Kaposvár Csiky Gergely Színház: Színház Kaposvárott

Ez a szócikk a kaposvári színházról szól. Hasonló címmel lásd még: Csiky Gergely Színház (egyértelműsítő lap).

Nevét Csiky Gergelyről (1842–1891) kapta, aki drámaíró, műfordító, a Kisfaludy Társaság másodtitkára és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. A teátrum 113 éves épülete a magyarországi szecessziós építészet kiemelkedő alkotása.

Csiky Gergely Színház
A színház felújított épülete
Általános adatok
Korábbi nevei	Nemzeti Színház
Névadó	Csiky Gergely
Alapítva	1911 (113 éves)
Státus	Közhasznú Nonprofit Kft.
Játszóhelyek	Nagyszínház Stúdiószínház
Személyzet
Főigazgató	Dr. Fülöp Péter MBA
Művészeti vezető	Mészáros Tibor
Elérhetőség
Cím	Kaposvár, Rákóczi tér
Honlap	www.csiky.hu
Csiky Gergely Színház Pozíció Somogy vármegye térképén
é. sz. 46° 21′ 14″, k. h. 17° 47′ 45″46.35386667, 17.7958027846.353867°N 17.795803°E, k. h. 17° 47′ 45″46.35386667, 17.7958027846.353867°N 17.795803°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Csiky Gergely Színház témájú médiaállományokat.

A színház Kaposvár belvárosában, a mai Rákóczi téren található, nem messze a vasútállomástól és a buszpályaudvaroktól. Az épület körül terül el a Színház park, ami szökőkútjaival, játszóterével a kaposváriak egyik kedvenc találkozóhelye.

1911-ben nyitotta meg kapuit az egykori Búza téren Kaposvár első állandó színháza. Az érdeklődők először a A cigánybáró című operettet tekinthették meg.

A színház terveit a „magyar Gaudínak” is nevezett Magyar Ede és Stahl József készítették. A terveket Melocco Péter budapesti vállalkozó valósította meg.

Az épület külseje, amely lényegesen egyszerűbb, mint a nézőtér, félhengeres oldal-rizalitjaival, mozgalmas tömeg és tetőmegoldásaival a kor kiemelkedő építészeti alkotása. Ahogy akkoriban nevezték, a Nemzeti Színház eredetileg 1400 ember befogadására lett tervezve, ám később a terveket módosították, így csupán 860 fős a nézőtér befogadóképessége, de ez is elég ahhoz, hogy az ország nagy színházai közé lehessen sorolni. A színház tetőszerkezetének nagyméretű vasbeton-áthidaló megoldását az ilyen szerkezetek közötti megoldások elsőjeként tartja számon a magyar építészettörténet. A nézőtér díszes ornamentális elemeit, mint legszebb részleteket, egy helyi vállalkozó, a Borovitz-féle cementgyár készítette.

Az 1950-es években az épületet kibővítették, ami elsősorban a játékteret érintette. Az 1980-as évek elején teljes felújításon esett át, ekkor építették be az évtizedeig használt színpad technikák (süllyesztők, lámpák) nagy részét.

A 80-as évek végén újra felújították, az előadásokat addig a Latinka Házban (a mai Németh Antal Színművészeti és Kulturális Központban) tartották meg. Az felújított épületet Örkény István: Pisti a vérzivatarban című groteszk színművével nyitották meg 1988. március 5.-én, Babarczy László rendezésében, Bezerédi Zoltán főszereplésével. Az előadást a Magyar Televízió is közvetítette.

2017 januárjától csaknem 3 éven keresztül teljeskörű felújításon, átépítésen és bővítésen esett át az épület. Ennek során új, modern színpadtechnikai berendezéseket is beépítettek, hátul új épületrészt kapott a színház, az addigi sárga külső színt pedig felváltotta az eredeti téglavörös, amilyen a 20. század elején, felépültekor volt. A felújított épület ünnepélyes átadására 2019. november 11-én került sor többek között Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében. Az új, nyitó díszévadot Csiky Gergely: Buborékok című darabjával nyitották meg 2019. november 15.-én. Az előadást Vidnyánszky Attila rendezte, a főszerepben Varga Zsuzsa és Szalma Tamás voltak láthatóak.

