Finnország magyarországi nagykövetsége Budapesten található a XI.
kerülete">XI. kerületben, a Kelenhegyi úton.
Finnország budapesti nagykövetsége | |
Rangja | nagykövetség |
Küldő ország | Finnország |
Fogadó ország | Magyarország |
Beosztása | finn nagykövet Magyarországon |
Irányítószám | 1118 |
Település | Budapest XI. kerülete |
Cím | Kelenhegyi út 16/A |
Ellenkező képviselet | Magyarország helsinki nagykövetsége |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 28′ 58″, k. h. 19° 02′ 48″, k. h. 19° 02′ 48″ | |
Finnország budapesti nagykövetsége weboldala EmbassyPages.com ID | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Finnország budapesti nagykövetsége témájú médiaállományokat. |
Az 1917-ben függetlenné vált Finnország 1920. szeptember 10-én ismerte el Magyarországot, de nagykövetet 1922-ig nem küldtek. Az első három követ a dániai Koppenhágába volt akkreditálva, onnan intézték a magyar ügyeket is. Az első követek közül Eemil Nestor Setälä finnugor nyelvész emelkedett ki. 1933-ban, Onni Talas megbízatása idején került szóba a budapesti nagykövetség megalapításának kérdése. Kezdetben a nagykövetség munkáját a Gellért szállóból intézték, majd 1934 márciusától a Wenckheim-villából. 1939 januárjában a finn állam megvásárolta az épületet. A téli háború idején a nagykövetségen számos önkéntes jelentkezett, hogy a szovjetek ellen harcoljon, szintúgy számos adomány gyűlt össze a háborús Finnország megsegítésére. Az önkéntesek közül – végül – 341 katona jutott el Finnországba. A második világháború utáni fegyverszüneti egyezmény 5. cikkelye folytán 1944. szeptember 20-án Finnország a németekkel szövetséges országokkal, így Magyarországgal is megszakította diplomáciai kapcsolatát. Az akkori nagykövet, Aarne Wuorimaa családjával 1944. október 14-én utazott el vonattal Bécsbe. A harcokban a nagykövetség épületét feldúlták és kirabolták. Az üresen álló házat egykori gondnoka, Tömör Ferenc az élete árán is védeni próbálta, ezért Tarja Halonen 2008. november 21-én posztumusz a finn szabadságkereszt gyászérmét adományozta neki, amit idegen állam polgára azelőtt még sosem kapott. A háború után csak 1949. október 3-án került sor újra a diplomáciai kapcsolatok felvételére. 1959 júniusában a két ország kulturális egyezményt kötött. A sérült, egykori székhelye helyett, ismét csak a Gellért Szállóban működött a nagykövetség, majd a Székács u. 29-ben bérelt helyiségeket. Kisebb költözések után, 1988 novemberében, az Ilmo Valjakka tervei alapján elkészült új épületet Pertti Paasio finn külügyminiszter 1989. április 14-én avatta fel.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Finnország budapesti nagykövetsége, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.