Borsodszirák: Magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Edelénytől 5 kilométerre délre, a megyeszékhely Miskolctól 15 kilométerre északra fekszik. A környező kisebb települések közül Ziliz 2, Boldva 5 kilométerre található.

Megközelítése

Közúton a 2617-es úton érhető el, Edelény vagy Boldva érintésével. A hazai vasútvonalak közül a Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van a határai között; Borsodszirák megállóhely a faluközpont déli részén helyezkedik el, közvetlenül a 2617-es út vasúti keresztezése mellett.

A település neve a 9. századi székely-fehér hun (kony) uralkodó Vat keresztény nevéből származik Sirák. A települést 1261-ben említik először, Zyrakh néven. Neve feltehetőleg személynévből származik. 1907-től hívják Borsodsziráknak.

A terület az őskortól lakott. A 13. században a falu az egri püspökség birtoka. 1804-től az egri érsekségből kiváló kassai püspökséghez került. A település története szorosan összefonódik az egyházéval.

Az 1896-os Ezredévi Kiállításon Borsod vármegyét a mezőkövesdi mellett a sziráki népviselet is képviselte.

1945-ben az egyházi birtokokat felosztották, Szirákon megalakult a Bartók Béla Termelőszövetkezet (1960). Ez az ország egyik legjobban menő termelőszövetkezete lett, sokszínű gazdasági tevékenységet fejtett ki. Az 1990-es években a helyi termelőszövetkezetből sikeres vállalkozások alakultak ki.

Borsodszirák kultúrtörténeti érdekessége a belga származású Denijs Dille professzor, francia nyelv és irodalomtanár 1954-ben tett felfedezése, mely szerint Bartók Béla dédszülei innen Borsodszirákról kerültek a Bánságba, ükapja (Bartók Gregorius) Bartók Gergely 1771-ben itt kötött házasságot Gondoss Máriával, fiuk Bartók János, Bartók Béla dédapja innen költözött a Bánságba. Bartók Béla őseinek síremléke itt áll a borsodsziráki temetőben. A híres zeneszerző emlékét ma emlékpark őrzi a településen.

Polgármesterei

• 1990-1994: Orosz József (független)
• 1994-1998: Orosz József (független)
• 1998-2002: Orosz József (független)
• 2002-2006: Tóth Attila (független)
• 2006-2010: Tóth Attila (független)
• 2010-2014: Tóth Attila (független)
• 2014-2019: Tóth Attila (független)
• 2019-től: Tóth Attila (független)

A település népességének változása:

2001-ben a településen a lakosságnak 73%-át magyar, a 27%-át cigány nemzetiségű emberek alkották.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,5%-a magyarnak, 19,2% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,8%, református 8%, görögkatolikus 3,7%, felekezeten kívüli 4,9% (12% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2-0,2% lengyelnek, szlováknak és ruszinnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 56,8% volt római katolikus, 6,8% református, 3% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 6,5% felekezeten kívüli (26,7% nem válaszolt).

• Bartók Béla Emlékpark
• Hímes Ház
• Római katolikus templom (tervezte: Fellner Jakab, 1777.)

•  
  Bartók-síremlék (műemlék)

• Takács István (1997). Borsodszirák helytörténete. [Szakdolgozat.] Eger : Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola. 179 p.
• Laki-Lukács László (szerk.) (2006). Borsodszirák : fejezetek a település művelődés- és helytörténetéből. [Összeállította, szerkesztette, az archiv fotókat, textileket összegyűjtötte Laki-Lukács László] ; [fotók Lukács Boldizsár]. Borsodszirák : Borsodszirák Község Önkormányzata. 99 p., LVI t. o.

• Borsodszirák község honlapja