•  
  A megújult kaposvári Csiky Gergely Színház légi felvételen
•  
  A színház légi fotón
•  
  Csiky Gergely Színház - légi fotó (Kaposvár)

Az ötvenes évek közepén a politikai vezetés döntése alapján Egerben és Kaposváron önálló társulat alakulhatott. Az 1955. október 15-i díszelőadás előtt az Állami Csiky Gergely Színház névre "keresztelt" társulat vidéken két elő-bemutatót is tartott. 1955. augusztus 25-én a Nászutazást, 1955. augusztus 28-án a Warrenné mesterségét mutatták be.

Október idusára befejeződött a színház felújítása, az avató díszelőadáson Huszka Jenő: Szép Juhászné című nagyoperettjét adták elő. Október 8-án jelent meg első alkalommal a színház műsorfüzete a Somogyi EKHÓ. Ebben Sugár László, az első igazgató verssel köszöntötte a nagy napot, a zeneszerző pedig a következő sorokkal köszöntötte a publikumot:

Szép Juhászné – szereposztás:

• Özv. Szikszai Bálintné: Barcza Éva, Rohonczy Mária*
• Szoboszlay Dénes: Juhász Pál, Hajdú Péter*
• Breselmayer Tódor: Rassy Tibor
• Krisztinka, Breselmayer lánya: Kovács Zsuzsa
• Atmang grófnő: Gábor Mara
• Xavér, Atmang fia: Bán Tamás
• Szép Rudolf, tánc- és illemtanár: Kenessy Zoltán
• Dunkel Teofil, rendőrfőnök: Vásárhelyi András
• Castilla, színésznő: Fábián Klára
• Újdondász: Tóth Béla
• Juliska, konyhalány: Bereczky Lia
• Katzenbeisser, fogalmazó: Molnár Pál
• Kovács György, jurátus: Gálfy László
• Vízárus: Komlós István
• Csendőr: Csurka László
• Hajós: Molnár Miklós
• Virágárus lány: Remete Hedvig
• Rendező: Sallós Gábor

A nyitó szezonban még hét bemutatót tartottak. Ezek a következők: János vitéz, Buborékok, Pacsirta, Csendháborító, Virágzó asszonyok, Volpone, Boszorkánytánc.

Az elmúlt ötvenöt évben, a Színházi adattárban 596 előadást katalogizáltak.

A teátrum az 1970-es évek elejétől a 2000-es évek közepéig a magyar színházi élet meghatározó társulata volt, erről tanúskodik A Kaposvár-jelenség című riportkötet is.

Másfél évtizedes késéssel, ez a műhely egyike volt azoknak, amelyek az ötvenes évek közepén világszerte kibontakozó színházi forradalmának folytatói, eredményeinek adaptálói voltak. A Komor István, Zsámbéki Gábor, később Babarczy László által vezetett színház fokozatosan az érdeklődés középpontjába került. Így történhetett, hogy szinte egyetlen vidéki színésznőként Olsavszky Éva Kossuth-díjat kapott. A színház sokat tett az új, értő közönség kialakítása érdekében. Több gyermekelőadása is országosan ismertté vált, elsősorban a tévéközvetítések hatására.

1978-ban a politikai és színházi felső vezetés a hosszú évek óta stagnáló budapesti Nemzeti Színház megújítása érdekében az eredményesen működő vidéki színházi műhelyek vezető művészeit szerződtette. A kísérlet nem sikerült, 1982-ben kiváltak a Nemzetiből a megújításra érkező művészek, lehetőséget kaptak azonban egy új önálló társulat létrehozására. Ekkor alakult meg a budapesti Katona József Színház, melynek tagjai közül sokan a kaposvári társulat tagjai voltak. Az átszervezés eredményeként, két év alatt a társulat szinte teljesen kicserélődött, de Babarczy László vezetésével újra talpra állt, sok esetben a korábbinál is nagyobb művészi és közönségsikereket ért el.

