Az amerikanizáció egy olyan szakkifejezés, amellyel azt a hatást írják le, amit az Egyesült Államok más országokra gyakorol kultúrája, technológiája, üzleti szokásai, politikai gyakorlata vagy nyelve által.
A kifejezést 1907 óta használják. Az Egyesült Államokban a megnevezés legtöbbször arra a folyamatra utal, amikor a bevándorlók átveszik az amerikai szokásokat.
A kritikusok az „amerikanizációt” néha negatív értelemben használják, mivel sok országban negatívként értékelik a nagy horderejű amerikai befolyást, és aggódnak a helyi szokások és hagyományok elvesztésétől.
A világ 10 vezető márkája közül hét amerikai székhelyű. Az első helyet birtokló Coca-Colát gyakran az amerikanizáció jelképének tekintik, világszerte 200 országban megtalálhatók az ital automatái. A világ legnagyobb számítógépes vállalatai közül – mint pl. a Microsoft, az Apple Inc., a Dell vagy az IBM – számosnak az USA-ban van a székhelye. Világszerte sok olyan programot vásárolnak, amelyet amerikai székhelyű cégek készítettek.
A gyorsétkezést a Coca-Colával együtt sok esetben az Egyesült Államok által gyakorolt hatás szimbólumának tekintik. Az olyan cégek, mint a Starbucks, a McDonald’s, a Burger King, a Pizza Hut, a KFC és a Domino's Pizza számos üzlettel rendelkezik világszerte.
1950-től 1965-ig 15 év alatt Amerika európai beruházásai 800%-kal növekedtek (13,9 milliárd dollárra), az Európai Gazdasági Közösségben pedig tízszeresére, 6,25 milliárd dollárra. Az amerikai befektetések európai aránya 15-ről 28%-ra nőtt. Az amerikanizáció leginkább a befektetések kapcsán lett beszédtéma. Ennek ellenére Amerika csak 5%-át tette ki az összes európai beruházásnak, és az amerikai tulajdonú cégek az Európai Gazdasági Közösségben az összes munkaerőnek mindössze 2–3%-át foglalkoztatták. Az USA beruházásainak alapvető oka már nem az alacsonyabb előállítási költségek, a gyorsabb gazdasági növekedés vagy a magasabb európai profit volt, hanem hogy megtartsa a versenyképességét, amely főleg az amerikai technológia fölényén alapult. Az amerikai beruházásokat Franciaországban eredetileg korlátozták, amely később elterjedt a többi európai országban is. A közvélemény neheztelt az amerikai reklámokra és üzleti módszerekre, a személyi politikára, valamint az amerikai cégek által használt angol nyelvre. Kritika érte a nemzetközi valutarendszert is, melyet felelősségre vontak azokért az inflációs tendenciákért, amelyek az USA dollár meghatározó pozíciójához vezettek.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Amerikanizáció, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.