Claude Monet: Francia impresszionista festő

november 14. – Giverny, 1926. december 5.) francia impresszionista festő.

Claude Monet
1899-ben (Nadar fényképe)
Született	1840. november 14. Párizs
Meghalt	1926. december 5. (86 évesen) Giverny
Sírhely	Giverny Churchyard
Nemzetisége	francia
Stílusa	impresszionizmus
Claude Monet aláírása
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Claude Monet témájú médiaállományokat.

Párizsban született, 1841. május 20-án keresztelték meg egy helyi párizsi templomban. Édesanyja énekesnő volt.

1845-ben a család a normandiai Le Havre-ba költözött. Bár édesapja azt akarta, hogy a családi élelmiszerboltban dolgozzon, Claude Monet festő akart lenni. 1851. április 1-jén Monet elkezdte a művészeti középiskolát Le Havre-ban. Először szénrajzaival lett ismert, amiket tíz vagy húsz frankért adott el. Jacques-Francois Ochard-tól, aki maga Jacques-Louis David tanítványa volt, vette első leckéit. Normandia partjain 1856–1857-ben találkozott Eugéne Boudinnel, aki mentora lett, tanítva őt az olajfesték használatára és a plein air technikára.

1857-ben, 16 éves korában, anyja halála után, Párizsba költözött gyermektelen nagynénjéhez, Marie-Jeanne Lecadre-hoz.

A Louvre-ban látva, hogy egyes festők régi nagy mesterektől másolnak, maga is bevitte eszközeit és másolni kezdett. Párizsi évei alatt több festővel megismerkedett, köztük Édouard Manet-val és Pissarróval.

1861-ben Algériában sorkatonai szolgálatot kezdett, de hamarosan hastífuszt kapott, és ezután nagynénje kifizette a katonai szolgálat alóli mentesítés magas összegét. 1862-től Charles Gleyre tanítványa lett Párizsban, ahol találkozott Pierre-Auguste Renoirral, Frédéric Bazille-jal és Alfred Sisley-vel. Közösen kerestek új megoldásokat a festészetben, szabadtéren rögzítve a fényhatásokat, tört színekkel, gyors ecsetvonásokkal – kialakítva azt a stílust, amely később impresszionizmus néven vált ismertté.

Monet számára az ismertséget és elismertséget a Camille vagy A zöldruhás nő (La femme a la robe verte) címeken ismert festménye hozta meg 1866-ban. Ezt a képet a „hagyományos” festészetet támogató párizsi Salon is elfogadta kiállításra. Modellje Camille Doncieux, későbbi felesége volt. 1868-ban megszületett fiuk, Jean.

Monet 1868-ban anyagi nehézségei miatt öngyilkosságot kísérelt meg: a Szajnába vetette magát, de kimentették.

A porosz–francia háború kitörése után, 1870 szeptemberében Angliába menekült. Barátai, Manet és Bazille bevonultak, s Bazille hamarosan el is esett a fronton.

Monet londoni tartózkodása során főleg John Constable és William Turner műveit tanulmányozta, akiknek tájképei nagy hatással voltak saját újításaira a színek alkalmazásában. 1871 tavaszán megpróbálta bemutatni néhány festményét a Királyi Akadémia kiállításán, de képeit nem fogadták el. Májusban elhagyta Londont, és a hollandiai Zaandamban (Amszterdam mellett) telepedett meg. Itt 25 képet festett, közben a holland rendőrség forradalmi tevékenységgel gyanúsította.

1871 őszén visszatért Franciaországba, és 1878-ig Argenteuil-ben, egy Szajna melletti faluban élt, közel Párizshoz. Itt festette néhány legismertebb művét. 1873–74-ben rövid időre visszatért Hollandiába.