Számos kiváló előadása közül is kiemelkedett a Marat halála. A darabot 1981. december 8-án mutatták be, Ács János rendezte. A francia forradalom korában játszódó történetnek sok áthallása volt a Kádár-rendszer legsúlyosabb tabujára, az 1956-os forradalomra (annak 25. évfordulóján). A darab végén a háttérben a Corvin közről készült fotó jelent meg, bár nehéz volt felismerni: egy montázs volt a környező házakról, és egy függönyre nyomtattak. A bemutató után egy héttel ráadásul Lengyelországban rendkívüli állapotot léptettek életbe, ami szintén hozzájárult, hogy egy „megkerülhetetlen kultuszelőadás” váljon belőle.1982-ben a BITEF ((Belgrade International Theatre Festival)) nemzetközi fesztiválon mind a három kiosztható díjat a kaposváriaknak adták át, de a hatalom nem engedte, hogy a fővárosban is előadják. A darabot több mint százszor játszották, ami vidéki színházak esetében még operetteknél sem gyakori. A legendás előadásra különbuszokkal érkeztek a teátrum rajongói. Még 1989-ben is, mikor Budapesten játszhattak, rendőrkordon védte a Vígszínházat a jegyre áhítozó nézők rohamától.

• Sugár László (1955–1956)
• Zách János (1956–1957)
• Ruttkai Ottó (1957–1960)
• Sallós Gábor (1960–1963)
• Gáti György (1963–1966)
• Laczina László (1966–1971)
• Komor István (1971–1974)
• Zsámbéki Gábor (1974–1978)
• Babarczy László (1978–2007)
• Znamenák István (2007–2008)
• Schwajda György (2008–2010)
• Rátóti Zoltán (2010–2016)
• Fülöp Péter (2016-)

Vezetés

• Igazgatóː Fülöp Péter
• Művészeti vezetőː Mészáros Tibor
• Igazgatóhelyettesː Fehér Euridiké
• Művészeti tanács: Nagy Viktor, Kelemen József, Nyári Szilvia, Benedek Dániel

Színművészek

 

A teátrum mutatott be először Magyarországon Sütő András-darabot. A színháztörténeti esemény időpontja: 1971. november 19.; a mű címe: Pompás Gedeon. Az előadást Komor István rendezte. A címszerepet Kátay Endre alakította; játszótársai voltak: Szabó Ildikó, Kun Vilmos, Mészáros Joli, Mentes József, Koltai Róbert, Dánffy Sándor, Garay József, Várkonyi András, Czakó Klára.

A Csiky Gergely Színházban játszottak vagy játszanak:

• Babarczy László (2011)
• Tóth Béla (2012)
• Molnár Piroska (2012)
• Spindler Béla (2014)
• Szalai József (2019)
• Hunyadkürti György, Székely György (2020)
• Cselényi Nóra (2021)
• Tóth Eleonóra (2022)

• Színházi Adattár
• Kaposy Miklós: Humorlexikon Tarsoly Kiadó – 2001 ISBN 963-86162-3-7
• Somogyi EKHÓ (Műsorfüzet 1. szám)
• Mihályi Gábor: A Kaposvár-jelenség; Múzsák, Bp., 1984 (Szkénetéka) ISBN 963 563153 7
• Csiky Gergely Színház honlapja
• Spira Veronika: Miniesszék IV. könyvismertető Eörsi László "Megbombáztuk Kaposvárt" c. könyvéről – 2014

• Rátóti Zoltán: Pályázat a kaposvári Csiky Gergely Színház Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatói munkakörének betöltésére, kaposvar.hu – 2014
• A színházépítészet elektronikus archívuma adatbázis – Kaposvári Csiky Gergely Színház
• Kaposvári Csíky Gergely Színház Archiválva 2015. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, minimagyarorszag.hu
• H. Molnár Katalin: A szecesszió Kaposváron virtuális kiállítás anyaga Csiky Gergely Színház, Takács Gyula Városi és Megyei Könyvtár
• Amit a kaposvári falak rejtenek: körbejártuk a Csikyt pincétől a tetőig. Kaposvár Most, 2016. március 20. [2016. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 20.)
• A kaposvári Csiky Gergely Színház, 1971–1981; szerk. Kapuszta Katalin; Városi Járási Művelődési Központ, Gödöllő, 1982 (Színházi műhelyek)
• Lőrincz Sándor–Takács Zoltán: Kaposvári Thália. Csiky Gergely Színház, 1955–2005; Powerprint Kft., Kaposvár, 2005
• Gömbös Pál: Ötven év. Riport-képek; Press Point Kft., Kaposvár, 2006
• Eörsi László: "Megbombáztuk Kaposvárt". A kaposvári Csiky Gergely Színház és a kultúrpolitika; Napvilág–1956-os Intézet Alapítvány, Bp., 2013