Videójáték Fallout: 1997-es videójáték

A hangulata posztapokaliptikus (a harmadik világháború után járunk) és retro-futurisztikus (egy alternatív jövőben játszódik, ahol az ötvenes évek világa fejlődött tovább). Főhőse egy amerikai óvóhely átlagos lakója, aki azt a feladatot kapja, hogy mentse meg a kolónia életét, és szerezzen valahonnét egy új víztisztító chipet.

Fallout
Fejlesztő	Black Isle
Kiadó	Interplay
Producer	Tim Cain Brian Fargo
Tervező	Christopher Taylor Tim Cain
Programozó	Chris Jones
Zeneszerző	Mark Morgan
Sorozat	Fallout
Platformok	Microsoft Windows Mac OS Mac OS X MS-DOS
Kiadási dátum	1997. október 10. MS-DOS US 1997. október 10. EU 1997. Microsoft Windows EU 1997. Mac OS US 1997. Mac OS X US 2002.
Műfaj	Szerepjáték
Játékmódok	Egyjátékos
Korhatár	PEGI: 16+ ESRB: M
USK-besorolás	USK: 16+
Adathordozó	CD-ROM digitális letöltés
A Wikimédia Commons tartalmaz Fallout témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A játékot sokan a Commodore-korszakban megjelent Wasteland folytatásának tekintették, azonban mivel a névjogok az Electronic Arts tulajdonában maradtak, ezért kisebb átfedésektől eltekintve teljesen más univerzumban játszódik a kettő. Eredetileg a Steve Jackson Games által kifejlesztett GURPS-karakterfejlesztő rendszerre épült, de a végleges verzióban a saját fejlesztésű SPECIAL-rendszer lett a játék alapja. A Fallout hatalmas siker lett a játékosok körében, ezért később több folytatása is készült.

Magyarországon a PC Guru teljes játékként jelentette meg 1999 októberében, és még egyszer, 2009 májusában. A játékhoz nemhivatalos, mindenre kiterjedő magyarítás készült.

A játék során karakterünkkel különféle területekre kell ellátogatnunk, és az ott található karakterekkel illetve ellenfelekkel kerülhetünk interakcióba. Bizonyos karakterek küldetéseket adhatnak nekünk, amelyek megoldása dilemma elé állíthat minket, és ezek befolyásolják a karmánkat és tapasztalati pontot is adhatnak. A Fallout úttörő volt abból a szempontból, hogy egy-egy küldetésnek nemcsak egyféle megoldása volt lehetséges, hanem saját választásunktól függött, hogy alternatív megoldást keresünk-e. Ezek a döntéseink esetenként a végjátékot is befolyásolhatják. A harcok során a játék körökre osztott üzemmódba vált, melynek során az egyes akciók végrehajtásához akciópontokra van szükség. A játékos által egy körben felhasználható akciópontok mennyisége és a cselekvések költsége mindig az adott karakter függvénye. Ezen képzettség később is fejleszthető, mivel az egyes képzettségek használatáért és a küldetések megoldásáért tapasztalati pontokat kap a játékos, mely segítségével legfeljebb 21. szintű lehet. Kalandozásaink során nem-játékos karakterek (NPC-k) is velünk tarthatnak. Ezek száma nincs limitálva, ám a velük való interakció meglehetősen korlátozott. Ők az alábbiak: Ian, az egykori karavánőr; Tycho, a sivatagi ranger, Dogmeat, a kutya; és Katja, a guberáló.

Karakterünk képességeinek alapját az ún. S.P.E.C.I.A.L.-rendszer szabja meg. A rövidítés az egyes alapképességeket jelölik, ezek: az erő, az érzékelés, az állóképesség, a karizma, az intelligencia, az ügyesség, és a szerencse. Ezek a karaktergeneráláskor állíthatóak be 1-10 közötti értékben, 5 bónuszpont felhasználásával, de játék közben is lehetőség van a változtatásra. Különféle tárgyak pozitív, illetve negatív irányban is befolyásolhatják ezeket. Másodlagosak ehhez képest a képzettségek (skills), melyekből 18 van, s melyek 0 és 200% között változhatnak. Szintlépéskor a játékos kapott pontokkal fejlesztheti ezeket, illetve hármat pedig kétszer olyan gyorsan fejleszthet, mint speciális képzettséget. A pontokon túl tréningezéssel, az adott képzettség rendszeres használatával, illetve különféle könyvek olvasásával is fejlődhetünk. Harmadlagosan különlegességek (traits) is befolyásolják karakterünket, amiből kettőt választhatunk induláskor, s amelyek egy előnyt, illetve egy hátrányt tartalmaznak. Ezeket később már nem tudjuk megváltoztatni, csak speciális módon. A negyedik rendszer a perk-rendszer. Minden harmadik (vagy negyedik) szintlépéskor választhatunk egyet, amelyek különleges, normál szintlépéssel nem vagy nagyon nehezen elérhető bónuszokat adnak azonnal.

