Ángel Sanz Briz: (1910–1980) spanyol diplomata

szeptember 28. – Róma, 1980. június 10.) spanyol diplomata. A második világháború alatt, amelyben Spanyolország semleges maradt, ügyvivőként szolgált Budapesten. 1944-ben, „hivatalosan” Franco kormányától függetlenül, saját elhatározásból, segített mintegy 5000 magyar zsidót megmenteni a holokauszttól, azzal, hogy számukra spanyol útlevelet biztosított. Kezdetben csak azoknak, akik azt állították, hogy szefárd eredetűek, később azonban minden üldözöttnek. E tevékenységéért megkapta a Világ Igaza elismerést.

Ángel Sanz Briz
Ángel Sanz-Briz (1969)
Született	1910. szeptember 28. Zaragoza
Elhunyt	1980. június 11. (69 évesen) Palazzo di Spagna
Állampolgársága	spanyol
Gyermekei	kilenc gyermek
Foglalkozása	diplomata
Tisztsége	ambassador of Spain to Switzerland (1944–) ügyvivő (1944. június – 1944. november 30., Spanyolország budapesti nagykövetsége) ambassador of Spain to Guatemala (1960–1960) ambassador of Spain to Peru (1964–1967) ambassador of Spain to the Netherlands (1967–1972) ambassador of Spain to Belgium (1972–1973) Ambassador of Spain in the People's Republic of China (1973. március 9. – 1976) Ambassador of Spain to the Holy See (1976 – 1980. június 11.)
Iskolái	Diplomatic School of Spain
Kitüntetései	Grand Cross of the Order of the Quetzal Grand Cross of the Order of Orange-Nassau Knight Grand Cross of the Order of Leopold II (Belgium) nagykereszttel elismert rang (máltai lovagrend) Knight Grand Cross of the Order of St. Gregory the Great Grand Cross of the Order of Civil Merit (1961) Világ Igaza díj (1966. október 18.) Grand Cross of the Order of the Sun of Peru‎ (1967) Dearest Son of Zaragoza City (1977. június 8.) III. Károly rend nagykeresztje (1980) Magyar Érdemrend (1994)
Sírhelye	Torrero Cemetery (Zaragoza)
Ángel Sanz Briz aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ángel Sanz Briz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A nyilvánosságra hozott spanyol diplomáciai iratok tanúsága szerint Sanz Briz tájékoztatta Franco tábornokot a holokauszt létezéséről.

Jogi tanulmányainak befejezése után 1933-ban felvételt nyert a Diplomáciai Iskolára, amit nem sokkal a spanyol polgárháború kirobbanása előtt végzett el. Beállt Franco tábornok hadseregébe. A polgárháború után megkapta első beosztását: ügyvivő lett Kairóban.

1942-ben, röviddel azt követően, hogy házasságot kötött Adela Quijanóval, újabb ügyvivői beosztást kapott, ezúttal a budapesti spanyol nagykövetségen. Magyarország ugyan a tengelyhatalmak közé tartozott, de – a nácik által megszállt Európa államaitól eltérően – ekkor még nem tett intézkedéseket a zsidók kiirtására.

Diplomáciai munkája mindaddig nyugodtan zajlott, amíg 1944 tavaszán, Magyarország német megszállása után, meg nem kezdték a zsidók gettókba zárását és Adolf Eichmann Budapestre nem érkezett, hogy a helyszínen felügyelje a mintegy 750 000 magyar zsidó deportálását.

A nácik tervein felháborodott Sanz Briz megszerezte kormánya engedélyét arra, hogy tárgyalásokat folytasson a magyar hatóságokkal és megfelelő dokumentumokkal ellátva őket, védelmet nyújtson a felkutatható ibériai eredetű szefárd zsidóknak. Jogi alapként Miguel Primo de Rivera 1925-ben hozott rendeletére hivatkozott, ami valójában már 1931-ben érvényét vesztette. Befolyását és kapcsolatait kihasználva sikerült mintegy 5200 zsidót biztonságba helyeznie. A nagykövetség pénzén épületeket bérelt részükre, melyek a spanyol külképviselet csatolt részeiként diplomáciai védettséget élveztek. A mentéshez saját vagyonát is felhasználta, amivel a náci helytartót vesztegette meg.

