Budó Ágoston: Fizikus

március 4. – Szeged, 1969. december 23.) Kossuth-díjas fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1961 és 1969 között az akadémia elnökségi tagja.

Budó Ágoston
Arcképe az SZTE fotóarchívumából
Született	1914. március 4. Budapest
Elhunyt	1969. december 23. (55 évesen) Szeged
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	fizikus, egyetemi tanár, MTA tag
Kitüntetései	Lásd a Kitüntetések szakaszban
A Wikimédia Commons tartalmaz Budó Ágoston témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kutatási területe: molekula-színképek, dielektrikumok fizikája, molekuláris lumineszcencia.

Egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte 1931–1936 között. 1936-1937-ben belföldi kutatóösztöndíjas volt. 1937–1938-ban Berlinben a Kaiser-Wilhelm-Institut ösztöndíjasa volt, a Nobel-díjas Peter Debye (1884-1966) professzor mellett dolgozott. 1940-től a Budapesti Tudományegyetemen volt tanársegéd, s még ugyanebben az esztendőben A molekulák fizikája témakörben magántanárrá habilitálták. 1949-től a Debreceni Tudományegyetem tanára volt. 1950-től a Szegedi Tudományegyetem Kísérleti Fizika tanszékét vezette. 1952-ben érte el a fizika tudományok doktora fokozatot. Az MTA levelező tagjainak sorába 1950-ben, rendes tagjai közé 1960-ban választották be.

Két tanéven át (1958/59, 1959/60) a Természettudományi Kar dékánjává választották. Ezzel egyidejűleg 1960-1969 között az MTA Lumineszcencia és Félvezető Tanszéki Kutató Csoport vezetését is ellátta. 1954-1969 között a Szegeden kiadott Acta Physica et Chemica című folyóiratot szerkesztette. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat vezetőségi tagja, 1950-től e társulat Csongrád megyei csoportjának elnöke. 1964-1969 között az MTA III. osztályának titkára volt. 1959–1969 között a Fizikai Szakbizottság elnöki tisztét is ellátta.

Életének utolsó két évtizedét (1950-1969) Szegeden élte le a Kísérleti Fizikai Tanszék élén és Berzsenyi utcai otthonában, de mint tudományos közéleti tevékenységéből láthatjuk, a budapesti és - az MTA-n keresztül - a nemzetközi szakmai körökkel is folyamatosan tartotta a kapcsolatot. 1957-ben például a Kísérleti Fizika Tanszéken tartott előadást Raman Chandrasekhara Venkata, indiai Nobel-díjas fizikus. Budó rövidebb külföldi tanulmányutakat is tett, a Szovjetunióba (1953), Angliába (1954), NDK-ba (1955, 1958), Franciaországba (1960), Lengyelországba, Jugoszláviába (1963), Dániába (1965). 1969-ben a Budapest és Szeged között közlekedő vonaton érte a halál, a szegedi Belvárosi temetőben nyugszik.

Jelentős a tudománypolitikai és tudományszervezői munkássága is, behatóan foglalkozott az oktatás korszerűsítésének kérdéseivel. Jeles egyetemi tankönyvíró volt. Tudományos munkásságának egyik fontos területe a kétatomos molekulák színképvizsgálata. Legtöbbet idézett munkája egy 1935-ös tanulmánya, melyben a triplett sávok intenzitáseloszlásáról értekezett. Más irányú vizsgálataiban a poláris molekulákat tartalmazó folyadékok nagyfrekvenciás elektromos térben való viselkedésével foglalkozott, mellyel a Debye-elméletet tette megalapozottabbá. Szegeden szekunder-lumineszcencia vizsgálatokat végzett. Tudományos közleményeit gyakran publikálta német, angol nyelven.

 

• Über die Triplett-Bandentermformel (Zeitschrift für Physik, 1935)
• Die Rotationskonstanten… (Zeitschrift für Physik, 1936)
• Über den Zeeman-Effekt (Zeitschrift für Physik, 1936)
• A triplett molekulatermekről és triplett sávok intenzitásáról (1936)
• The influence of secondary fluorescence on the emission spectra of luminescent solutions (Ketskeméty Istvánnal) J. Chem. Phys. (1956)
• Vizsgálatok a molekuláris lumineszenncia köréből. Akadémiai székfoglaló előadás, (1961)
• Theoretische Mechanik (Berlin, 1969)
• Mechanika (Budapest, 1972)
• Kísérleti fizika (I. Budapest, 1962, II. Budapest, 1968, III. Budapest, 1974)

• Ketskeméty István: A Budó-féle lumineszencia-iskoláról, különös tekintettel a kutatás megszervezésére. Fizikai Szemle, 1989.
• Kovács István: Budó Ágoston molekulaspektroszkópiai és a dielektromos jelenségekkel foglalkozó tudományos kutatásai. Fizikai Szemle, 1989.

• MTA Elnökségi tag (1961-1969)
• Szegedi Akadémiai Bizottság, elnök (1961-1969)
• Matematikai és Fizikai Tudományok Osztálya titkár (1964-1969)
• Fizikai Szakbizottság, elnök (1961-1969)

• Eötvös Loránd Fizikai Társulat, vezetőségi tag (1950-1969)
• Csongrád megyei Csoport, elnök (1950-1969)

 

• Budó Ágoston tiszteletére 1979-ben mészkőből készült emléktáblát helyeztek el lakóházának falán, Szegeden, a Berzsenyi utca 1. sz. alatt."
• Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 1994-ben egyik tudományos díját Budó Ágostonról nevezte el. Lásd Budó Ágoston-díj.
• Nevét viseli a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karán a Kísérleti Fizikai tanszékének legnagyobb előadóterme.

• Kossuth-díj (1951)
• Munka érdemrend arany fokozat (1953)
• Az oktatásügy kiváló dolgozója (1956, 1961)
• SZAB emlékérem (1986, posztumusz)
• Magyar Örökség díj (2000, posztumusz)

• Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). I. köt. Szeged, Mészáros Rezső. Budó Ágoston lásd 259. p. ISBN 963-482-037-9

• Magyar életrajzi lexikon
• https://web.archive.org/web/20131113064131/http://users1.ml.mindenkilapja.hu/users/kolomp/uploads/budoag2.pdf