A játék része még a karma-rendszer. Jótettekért pozitív, gonoszságokért pedig negatív pontokat ad a játék, ami befolyásolja a megítélésünket (akár negatív perket is adhat).

Alább a cselekmény részletei következnek!

Bővebben: Fallout-univerzum

A Fallout egyik fejlesztője, Chris Avellone készítette el a játékban megtalálható utalások és a játékosok által feltett kérdések alapján a Fallout Bibliát, mely tartalmaz egy idővonalat, amely a teljes univerzum történéseit tartalmazza.

A háttérsztori szerint a második világháború után, még az Apollo-program fejlesztése közben a történelem más irányt vett. Egyfajta retro-futurisztikus környezetben éltek az emberek, melyben a technológia szuperfejlett, viszont teljesen olyan, mintha az 1950-es évek technikája, divatja, dizájnja stb. fejlődött volna tovább. A XXI. század közepén a kőolaj kiapadásával elindult a Nyersanyagháború. Ezért és az urán birtoklásáért küzd néhány hatalom, miközben az USA-ban titokzatos járvány dúl, Kanadát annektálják, Kína pedig világuralomra tör. 2076-ra az Egyesült Államok (mely ebben az idővonalban 13 terület szövetsége, az 50 állam helyett) megszállja Kanadát és visszafoglalja Alaszkát a kínaiaktól. Ezen események egyenes következménye lett, hogy a Nyersanyagháború 2077-ben átalakult a Nagy Háborúvá. Október 23-án, nem egészen két óra alatt zajlott le az egész, de a Föld lakosságának nagy része elpusztult, és az egész bolygó sivatagos pusztasággá vált.

A játékos által irányított karakter a leszármazottja azoknak az embereknek, akik a háború kezdetén a Menedékeknek nevezett, az USA kormánya által épített óvóhelyekbe költöztek. A főhőst a külvilágban csak Menedéklakó néven ismerték. A tényleges események 2161-ben indulnak, Dél-Kalifornia területén, a 13-as Menedékben. Az óvóhely vízellátásáért felelős víztisztító chip meghibásodik, és nincs se tartalék chip, se más módszer a kiváltására. A 13-as Menedék Felvigyázója minket bíz meg a feladattal, hogy bármi áron, de kerítsünk valahonnan egy újat, méghozzá 150 napon belül. Majd nekünk adja a PipBoy 2000 névre hallgató hordozható kéziszámítógépet, melyben szerepel Kalifornia térképe, és az első lehetséges célpont, a közeli 15-ös Menedék.

A 15-ös Menedék már régóta romosan és elhagyatottan áll, lakói a közelben Shady Sands néven alapítottak települést. A játékosnak kell őket megvédenie a mutáns radskorpióktól, illetve a Khans nevű rablóbanda támadásaitól. Ezután Junktownba (Roncsváros) viszi az útja, ahol a polgármester, Killian Darkwater kérésére kell a korrupt kaszinótulajdonos, Gizmo üzelmeit felszámolnunk (avagy ha Gizmo oldalára állunk, megszerezni a város irányítását). Továbbmenve a Hub néven ismert kereskedővárosban lehetőséget kapunk arra, hogy kereskedőknek megadva a Menedék elérhetőségét további 100 napra elegendő vizet szerezzünk. A városban szerzett információk alapján a 12-es Menedék felé vezet az utunk, amely felett Necropolis városát a sugárzás hatására eltorzult emberek, a ghoulok lakják. Illetve már ők sem, mert a várost tagbaszakadt, zöld bőrű, bivalyerős emberek, a szupermutánsok uralják.Őket kijátszva a város alatti Menedékből sikerülhet megszerezni a víztisztító chipet.

