Az izlandi Eyjafjallajökull jégmező alatti vulkán 2010 tavaszán működésbe lépett, jelentős káoszt okozva ezzel az európai légi közlekedésben.
A térségben már 2009 végén észleltek szeizmikus aktivitást, amely 2010. március 20-án kisebb vulkánkitöréshez vezetett. Egy második, április 14-i erősebb kitörés széles körű járattörlésekhez vezetett az európai légi közlekedésben, amely több millió utast érintett. Április 15-én és 16-án a legtöbb európai repülőtér teljesen zárva volt, ugyanis szakértők szerint a jég alatti kitörés sajátosságai miatt a vulkáni hamu kis üvegszemcséket tartalmaz, ami kárt tehet a repülők hajtóművében, ez pedig katasztrófákhoz vezethetett volna. Ennek eredményeként jelentős késések voltak Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Moldova, Németország, Norvégia, Oroszország, Románia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Szlovákia és Szlovénia repterein. Magyarországon a Ferihegyi repülőteret is érintette a jelenség.
A kitörés, a jég megolvadása miatt, árvizeket, laharokat (iszapár, izlandi nyelven jökulhlaup) is okozott, ezért a közeli lakosság evakuálására volt szükség.
A kitörés hivatalosan 2010 októberében ért véget.
Az Eyjafjallajökull (a jökull izlandi nyelven jégmezőt, gleccsert jelent) egy kisebb területű belföldi jégtakaró Izlandon (kb. 1600 méter magas). Skógartól északra és a Mýrdalsjökull jégmezőtől nyugatra fekszik. A jégmező alatt egy vulkán helyezkedik el, amely a jégkorszak óta viszonylag gyakran kitört.
Az elmúlt 1100 évben ez a vulkán négy alkalommal lépett működésbe: 920-ban, 1612-ben, 1821–23 között és 2010-ben. A korábbi három alkalommal ezeket a kitöréseket mindig követte a közeli Katla vulkán kitörése. A Katla egy jóval aktívabb vulkán, lényegesen nagyobb magmakamrával, és ugyancsak vastag jégtakaró alatt helyezkedik el. Izlandi szakértők tartottak attól, hogy az Eyjafjallajökull alatti vulkán 2010-es kitörését is követi majd a Katla aktivitása.
Az Izlandi Meteorológiai Hivatal 2009 decemberében publikált tanulmányában a 2006 és 2009 közötti időszakban, az Eyjafjallajökull környékén mért szeizmikus aktivitás változásait tárgyalta. A tanulmány kiemeli, hogy 2009 júniusa és augusztusa között az aktivitás megnőtt. Ekkor 200 földrengést regisztráltak, a teljes időszakban összesen 250-et. A 2009-es földrengések többsége 8-12 kilométer mélységben volt észlelhető.
2009 decemberének végén több ezer apró földrengés történt a vulkán környékén.
2010. február 26-án az Izlandi Meteorológiai Szolgálat az Eyjafjöll körzetben lévő Þorvaldseyri farmon (megközelítőleg 15 km-re a kitörés helyétől), GPS műszere segítségével kimutatta, hogy a helyi kéreglemez 3 cm-re déli irányba elmozdult, ebből 1 cm-t mindössze négy nap alatt.
A megnövekedett szeizmikus aktivitás és a tektonikus lemezek gyors mozgása bizonyítékul szolgált a geofizikusok számára, hogy a mélyből a magma felfelé halad a magmakamrába. Az aktivitás folytatódott, március 3 és 5 között közel 3 ezer földrengést mértek, néhány közülük érzékelhető volt a közeli településeken.
A kitörés március 20-án helyi idő szerint 22 óra 30 perc és 23 óra 30 perc között kezdődött, néhány km-re a jégmezőtől, a fimmvörðuhálsi hágó környékének északi lejtőin.
Április 14-én a vulkán rövid szünet után folytatta a kitörést, ezúttal a jégmező közepén. Ez a kitörés árvizeket okozott, és 800 embert kitelepítettek. A megduzzadt Markarfljót folyó kiöntött, és több helyen elmosta a környéken lévő utat.
A második kitörés erőssége becslések szerint 10-20-szor nagyobb volt, mint az elsőé. Nagy mennyiségű vulkáni eredetű részecske került az atmoszférába. Ezen részecskék közt nagy arányban voltak jelen üvegszemcsék, ami főleg annak köszönhető, hogy a gleccser vize a lávát hamar megszilárdította és így képződött az üveg. Ezért vált nagyon kockázatossá a légi közlekedés.
Április 17-én a kitörés kisebb intenzitással folytatódott, a vulkáni hamu már csak 5 km magasságig hatolt, szemben az azelőtti 13 km-rel. Ez nem elég ahhoz, hogy a felhő elérje Európát.
Április 20-án a vulkán aktivitása újra erősödött.
A kitörés közelében gyűjtött vulkáni hamu összetételében 58% volt a szilícium-dioxid koncentráció. Ez az összetétel az andezites kőzetekre jellemző érték. A hamu számottevő mennyiségben tartalmazott fluoridot is. A vízben oldható egészségkárosító anyagok miatt az állatok itatását egy időre megtiltották azokból a természetes vizekből, amelyekbe fluorid is keveredhetett. A leszóródott hamu a vulkán közeli területen egy időre megakadályozza a mezőgazdasági termelést is a talajra hullott mérgező hatású anyagok miatt.
A vulkáni hamu nagy kockázati tényező a repülőgépek számára. A hamufelhő mozgását a kitörés természete és a széljárás befolyásolja.
A második kitörés után Európa nagy részére kiterjedő légtérzárakat rendeltek el. A hamu egy része már Izlandon földet ért, főleg lakatlan területeket érintve, a nagyobbik fele pedig nyugati szelek hatására az Atlanti-óceán fele sodródott.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 2010 eruptions of Eyjafjallajökull című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Az Eyjafjallajökull vulkán 2010-es kitörése, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.