyomdatechnikában használthoz hasonló, viszkózusabb tintát akart használni, hogy a toll ne kenje össze a papírt; a töltőtollból azonban ez a ragadósabb anyag nem folyt ki, így Bíró egy golyós végű toll tervezésébe kezdett. Kémikus fivére, Bíró György és barátja, Gellért Imre segítségével alkotta meg az első prototípust, amiben a tintát még egy rugós szerkezet nyomta ki; a készüléket 1938. április 25-én szabadalmaztatta Magyarországon, majd fél év múlva egy újabb változatát. A gyártói és forgalmazói jogok a fejlesztés közös céljára létrejött szerződés alapján Európa több országára a Goy és Kovalovszky céget illették meg, a második világháború után ők kezdték meg a magyar golyóstollak gyártását GOPEN néven, és ők vezették be az európai kontinensen először a nyomógombos kapcsolószerkezetű, kiugró hegyű tollakat.
Bíró a magyarországi zsidótörvények miatt, 1938 végén Párizsba menekült, ahol az Elvecóval dolgozott együtt, majd testvérével és egy barátjukkal, Meyne János Györggyel Argentínába emigrált, ahol a tintával végzett további kísérletek után 1943. június 10-én megkapta tollára a szabadalmat, megalakította a Bíró Pens of Argentina céget, és megkezdte a toll sorozatgyártását 1942-től Eterpen, 1943-tól Stratopen majd később, 1944-től Birome (Bíró és Meyne) néven. (A golyóstoll számos országban ma is az ő nevét viseli: spanyolul birome, franciául biron, angolul néha biro-pennek hívják). Hamarosan felismerte, hogy a golyó formájának precizitása nagyban befolyásolja a toll minőségét, ezért szigorú ellenőrzést vezetett be.
A Bíró-féle golyóstoll gyorsan elterjedt; az U.S.A. hadserege 20000 darabot rendelt a Stratopen tollból, Angliában a RAF a BIRO Miles Martin Pen Co. változatot használta a nagy magasságban nehezen használható töltőtollak helyett. Az Egyesült Államokban később az Eversharp és az Eberhard-Faber cégek vették meg a licencet, de az erre a célra létrehozott Reynolds International Pen Company még előttük, 1945 végén elkezdte az engedély nélküli másolatok árusítását eleinte csak Reynolds néven, majd 1946-ban Reynolds 400 és Reynolds Rocket típusnevek alatt. Az első golyóstoll 1945. október 29-én került piacra New Yorkban, 12 és fél dolláros áron (mai értékre átszámítva körülbelül húszezer forint). Franciaországban BIC néven (egyes vélemények szerint a Biro Crayon rövidítése, mások szerint Marcel Bich nevének nemzetközileg elfogadható rövidítése a márkanév) árusította az erre a célra létrehozott Société Bic; ma Bic Cristal néven forgalmazzák, és a világ legnagyobb számban eladott golyóstolla.
Magyarországon is elterjedt a golyóstoll az 1960-as évektől. Lubowski Frigyes és Lubowski Frigyesné (Deutsch Marianne) kidolgozták azt a technológiát, amellyel a kiürült golyóstoll-betéteket újra lehetett tölteni. Kezdetben az üres rézcső végébe helyezett vékony, hosszú tűvel kinyomták a golyót a fészkéből, és egy speciális töltő-készülékkel a golyó helyén keresztül visszafelé töltötték fel „Nyugat”-Németországból beszerzett speciális festékkel, mindenféle színben. A megfelelő szintet egy - a rézcső végébe helyezett – tüskével (mint egy szeg) lehetett figyelni: amikor a szintet elérte, a tüske megemelkedett. A kinyomott, kopott golyót szintén „nyugatról” beszerzett új golyóval pótolták, és annak rögzítését zömítéssel (kalapács) oldották meg. Később, amikor már lehetett golyóstollhoz komplett hegyeket is beszerezni, a felújítást ezek cseréjével végezték. Amikor elterjedt a „Parker” toll és betét, és ezek újratöltése a tartály mérete miatt már sokkal körülményesebb lett, kifejlesztették a műanyagtartályos golyóstoll betéteket „ZENITH” néven. Üzletük Budapest V. kerületében, az egykori „bazársor”-on volt.
A golyóstollaknak két típusa van: az eldobható és a cserélhető betétes. Az eldobható tollak nagyrészt műanyagból készülnek, és a tinta elfogyása után az egész tollat eldobják; az újratölthető tollak általában fémből készülnek, drágábbak és jobb minőségűek, és a golyóban végződő tintatartály külön, külső burkolat nélkül is kapható. (Újratölthető golyóstollak nincsenek, mert a viszkózus tintának a tartályba juttatását speciális, nagysebességű centrifugálással végzik). A golyóstollak legtöbbjében a hegy egy rugós mechanizmussal a toll végén levő gomb segítségével visszahúzható. Az eldobható golyóstoll hegye általában nem húzható vissza, hogy ezzel is olcsóbb legyen, ennek is kupakot húznak a végére, ezzel zárható le.
A golyóstollhoz hasonló elven működik a töltőtolltintát használó rollertoll, a golyós filc és a túlnyomásos gázzal adagolt extra viszkózus tintát használó űrtoll, amivel akár víz alatt vagy fejjel lefelé is lehet írni. (A neve arra utal, hogy súlytalanságban is működik; valójában azonban a hagyományos golyóstoll is működik súlytalanságban).
A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organization for Standardization) számos golyóstoll- és rollertoll-szabványt alkotott:
A golyóstollak mindenhol megtalálhatók a modern kultúrában. Bár számos más tollfajta is kapható, olcsósága és könnyű használhatósága miatt a golyóstoll a legelterjedtebb, és szinte minden háztartásban számos példány található belőle; ott van asztalokon, zsebekben, táskákban, autókban – mindenhol, ahol az embernek szüksége lehet egy írószerszámra. A céglogóval díszített ingyenes golyóstoll kedvelt reklámozási mód.
Az utóbbi években a golyóstoll kedvelt rajzeszköz lett. Sok modern művész választotta viszonylag alacsony ára miatt, és mert a golyóstollal való rajzoláshoz semmilyen előkészület nem szükséges (szemben például egy festménnyel). A legnagyobb golyóstollal készített mű (Phillip Blackman Inhuman Pyramidja) két méter magas és másfél méter széles. Néhányan magukra is rajzolnak golyóstollal; emiatt, és mert az iskolások széles körben használják, a golyóstoll tintájának összetételét számos országban törvény szabályozza.
A rijádi Al Faisalia felhőkarcoló golyóstoll alakú.
Elterjedt vélekedés, hogy a golyóstollak használhatatlanok az űrben, de valójában nem így van. Az alacsony adhéziójú felületeken (mint a műanyag, üveg, fényvisszaverő anyagok, nedves vagy olajos felületek) azonban nem fognak, és fejjel lefelé nem lehet írni velük.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Golyóstoll, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.