Ellenzéki Kerekasztal: A Kádár-rendszer ellenzékének fóruma

Ez a szócikk a magyarországi kerekasztalról szól. Hasonló címmel lásd még: kerekasztal (egyértelműsítő lap).

Célja az volt, hogy a diktatúrát fenntartó MSZMP ne tudja az ellenzéki csoportokat különalkukkal megosztani, szétforgácsolni.

A szétforgácsolt ellenzék 1989. március 22-én hozta létre a kerekasztalt, amelyet a Független Jogász Fórum kezdeményezett és koordinált. Így erőiket egyesítve, erős tárgyalópartnerként léphettek fel az állampárttal szemben. A tárgyalások a nyilvánosság fokozott figyelme mellett, feszült légkörben, de a kompromisszumok keresésének jegyében zajlottak. Április 19-én elhatározták, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek az MSZMP-vel.

Alapító szervezetek

• Bajcsy-Zsilinszky Társaság (BZST)
• Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz)
• Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP)
• Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (FSZDL) (megfigyelőként)
• Magyar Demokrata Fórum (MDF)
• Magyar Néppárt (MNP)
• Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP)
• Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ)
• Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP)

Az MSZMP igyekezett a tárgyalásokat kisiklatni és húzni. Így például május elején egy politikai egyeztető fórum létrehozását javasolta, majd a hónap végén négyoldalú tárgyalásokat, ahol az MSZMP és a Kerekasztal mellett független szervezetek és „megfigyelők” kaptak volna helyet. Ezt az Ellenzéki Kerekasztal nem fogadta el így az első tárgyalás június 2-án az MSZMP-vel sikertelennek bizonyult.

A két fél végül június 10-én megegyezett arról, hogy Nemzeti Kerekasztal néven az állampárt, a Kerekasztal és a társadalmi szervezetek és mozgalmak bevonásával háromoldalú tárgyalások kezdődnek a Parlamentben az alkotmányos rendszer átalakításáról.

A reformpártiak vezette MSZMP az Ellenzéki Kerekasztallal folytatott tárgyalásokon még 1989 nyarán megállapodott a békés átmenet programjában, a többpárti szabad választások kiírásában. Az Ellenzéki Kerekasztal és az állampárt megállapodását két párt, az SZDSZ és a FIDESZ nem írta alá. Ennek oka a köztársasági elnök választásának a módja volt. A megállapodás szerint az elnököt a későbbiekben az országgyűlés választja, de az átmenet időszakában először még a nép közvetlenül dönthetett volna. A két párt ebben az utóbbi kitételben a pártállam hatalomátmentési kísérletét látta, mivel egy népszavazáson Pozsgay Imrének komoly esélyei lettek volna. Ezért a két párt az FKGP-vel és az MSZDP-vel együtt az elnökválasztás ügyét más kérdésekkel összekapcsolva – a munkásőrség feloszlatásával, az MSZMP vagyoni elszámoltatásával és a munkahelyi pártszervezetek kérdésével – népszavazást kezdeményezett. Az ún. „Négyigenes népszavazás” 1989. november 26-án zajlott, az eredmény (a többi közt a később kormányt alakító MDF referendum-bojkottja miatt is) kiegyenlített volt, de 6404 szavazattal az „IGEN” győzött, a köztársasági elnök választása az új országgyűlés feladatává vált.

• Húsz éve alakult meg az Ellenzéki Kerekasztal – Múlt-kor történelmi portál, 2009. március 22.

• Az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásainak hangfelvételei – OSA archívum, osaarchivum.org, (hozzáférés: 2012. november 10.) Archiválva. 2023-06-05
• Az Ellenzéki Kerekasztal szándéknyilatkozata (1989) Elhangzott: az 1989. június 13-a és szeptember 18-a között a Parlamentben lefolytatott háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások nyitó plenáris ülésén. – YouTube videó, 2010.02.20.
• A Nemzeti Kerekasztal-megállapodás 15. évfordulója: Született szeptember 18-án – Magyar Narancs, 2004/39. (szeptember 23.)

• Rendszerváltás Magyarországon