A Spanyolország és a zsidók a második világháborúban című könyvben a következőképpen ismertette módszerét:

„Elértem, hogy a magyar kormány engedélyezze 200 szefárd zsidó Spanyolország általi védelmét. [...] Ezt követően a munkám már viszonylag könnyű volt: a számomra engedélyezett 200 egyént 200 családra változtattam, és a 200 családot végtelen számúra többszöröztem; csupán arra kellett figyelni, ne állítsak ki olyan menlevelet vagy útlevelet a zsidók részére, amely 200-nál nagyobb számot visel.”

Így a megmentett 5200 főből, valójában csak mintegy 200 volt szefárd.

1944 augusztusában, két szökött francia rab beszámolója alapján jelentést küldött a spanyol kormánynak, amelyben részletezte az auschwitzi koncentrációs táborban végrehajtott népirtást. A jelentést kísérő levél megerősítette annak hitelességét:

„Eredete a szenvedés miatt kétséges. Ugyanakkor a kérdéssel kapcsolatban közvetlenül nem érintett személyektől és az itt akkreditált diplomáciai testületi kollégáimtól kapott információk szerint, a leírt események, legalábbis azok nagy része, sajnos, igaz.”

1944. november végén, amikor a Vörös Hadsereg megközelítette Budapestet, azt az utasítást kapta, hogy hagyja el állomáshelyét és települjön át Svájcba. Giorgio Perlasca olasz kereskedő, a spanyol polgárháború frankóista veteránja, tiszteletbeli spanyol állampolgár, aki addig is segítette Sanz Brizt zsidómentő akciójában, budapesti spanyol konzulnak adva ki magát, spanyol okmányok felhasználásával folytatta a tevékenységet. Sikerült megakadályoznia a „spanyol” zsidók elszállítását mindaddig, amíg a szovjet csapatok el nem foglalták Pestet és fel nem szabadították a gettókat.

 

 

Ezt követően, folytatta diplomáciai karrierjét. További állomáshelyei: San Francisco és Washington, Lima, Bern, Bayonne, Guatemala, Hága, Brüsszel, majd 1973-ban Peking, ahol ő volt Spanyolország első nagykövete. 1976-ban Rómába küldték, hogy hazáját a Szentszék mellett képviselje. Ott halt meg 1980. június 11-én.

Sanz Briz maga mesélte el a budapesti zsidók mentésének körülményeit Federico Ysart újságírónak, aki azt 1973-ban megírta.

1966-ban, az izraeli Jad Vasem intézet elismerte Sanz Briz zsidómentő tevékenységét. Megkapta Izrael Állam kitüntetését, a Világ Igaza címet, neve felkerült a holokauszt hőseinek emlékművére. Ő volt az első spanyol diplomata, aki spanyol postabélyegen szerepelt.

1994-ben a magyar kormány posztumusz a Magyar Köztársaság Érdemkeresztjével tüntette ki. 2008. október 27. óta három emléktábla őrzi emlékét Budapesten: a spanyol nagykövetség I. János Károly szavait idézve, a Cervantes Intézet falán, valamint a Szent István park 35. sz. épületen, amely a nemzetközileg védett gettón belül spanyol oltalom alatt állt.

Szülőhelyén, Zaragozában emlékművet állítottak és utcát neveztek el róla.

Budapesti embermentő tevékenységéről 2011-ben játékfilm készült magyar résztvevőkkel "Budapesti angyal" címmel (El ángel de Budapest), 2015-ben "Ángel Sanz Briz keresztútja" címmel (La encrucijada de Ángel Sanz Briz) José Alejandro González Baztán dokumentumfilmet rendezett

2015-ben, a fővárosi közgyűlés határozata értelmében a Budapest III. ker. Jégtörő utat Ángel Sanz Briz útra nevezték át, melynek Záhony utcai kereszteződésében emlékkövet állítottak.

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Ángel Sanz Briz című spanyol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Per Anger
• Harald Feller
• Langfelder Vilmos
• Valdemar Langlet
• Carl Lutz
• Angelo Rotta
• Raoul Wallenberg

• Tiszteletadás Angel Sanz-Briznek, Spanyolország ügyvivőjének Magyarországon (1942-1944) a Holocaust 50. évfordulója alkalmából. A Spanyol Királyság Nagykövetsége. Budapest, 1994. október 16.; Spanyol Királyság Nagykövetsége, Budapest, 1994