A tőke a 21.
században (eredetileg franciául Le Capital au XXIe siècle) Thomas Piketty francia közgazdász 2013-as könyve, melynek fókuszában az Európában és az USA-ban a 18. századtól mért vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségek állnak. A könyv először francia nyelven jelent meg, majd angolul 2014-ben, magyarul pedig 2015-ben a Kossuth Kiadónál.
A tőke a 21. században | |
Thomas Piketty | |
Szerző | Thomas Piketty |
Eredeti cím | Le Capital au XXIe siècle |
Ország | Franciaország |
Nyelv | francia |
Kiadás | |
Kiadó | Éditions du Seuil (Franciaország), Harvard University Press (USA) |
Kiadás dátuma | 2013 (Franciaország), 2014 (USA) |
Magyar kiadó | Kossuth Kiadó |
Magyar kiadás dátuma | 2015 |
Oldalak száma | 704 |
ISBN | 9789630981910 |
A Wikimédia Commons tartalmaz A tőke a 21. században témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A központi tézise szerint abban az esetben, ha a tőkemegtérülési mutató (r) hosszabb időn át meghaladja a gazdasági növekedés (g) mértékét, annak eredménye vagyoni koncentráció lesz és a vagyon ezen egyenlőtlen megoszlása szociális és gazdasági instabilitást okoz. Piketty tézise szerint ez az egyenlőtlenség nem véletlen, hanem a kapitalizmus velejárója. Csökkentésére egy világméretű progresszív vagyonadót szorgalmaz.
A könyv francia nyelvű változatából 50.000 példányt adtak el. Az angol nyelvű kiadásból alig két hónap alatt – a digitális példányokkal együtt – 92.000 darab fogyott el.
A New York Times bestseller-listáján 2014 májusában első helyezést ért el.
A könyv címe kissé megtévesztő: Karl Marx híres A tőke című könyvével ellentétben ez nem a tőkével, hanem a vagyonnal foglalkozik, pontosabban a vagyoni egyenlőtlenséggel. A könyv központi tézise szerint a gazdasági egyenlőtlenség nem a véletlen műve, hanem sokkal inkább a kapitalizmus velejárója, ami csak állami beavatkozás útján fordítható meg. A könyv érvelése szerint a kapitalizmus reformra szorul, melynek hiányában a demokratikus rend kerül veszélybe.
Piketty elemzésében az általa vizsgált nyugat-európai és észak-amerikai országokban a gazdasági egyenlőtlenség növekvő trendjét találta, amit a 20. század derekán néhány különleges esemény – a két világháború, a nagy gazdasági világválság – pusztán átmenetileg fordított meg, hogy aztán kb. 1975-től újra az egyenlőtlenségek növekedéséé legyen a főszerep. A szerző véleménye szerint a világ a kapitalizmus olyan válfaja felé halad, ahol az üzleti siker a kormányzati szereplőkhöz fűződő kapcsolatokon múlik és ahol a gazdaság jelentős részét öröklött vagyonok dominálják.
A Nobel-díjas közgazdász, Paul Krugman „az év, de talán az évtized legfontosabb közgazdasági témájú könyvének” nevezte.
A szintén közgazdasági Nobel-díjas Robert Solow szerint Piketty könyve „új és erőteljes hozzájárulás egy régi témához: amíg a megtérülési ráta meghaladja a növekedés mértékét a gazdagok jövedelme és vagyona a tipikus munkajövedelemnél gyorsabban nő.”
Branko Milanović, a Világbank korábbi vezető közgazdásza a könyvet „a közgazdasági gondolkodás egyik vízválasztójának” tartja.
A kritikák egy része kiemeli, Piketty könyve úgy helyezi az egyenlőtlenséget a középpontba, hogy megmagyarázná, miért éppen az volna a legnagyobb veszélyforrás. Clive Crook szerint "egyéb hibái mellett a »A tőke a 21. században« nemcsak azt hiteti el az olvasóval, hogy fontos az egyenlőtlenség, hanem, hogy semmi más nem számít. Ez a könyv azt szeretné, ha az elkövetkezendő évtizedek alacsony növekedése kapcsán nem azért aggódnánk, mert az az életszínvonal lassabb növekedését jelentené, hanem mert súlyosbítaná az egyenlőtlenséget.” Garai László megkülönbözteti a vagyon, a jövedelem, a jólét és a méltóság egyenlőtlenségét s a köztük való átmenetek kezelésére más és más megoldásokat ajánl a gazdaságpszichológia, ezen belül az identitásgazdaságtan megfontolásaiból levezetve.
Mások erősen megkérdőjelezhető módszertani megoldásokat találtak a könyvben. Így például Chris Giles a Financial Times hasábjain állítja, a könyv úgy számolja ki „Európa" adatát, hogy abban Nagy-Britanniát, Franciaországot és Svédországot azonos súllyal veszi számításba. Ha nem így tenne, hanem például lakosságszámmal súlyozott átlagot számolna, más eredményre jutna. Giles további számítási hibákat is talált a Piketty által nyilvánosságra hozott nyersadatok között. Ugyanakkor a Financial Times testvérlapja, az Economist erről így ír: "Giles elemzése valóban impresszív... Azonban az eddig napvilágra került elemzések nem támasztják alá a Financial Times konklúzióját, miszerint a könyv érvelése téves."
2015-ben Kornai János élesen bírálta Thomas Piketty művének egyoldalúságát („Nem helyes hangulatot szítani a »gazdagok« ellen”).
2014 júliusában George G. Reismanprofessor emeritusa, az osztrák közgazdaságtani iskola egyik képviselője, szintén éles elemzésben bírálta a könyvet:
, a Pepperdine Egyetem közgazdaságtan„ | Piketty szándékosan meg kívánná gátolni a tőke felhalmozását, akár 80%-ot is elérő jövedéki adókkal. A már felhalmozott tőkét pedig akár 10%-os éves adóval semmisítené meg. ... Amennyiben életbe lépne, a Piketty által sürgetett program épp olyan pusztító lenne eredményeiben, mint amennyire csekély tudással rendelkezik a szerző a szilárd közgazdaságtant illetően. A könyv sikere korunk közgazdaságtani tudatlanságának barométere. Az elismerő szavak e könyv kapcsán vehetők úgy, mint bizonyítékot a dicséret szerzőjének közgazdasági járatlanságára. | ” |
– George Reisman |
This article uses material from the Wikipedia Magyar article A tőke a 21. században, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.