 

1872-ben festette a Impresszió, a felkelő nap című képet, egy Le Havre-i tájat ábrázolva. Az első impresszionista kiállításon 1874-ben helyet kapott a kép, amely ma a Marmottan-Monet Múzeumban látható, Párizsban. A címről Louis Leroy kritikus új szakszót alkotott: „impresszionizmus”, amellyel lekicsinylő szándékozott lenni, ám az elnevezést az impresszionisták elfogadták a maguk számára.

Monet még 1870-ben feleségül vette Camille Doncieux-t, aki 1876-tól tüdőbajban szenvedett. 1878-ban második gyermekük, Michel születése után Vétheuilbe, támogatójuk, Ernest Hoschede gazdag áruháztulajdonos és művészetpártoló házába költöztek.

Hoschede 1878-ban csődbe ment és Belgiumba távozott. Monet felesége 1879-ben meghalt. Alice - Hoschede felesége - Monet-val maradt, és segített felnevelni két gyerekét a saját hat gyereke mellett. 1883 áprilisában Vernonba, majd Givernybe költöztek, ahol Monet egy nagy kertet épített, és azután ott festette képei nagy részét. Alice, miután férje meghalt, 1892-ben férjhez ment Monet-hez.

1880-as–90-es években Monet elkezdte a „sorozatképeit”, amelyben a fényhatásokat és az időjárási viszonyokat ábrázolta. Az első ilyen a Kazlak-sorozat, amelynek darabjait több szemszögből, más napszakokban készítette. 1891-ben e sorozat 15 képét állította ki a Durand-Ruel-ben, nagy sikert aratva. Később a Nyárfák, a Roueni katedrális, a Parlament, a Szajna reggel és a Tavirózsák sorozatát festette meg.

1883 és 1908 között több hosszabb utat tett mediterrán tájakon, ahol sok tájképet festett. Velencében és Angliában fontos sorozatokat készített. Felesége 1911-ben meghalt, majd idősebb fia, Jean is, akinek felesége Blanche, Alice egyik lánya volt. Ezután Blanche gondoskodott róla és a gyerekekről.

1926-ban befejezte a Tavirózsák 12 pannójának megfestését. A képeket a francia államnak ajándékozta; azok az erre a célra átalakított Orangerie-ben kaptak állandó helyet. Szembetegség kínozta, általános egészségi állapota egyre romlott, 1926. december 5-én halt meg Givernyben.

Halála után 1928-ban rendeztek munkásságából nagy retrospektív bemutatót. Tájképein a végsőkig kiérlelte az impresszionizmus elveit. Képei nem a tárgyak térbeli viszonyát, hanem színeik világításbeli értékeit jelenítik meg. A puszta optikai kép kifejezésére való törekvés, a szerkezet, a kép előformázásának feladása, művészetének tárgy nélkülivé váló tendenciája számos vonatkozásban az absztrakt művészet felé mutat. Számos modern absztrakt festő Monet művészetét előfutárának vallja.

 

