90377 Sedna: Neptunuszon túli törpe- vagy kisbolygó
A 90377 Sedna (szimbólum: ) Neptunuszon túli törpebolygó, melyet 2003.
november 14-én fedezett fel Michael Brown, Chad Trujillo és David Rabinowitz. Felfedezése előtt még soha nem figyeltek meg ilyen nagy távolságban lévő objektumot a Naprendszeren belül. A fagyos égitest mérete megközelítőleg kétharmada a Plutóénak.
90377 Sedna .svg){kind=small} | |
 | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | Michael Brown |
| Felfedezés ideje | 2003. november 14. |
| Felfedezés helye | Palomar Obszervatórium |
| Névadó | Sedna |
| Kisbolygó jelölés | (90377) Sedna |
| Ideiglenes név | (90377) 2003 VB12 2003 VB12 |
| Pályaadatok | |
| Epocha | 2010. január 4. (2455200,5 JD) |
| Aphélium távolsága | 141 102 121 594 km (943,209 CsE) |
| Perihélium távolsága | 11 420 684 178 km (76,343 CsE) |
| Fél nagytengely | 76 261 402 886 km (509,776 CsE) |
| Pálya excentricitása | 0,85 |
| Orbitális periódus | 4204046,336 nap 11510,05 év |
| Közepes anomália | 357,943° |
| Inklináció | 11,927° |
| Felszálló csomó hossza | 144,259° |
| Perihélium szöge | 311,105° |
| Központi égitest | Nap |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Tömeg | ~1·1021 kg |
| Átlagos sűrűség | 2,0? g/cm³ |
| Felszíni gravitáció | 0,33–0,50 m/s² |
| Szökési sebesség | 0,62–0,95 km/s |
| Forgási periódus | 10,273 h |
| Albedó | 0,07 |
| Színkép típusa | (vörös) B-V=1,24; V-R=0,78 |
| Látszólagos fényesség | 21,12 |
| Abszolút fényesség | 1,59 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz [[Commons:Category:90377 Sedna|90377 Sedna ]] témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Főbb adatai
- átmérő: 995 ± 80 kilométer
- keringési idő: 10 500 év
- a pálya legnagyobb távolsága a naptól: 130 milliárd kilométer (86 CsE)
- felszíni hőmérséklet: mínusz 240 °C (30 K)
- látszólagos színe: nagyon fényes és vörös
- felfedezés: 2003. november 14. (Mike Brown (Caltech), Chad Trujillo (Gemini Csillagvizsgáló), David Rabinowitz (Yale Egyetem))
Általános információ
Az égitestet a San Diego közelében lévő Palomar Obszervatórium Samuel Oschin teleszkópjával végzett kutatás során fedezték fel. A NASA Spitzer űrtávcsöve is az objektum irányába fordult, de nem talált rá.
Nagy távolsága, valamint alacsony hőmérséklete miatt – és mivel a Naprendszer összes bolygója ezidáig római vagy görög istenségről kapta a nevét –, felfedezője nem hivatalosan Sednának nevezte el, az inuitok óceánistennőjéről, aki a hiedelem szerint az Északi Jeges-tenger fagyos mélységeiben élt.
Orbitális jellemzők
A Sedna hosszan elnyújtott elliptikus pályán kering, melynek legtávolabbi pontja 942, legközelebbi pedig 76,1 CsE távolságban található a Naptól. Felfedezésének pillanatában 90 CsE távolságban tartózkodott a Naprendszer központi égitestétől.
Az első megfigyelések alapján úgy tűnt, hogy a Sedna szokatlanul hosszú idő alatt fordul meg saját tengelye körül (20-50 nap). A rejtély megoldása érdekében olyan égi kísérő után kezdtek kutatni, mely a Sedna forgását befolyásolhatná, de a Hubble Űrteleszkóppal 2004 márciusában végzett megfigyelés során nem észleltek ilyen objektumot. Az MMT teleszkóp megfigyelései azonban sokkal rövidebb forgási időről tanúskodnak: az új mérések értelmében a Sedna forgási ideje 10 óra, ami – tekintettel az égitest méretére – már elfogadható időtartamnak számít.
A Hal Levison és Alessandro Morbidelli által készített tanulmány szerint a legvalószínűbb magyarázat a Sedna különös pályáját illetően az, hogy egy elhaladó csillag gravitációs tere térítette el az égitestet, hozzávetőlegesen 100 millió évvel a Naprendszer kialakulása után. A tudósok másik elmélete szerint a Sedna egy, a mi Napunknál hússzor kisebb barna törpe körül jött létre, majd a Naprendszerhez kapcsolódott, amint a barna törpe elhaladt mellette.
Fizikai jellemzők
A Sedna átmérője nagyjából 1000 kilométer (termofizikai modell alapján számolt érték). A Pluto felfedezése óta (1930) ez volt a legnagyobb újonnan megfigyelt objektum. Jelenleg a harmadik legnagyobb, Neptunuszon túli objektumként tartják számon az Eris (törpebolygó) és a Pluto után. A Naptól való hatalmas távolsága miatt a bolygó felszíni hőmérséklete sosem emelkedik 33 kelvin (−240 °C) fölé.
A Chilében folytatott megfigyelések szerint a Sedna a Naprendszer egyik legvörösebb égitestje, majdnem olyan vörös, mint a Mars. A Plutótól és a Charontól eltérően azonban úgy tűnik, hogy a törpebolygó felszínén található némi metán- vagy vízjég.
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
További információk
This article uses material from the Wikipedia Magyar article 90377 Sedna, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.