Hiába térünk haza, a Felvigyázó az általunk tapasztaltakat aggasztónak találja. A szupermutánsok megjelenése nem magyarázható a természetes sugárzással, így arra jut, hogy őket valami (vagy valaki) gyártja. Így aztán vissza kell térnünk a pusztaságba, megtalálni a mutáns sereg központját, és végezni a fenyegetéssel. Küldetésünk során találkozunk az Acél Testvérisége nevű technokrata szervezettel, mely a háború előtti technika megőrzésére hivatott elitista csoport. Egy kockázatos küldetés teljesítése fejében befogadnak minket maguk közé. A tőlük szerzett információ segítségével megtudjuk, hogy a szupermutánsok a Fejlett Evolúciós Vírus (F.E.V.) hatására jöttek létre, melyet a Nagy Háború előtt fejlesztettek ki. Mellékhatásként minden szupermutáns steril és elég ostoba, noha biológiai értelemben halhatatlan. Utunk ezután Los Angeles romjai közé, a Csonttelepre (Boneyard) vezet, ahol a Katedrális Gyermekei nevű apokaliptikus szektába botlunk. Noha szándékaik jónak tűnnek, a szekta valójában csak egy fedőszervezete a Mesternek, egy valaha Richard Grey néven ismert mutánsnak, akinek feltett szándéka minden embert szupermutánssá alakítva az emberiséget az evolúció következő lépcsőfokára juttatni. A Menedékekben élő emberek az elsődleges célpontjai, mert őket nem érte sem sugárzás, sem a mutáns F.E.V. vírus légkörbe került változatának behatása, így tökéletes szupermutánsokká alakíthatóak. Katedrálisuk alatt, egy prototípus Menedékben tanyázik a Mester, ahol végeznünk kell vele, illetve északra utazva egy szupertitkos katonai bázist felrobbantva a mutánsok gyártósorát is meg kell semmisítenünk.

A játék befejezése mindenképpen negatív, hiszen a Felvigyázó, bár hálás azért, amit tettünk, de fél attól, hogy rossz hatással lesznek tetteink a bent élőkre, akik el akarják hagyni majd a Menedéket, és ez a közösség pusztulásához vezetne. Ezért nem tehet mást, száműzi karakterünket.

Másféle negatív befejezések is vannak:

• ha elfogy a tartalék vízkészlet
• a játék 1.0-s verziójában ha 500 nap eltelt a játék kezdete óta, a mutáns seregek rátalálnak a Menedékre és lerohanják (karaván-segítség esetén 400 nap). Az 1.1 patch óta ez a határidő 13 év.
• ha a játékos elfogadja a Mester ajánlatát és maga is szupermutánssá válik

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

A Fallout készítése már 1994-ben megkezdődött. Eredetileg az Interplay nem szentelt túl nagy figyelmet neki, és nagyjából fél évig Tim Cain volt az egyedüli fejlesztő. Ő volt az, aki végül megkérte a céget, hogy biztosítson számára plusz munkaerőt olyanokból, akik éppen nem dolgoznak semmin. Így alakult ki egy csapat, amelyben Cain-en kívül Christopher Taylor tervező és Leonard Boyarsky művészeti vezető is fontos szerepet kapott. 1995-ben már 15-en dolgoztak rajta. Egy évvel később Feargus Urquhart producer még egy tucat embert szerzett az Interplaytől. A fejlesztés jó hangulatban, de kaotikusan zajlott.

A munkacímet (Vault-13: A GURPS Post-Nuclear Role-Playing Game) hamar elvetették. Az "Armageddon" címet azért nem használták, mert az Interplay ugyanezen a címen fejlesztett egy másik, később ki nem adott játékot. Brian Fargo, az Interplay vezetője javasolta, hogy legyen a cím Fallout. A fejlesztés 1997. október 1-jén fejeződött be, közel három és fél év, valamint 3 millió dollár ráköltése után.

A Fallout eredetileg játékmotornak indult, amit Cain a szabadidejében készített, egy Generic Universal RolePlaying System (GURPS) alapú játékhoz. Mikor Cain meggyőzte Fargót a projekt életképességéről, az Interplay nyomban meg is szerezte a GURPS licenszét. A Fallout prototípusa 1994 végére el is készült.

