Ifjabb gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Gyula Gábor Manó Ádám (Tőketerebes, 1860.
június 30. – Budapest, Józsefváros, 1929. június 11.) magyar politikus, belügyminiszter, jogi szakíró, pártvezető, az utolsó osztrák-magyar külügyminiszter, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat elnöke, id. Andrássy Gyula miniszterelnök fia, az Andrássy család sarja. Államtudománnyal és történelemmel is foglalkozott.
Andrássy Gyula | |
1905-ben | |
Az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere | |
Hivatali idő 1918. október 24. – 1918. november 2. | |
Előd | Burián István |
Utód | megszűnt |
A Magyar Királyság belügyminisztere | |
Hivatali idő 1906. április 8. – 1910. január 17. | |
Előd | Kristóffy József |
Utód | Khuen-Héderváry Károly |
A király személye körüli miniszter | |
Hivatali idő 1894. június 10. – 1895. január 15. | |
Előd | Tisza Lajos |
Utód | Fejérváry Géza |
Katonai pályafutása | |
Csatái | első világháború |
Született | 1860. június 30. Tőketerebes |
Elhunyt | 1929. június 11. (68 évesen) Budapest |
Párt | Szabadelvű Párt (kb. 1884–1898) pártonkívüli (1898–1899) Szabadelvű Párt (1899–1904) pártonkívüli (1904–1905) Országos Alkotmánypárt (1905–1910) pártonkívüli (1910–1913) Országos Alkotmánypárt (1913–1918) KNEP (1921–1922) Keresztény Földmíves és Polgári Párt (1922–1926) |
Választókerület | Csíkszentmárton (1884–1892) Budapest VI. kerülete (1892–1896) Rozsnyó (1897–1901) Losonc (1901–1905) Olaszliszka (1905–1906) Kassa (1906–1910) Nagymihály (1910–1918) Miskolc I. kerülete (1920–1922) Budapest I. kerülete (1922–1926) |
Szülei | Kendeffy Katinka Andrássy Gyula |
Házastársa | Zichy Eleonóra |
Foglalkozás | politikus, jogi szakíró |
Díjak |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Andrássy Gyula témájú médiaállományokat. |
Miután édesapja az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere lett 1871-ben, a család Bécsben, a Ballhausplatzon élt. A fiatal Andrássy Gyula nem járt iskolába, mindvégig magántanuló volt. A gimnázium első osztályának anyagából 1871-ben az budai egyetemi gimnáziumban tette le a vizsgát. Nevelője 1871 decemberétől Bolgár Mihály piarista volt, attól kezdve a budapesti piaristáknál vizsgázott, egészen az érettségiig, 1878-ig.
A szünidőket az Andrássy család együtt töltötte, például Tiszadobon. Apja külügyminiszteri megbízatásának lejárta után többet foglalkozott gyermekeivel, külpolitikai nézeteivel is megismertette őket. Ifj. Andrássy Gyula pályája is a külügyek területén kezdődött: 1883-ban apja beajánlotta a konstantinápolyi követségre, ahol először fogalmazóhelyettes, 1884-ben – diplomáciai vizsgájának letétele után – Berlinben követségi attasé lett. Közben jogot hallgatott a berlini Frigyes Vilmos Egyetemen, ahol Eduard Gneist volt a tanára. Mindezek alapján a nemzeti liberális eszmék híve lett.
Fivére, Andrássy Tivadar halála (1905) után annak özvegyét, Zichy Eleonórát 1909-ben feleségül vette. Lányaik, Andrássy Ilona, Andrássy Borbála, Andrássy Katinka és Andrássy Klára neveltetéséről is ő gondoskodott. A leányok Duci bácsinak hívták családi körben. Klára 1919-ben a titkáraként dolgozott.
1884-ben a Szabadelvű Párt tagjaként kapcsolódott be a belpolitikai életbe. Az 1884-es választásokon a csíkszentmártoni kerületben választották meg először országgyűlési képviselőnek. 1886-ban elhagyta a diplomáciai pályát. Az első Wekerle-kormányban – Tisza Lajos utódaként – 1894. június 10-étől 1895. január 15-éig a király személye körüli miniszter volt. 1898-ban rövid időre, majd 1904-ben, Tisza Istvánnak a parlamenti ellenzék letörésére irányuló erőszakos politikája miatt („zsebkendőszavazás”) ismételten kilépett a Szabadelvű Pártból, és a szövetkezett ellenzékhez csatlakozott. Hevesen támadta a Fejérváry-kormányt. Az 1905-ös választásokat követően társaival a 67-es alapokon álló Országos Alkotmánypárt alapítója és vezére lett.
1884 után az 1887-es és az 1892-es választásokon is mandátumot nyert előbb Csíkszentmártonban, majd Budapest Terézváros nevű részében. Az 1896-os választásokon kiesett a parlamentből, de 1897-ben Andrássy Géza kényszerű visszalépése után a megüresedett rozsnyói kerületben újra képviselő lett. 1901-ben a losonci kerületben, 1905-ben Olaszliszkán, míg 1906-ban három kerületben is megválasztották, amik közül ő a kassait tartotta meg.
A második Wekerle-kormányban 1906. április 8-ától 1910. január 17-éig belügyminiszter; ellenezte a munkásság és parasztság szocialista mozgalmait, az általános választójogot, a plurális választójog bevezetését pedig szorgalmazta. Az ő idején történt a csernovai tragédia.
Lemondása után pártját is feloszlatta, s pártonkívüliként a második Tisza István-kormány parlamenti ellenzékének egyik vezetője lett. Az 1910-es választásokon a nagymihályi választókerület mandátumát nyerte el. 1913-ban újból megszervezte az Alkotmánypártot. 1918. október 11-én Svájcban diplomáciai tárgyalásokat folytatott. Az év október 24-étől október 30-áig az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó közös külügyminisztere volt. 1919-ben a bécsi ellenforradalmi Antibolsevista Comité egyik vezetője. 1919 után hazatért.
1920 januárjában pártonkívüli programmal képviselőnek választották Miskolc I-es számú választókerületében. 1921 februárjában elvállalta a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának elnökségét. Részt vett a IV. Károly király második visszatérési kísérletében, emiatt Tatán elfogták, és néhány hétig vizsgálati fogságban tartották; ezalatt lemondott pártelnöki tisztségéről és kilépett a pártból. Kiszabadulása után a Friedrich-féle Keresztény Földmíves és Polgári Párthoz csatlakozott. Az 1922-es választásokon Budapest I. kerülete országgyűlési mandátumát hódította el. Az 1926-os választásokig maradt tagja a parlamentnek, de nem sokkal később bekövetkező haláláig folyamatosan támadta legitimista oldalról a Bethlen-kormány politikáját.
2013-ban újratemették. Földi maradványait a polgárdi temetőkápolnában helyezték el.
Elődje: Burián István |
| Utódja: Ludwig von Flotow (Ausztria) Károlyi Mihály (Magyarország) |
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Andrássy Gyula (politikus, 1860–1929), which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.