Georg Simon Ohm: Német fizikus és matematikus

március 16. – München, 1854. július 6.) német fizikus és matematikus.

Georg Simon Ohm
Életrajzi adatok
Született	1789. március 16. Erlangen
Elhunyt	1854. július 6. (65 évesen) München
Sírhely	Alter Südfriedhof
Ismeretes mint	fizikus
Nemzetiség	német
Házastárs	nincs
Iskolái	Erlangen–nürnbergi Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	Erlangeni Egyetem (Universität Erlangen)
Szakmai kitüntetések
Copley-érem (1841) Maximilian Érdemrend a Tudományért és Művészetért (1853) Foreign Member of the Royal Society (1842. május 5.) Nürnberg díszpolgára (1850)
A Wikimédia Commons tartalmaz Georg Simon Ohm témájú médiaállományokat.

Bajorországi kispolgári családba született; ősei több generáción át lakatosok voltak. Maga Ohm is iparoslegényként vándorolt, és vizsgát tett a céhben. 1817-ben kezdett tanítani a kölni gimnáziumban, ahol a matematika és fizika tanára volt. 1826-ban ismertette először az általa felfedezett és róla Ohm-törvénynek nevezett fizikai törvényszerűséget, amely egy elektromos vezetékszakaszon átfolyó áram erőssége és a rajta eső feszültség összefüggését adja meg. 1828 és 1832 között a berlini hadiiskolában tanított. 1830-tól foglalkozott a hangtannal. 1833-tól a nürnbergi műegyetem igazgatója volt.

1849-ben a müncheni egyetemen a fizika rendkívüli, majd 1852-ben rendes tanára lett. 1837-ben Pouillet a francia akadémiának két művet adott át, amelyek Ohm írása alapjain készültek. Ezáltal a tudományos külföld figyelme a német tudós felé fordult: a sokat vitatott mű a Taylor és Scientific Mémoirs II. kötetében jelent meg, angol fordításban, a Royal Society pedig az ünnepelt tudóst a Copley-éremmel ajándékozta meg, és kültagjai sorába választotta.

 

Münchenben halt meg, 1854. július 6-án.

• Az első könyve 1817-ben jelent meg Erlangenban Grundlinien zu einer zweckmässigen Behandlung der Geometrie als höheren Bildungsmittels címen.
• Ezután a galvánláncról néhány értekezést közölt, nevezetesen:
  • Vorläufige Anzeige des Gesetzes, nach welchem Metalle die Contact-Elektricität leiten (Schweigg. Journ. XLIV. és Pogg. Ann. IV. 1825);
  • Bestimmung dieses Gesetzes, nebst einem Entwurfe zu einer Theoried. Voltaischen Apparates (Schweigg. XLVI. 1826);
  • Theorie der elektroskopischen Erscheinungen der Säule (Pogg. Ann. VI. VII. 1826). E munkálatok
• Kutatásait matematikai elméletbe öntötte Die galvanische Kette mathematisch bearbeitet című művében.
• 1830-ban Ohm működését más irányban a hangtan terén, folytatta. 1843-ban már meg is jelent egy dolgozat, amely a tudósnak e téren kivitt sikereit foglalta magába és melynek címe: Ueber die Definition des Tons und die Theorie der Sirene und ähnlicher tonbildender Vorrichtungen (Pogg. Ann. LIX. köt. 513. old.).
• 1849-ben Beiträge zur Molecularphysik (Nürnberg) című műve jelent meg. Bár Ohm több kötetből álló sorozatot tervezett, művét nem fejezte be; második kötete, amely a Dynamik der Körpergebilde címet viseli, csak kéziratban van meg, a harmadikat és negyediket pedig, melyek a tulajdonképpeni fizikai vizsgálatokat foglalták volna magukban, Ohm meg sem írta.
• 1852-ben jelent meg Erklärung aller in einaxigen Krystallplatten zwischen geradlinig polarisirtem Lichte wahrnehmbaren Interferenz-Erscheinungen (Denkdschr. d. Münch. Ak., VII. köt., 1. és 2. rész) című munkája.
• Müncheni egyetemi előadásait Grundzüge der Physik (Nürnberg, 1854) c. művében írta le.

• Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 58. o. ISBN 963-9257-11-7  
• A Pallas nagy lexikona
• Georg Simon Ohm
• Georg Simon Ohm (Encyclopedia Britannica) (angolul)

• Ohm törvénye
• Ohm (mértékegység)
• Elektromos ellenállás