Ugyan voltak tervek az első személyű nézetű ábrázolásra, vagy a 3D-s grafikai motorra, azonban ezeket elvetették, mert nem tudták volna a grafikát olyan részletességgel megcsinálni, hogy az jól is mutasson. Helyette egy különleges, ferde vetítést alkalmazó izometrikus nézetet használtak, ezzel megteremtve a térhatás illúzióját. A koncepció szerint a Fallout egy nyílt világú, nemlineáris játéknak készült, azzal, hogy az egyensúly érdekében bár nem kötelező megcsinálni a mellékküldetéseket, azonban ezek hiányában a karakter túl kevés tapasztalattal rendelkezik, és végül elbukik a főküldetés során. De hogy a legfontosabb feladat is szem előtt maradjon, Taylor javaslatára bekerült a 150 napos limit a víztisztító chip megszerzésére.

Alig egy évi fejlesztés után mégis majdnem kútba esett az egész projekt, miután az Interplay megszerezte a Dungeons & Dragons franchise jogait, jelesül a "Forgotten Realms" és a "Planescape" világát, és az ezekben játszódó szerepjátékok kiadását tervezte. Cain győzte meg a vezetőséget, hogy hagyják befejezni a munkájukat. A vége felé még egy kihívás érte őket: 1997 elején megjelent a Diablo, és a hatalmas sikerét látva nyomás érkezett a kiadó részéről, hogy legyen a Fallout is többjátékos, valós idejű szerepjáték, azonban Cain sikeresen ellenállt. Márciusban aztán a Steve Jackson Games, a GURPS licensz tulajdonosa, visszavonta a felhasználási engedélyt, kreatív nézeteltérésekre hivatkozva (kifejezetten az erőszakot és a vért kifogásolva). Ezért aztán Cain és Taylor rohamtempóban, mindössze egyetlen hét leforgása alatt kellett, hogy kitalálja a helyettesítő szerepjáték-rendszert - ez lett végül a SPECIAL.

Mivel az Electronic Arts nem adta el a licenszjogokat, ezért a játék semmilyen módon nem kötődhetett a korábbi Interplay-klasszikus Wasteland-hez, noha a hatása egyértelműen felfedezhető. A Fallout jellegzetes, az 1950-es évek Amerikájára jellemző dizájnt kapott. A karaktereket sprite-ok formájában jelenítették meg, ami az akkori memóriamennyiséghez képest rengeteget emésztett fel. 21 különböző karakter kapott szinkronhangot, Ron Perlmant pedig sikerült leszerződtetni a cselekmény narrátorául. A szinkronhangot kapott karakterek úgynevezett "beszélő fejet" is kaptak, azaz az alapvetően szöveges interakciós felületen egy animált fej útján kommunikáltak, amely az illető hangulatától függően arckifejezéseket is tudott mutatni. Ezeket a fejeket először agyagból formázták meg, és a fejlesztők ezt alapulvéve készítették el a digitális változatot. Viszonylag későn került be a játékba a magunkkal vihető segítőtársak koncepciója, ami éppen ezért eléggé kiforratlan és kezdetleges volt. Fontos volt még, hogy a játék morális szürkezónában játszódjon, azaz ne legyenek egyértelműen jó vagy rossz döntések, mindennek legyen színe és fonákja.

Boyarsky és a vezető tervező Jason D. Anderson készítették el a játék reklámplakátjainak terveit. Nem készült hozzá videós előzetes, csak 1997. április 26-án jelent meg egy demó, amelyben egy, a végleges játékban nem szereplő településen járhatunk-kelhetünk. A játék egy uzsonnásdoboz alakú tokba lett csomagolva, a kézikönyv pedig mind küllemében, mind stílusában egy túlélési útmutatóra hasonlított. Hivatalosan október 10-én jelent meg, az 1.1-es patch pedig, ami a legszembetűnőbb hibákat javította és eltörölte az 500 napos játéklimitet, már novemberben kijött.

Mivel a játékban elméletileg lehetőség van gyerekeket is ölni, ezért Európában sokáig nem jelenhetett meg. Csak az 1.2-es patch kiadásával vették ki őket a programból, és ekkor jelenhetett meg ez a speciális változat.