• 1861 : Un coin du studio
• 1865 : La Charrette
• 1865 : Le Chêne, forêt de Fontainebleau
• 1865 : Le Déjeuner sur l'herbe
• 1865 : Plage a Honfleur
• 1867 : Femmes au jardin
• 1867 : La Plage de Sainte-Adresse
• 1867 : Vitorlásverseny Sainte-Adresse-ben
• 1867 : Le Jardin des princesses
• 1867 : L’Église Saint-Germain L'auxerrois
• 1868 : La Pie, Musée d’Orsay, Párizs
• 1868 : Le Déjeuner
• 1868 : Au bord de l'eau
• 1869 : La Grenouillère
• 1869 : La Seine a Bougival le soir
• 1870 : Plage a Trouville
• 1870 : Hôtel des Roches Noires, Trouville
• 1871 : La Liseuse
• 1871 : La Tamise a Westminster
• 1872 : Impresszió, a felkelő nap, Musée Marmottan Monet, Párizs
• 1873 : Le Déjeuner
• 1873 : Les Coquelicots
• 1873 : Boulevard des Capucines
• 1874 : Bateaux quittant le port, Le Havre
• 1874 : Le Pont à Argenteuil
• 1875 : Régates à Argenteuil
• 1875 : Femme à l’ombrelle
• 1875 : La Promenade
• 1875 : Train dans la neige
• 1875 : Femme au métier
• 1876 : Le Bateau atelier
• 1876 : La Japonaise
• 1877 : La Gare Saint-Lazare
• 1877 : Cœur au soleil
• 1878 : La Seine a Vétheuil, Musée Malraux, Le Havre
• 1878 : La Rue Montorgueil
• 1880 : Les Falaises des Petites Dalles, Museum of Fine Arts, Boston
• 1881 : Jardin de l'artiste a Vétheuil
• 1883 : L’Arche d'Etretat
• 1884 : Les Falaises des Petites Dalles, Kreeger Museum, Washington, D.C.
• 1884 : La Corniche de Monaco
• 1884 : La Route rouge près de Menton
• 1884 : Les Villas à Bordighera
• 1885 : Étretat sziklái
• 1886 : Autoportrait
• 1886 : Belle-Île
• 1886 : Les Pyramides de Port Coton, Belle-Île-en-Mer
• 1886 : Les Rochers de Belle-Île
• 1886 : Rochers a Port-Goulphar, Belle-Île-en-Mer
• 1886 : Tempête, côte de Belle-Île
• 1886 : Essai de figure en plein-air : Femme a l'ombrelle tournée vers la droite
• 1886 : Essai de figure en plein-air : Femme a l'ombrelle tournée vers la gauche
• 1887 : La Barque, Musée Marmottan Monet, Paris
• 1890–1891 : Kazlak (sorozat)
• 1891 : Nyárfák (sorozat)
• 1892–1894 : Roueni katedrális (sorozat)
• 1897 : Les Falaises à Varengeville, Musée Malraux, Le Havre
• 1897 : Bras de Seine près de Giverny
• 1898-tól haláláig : Tavirózsák (sorozat)
• 1899–1905 : A londoni parlament (sorozat)
• 1903 : Waterloo Bridge, le soleil dans le brouillard
• 1905 : Les Nénuphars
• 1907 : Csendélet tojásokkal
• 1908 : Palace de Mula à Venise
• 1910 : Palais des Doges
• 1917 : Autoportrait
• 1918 : Le Pont japonais
• 1920 : Les Agapanthes

• Chr. Heinrich: Monet – Taschen-Verlag, Köln, 2006 ISBN 3-8228-6368-8
• Szerk.: Művészlexikon 3. k. p. 461-464. – Corvina K., Bp., 1995 ISBN 963-13-3967-X
• Szerk.: Az impresszionizmus (Művészettörténet k.) Corvina K., Bp.
• Seemans Bilderkatalog - Seemans Verlag Leipzig, 1960 – Ag. 415/12/60/DDR
• Ch. Sterling: Die französische Malerei in der Ermitage – Henschel Verlag, Berlin, 1958 (kiváló képértékelésekkel)
• Pataky D.: Monet – Bp., 1964
• Encyclopedia Britannica Hungarica CD vers. 2005

• (angolul) Biographie et plus de 500 peintures
• (franciául) Les rochers de Goulphar et les tableaux de Monet peints en 1886
• (franciául) Biographie^{[halott link]}
• (franciául) Claude Monet : « Vous me bombardez d'un monstrueux caillou de lumiere... » par Marie-Annick Sékaly, Directrice du service culturel de Clio.
• (franciául) Fondation Claude Monet a Giverny
• (angolul) Claude Monet dans Arcyclopedia
• La vie de Monet, ses oeuvres et le mouvement impressionnisme
• sulinet
• (angolul) Famous Artists Gallery: Claude Monet
• (angolul) Monetalia: Biography of Oscar-Claude Monet Archiválva 2007. szeptember 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Claude Monet festményei