A sikerre való tekintettel hamar licenszelhető termékké vált (bundled software), így került Magyarországon is a PC Guru nevű játéklap mellékletére már 1999-ben. 2002-ben elkészült a Mac OS X port, 2009-ben pedig "Fallout Trilogy" néven a Fallout 2-vel és a Fallout Tactics-szel egybecsomagolt kiadásban is megjelent a boltok polcain. 2015-ben Fallout Anthology néven megjelent egy, a Fallout 3-at és a Fallout: New Vegas-t is tartalmazó csomagban, 2019-ben pedig a már a Fallout 4-et is tartalmazó Fallout Legacy csomagban.

A játék jelenlegi jogtulajdonosa a Bethesda Softworks, amely az újabb kiadásokat már a modern számítógépekkel való kompatibilitásra is felkészítette, és azok 16:9-es, állítható felbontáson is futnak (a játék eredetileg 640x480-as felbontáson futott, és nem lehetett rajta állítani).

A játékot rendkívül jól fogadta a sajtó, az akkori időszak egyik legjobb szerepjátékának tartották. Sok dicséret érte a karaktergenerálást, a posztapokaliptikus környezetet és a történetet. Visszafogottan pozitív kritikái voltak a körökre osztott harcrendszernek, és inkább negatívan illették a csapattársak kezelhetőségét.

A Fallout jól fogyott, habár közel sem annyira, mint a stílus akkoriban népszerű játékai, a Diablo és a Baldur's Gate. Ennek ellenére hamar kult-státuszba került, és elég népszerű lett ahhoz, hogy a folytatás lehetősége felmerülhessen. 1997 decemberéig százezer példányt adtak el belőle, Brian Fargo egy 2017-es interjúban azt mondta, hogy kb. 600 ezer példányt adhattak el belőle összesen.

A Fallout 2001-ben minden idők negyedik legjobb játéka lett a PC Gamer újság szavazásán. Az IGN Top 100-as listáján 55. lett, a GameSpot pedig a hónap játékává választotta. Hazánkban is nagy sikere volt, számtalan Hónap Játéka-címet szerzett.

Mivel a játék miliőjét átlengi az 1950-es évek hidegháborús paranoiája, így egyfajta retro-futurisztikus külsőségeket kapott benne minden. Például a számítógépek vákuumcsővel működnek, nem pedig tranzisztorral, és az energiafegyverek is úgy néznek ki, mint ahogyan azokat az ötvenes évek kalandregényeiben és tévéjátékaiban elképzelték. A játék közismert jellegzetessége lett a Vault Boy nevű rajzolt kabalafigura, aki a menedékek lakóira jellemző sárga csíkos kék kezeslábast viseli. Az indítóképernyők a korabeli reklámokra hasonlítanak, a karaktergenerálás során pedig a Monopolyra emlékeztető grafikákat láthatunk. A játék híres továbbá az elrejtett easter egg-ekről, melyek rendszerint egy-egy filmes utalást tartalmaznak. Mivel a játék a Wasteland szellemi örökösének készült, ezért található erre is utalás: társunkká szegődhet Tycho, a ranger, aki elmeséli nekünk, hogy az ő nagyapja, Fat Freddy is ranger volt annak idején, aki az említett játékban a Sivatagi Rangerek vezetője volt.

A játékhoz hivatalos kiegészítő nem jelent meg, azonban a rajongói közösség a mai napig készít hozzá bővítéseket és javításokat. A legnagyobb ilyen ezek közül a "Fallout 1in2", mely a Fallout 2 újításait is teljes egészében a játék részévé teszi, nagymértékben javítva a játékélményt.

• Richard Dean Anderson (Killian)
• David Warner (Morpheus)
• Tony Shalhoub (Aradesh)
• Brad Garrett (Harry)
• Keith David (Decker)
• Richard Moll (Cabot)
• Ron Perlman (Narrátor, Butch Harris)
• Clancy Brown (Rhombus)
• CCH Pounder (Vree)
• Charlie Adler (Harold)
• Jeff Bennett (Loxley)
• Jim Cummings (Set / Gizmo / Mester)
• Tony Jay (szupermutáns hadnagy)
• Tress MacNeille (Jain)
• Kenneth Mars (Felvigyázó)
• Pam Segall (Nicole)

• Eredeti hivatalos oldal
• Fallout Product Help – Az Interplay segédlete
• Fallout Hints and Cheats – Interplay segédlet
• The Vault – Egyfajta Falloutos Wikipédia.
• FIFE – nyílt forráskódú Fallout-engine
• Óvóhely