Banglades vagy hivatalosan Bangladesi Népi Köztársaság (bengáli: গণপ্রজাতন্ত্রী বাংলাদেশ) független ország Dél-Ázsiában, amely többnyire Indiával, emellett egy rövid szakaszon Mianmarral határos.
A Föld egyik legsűrűbben lakott és egyik legnépesebb országa.
Bangladesi Népi Köztársaság | |||
গনপ্রজাতন্ত্রী বাংলাদেশ Gano Projātontrī Bānglādesh People's Republic of Bangladesh | |||
| |||
Nemzeti himnusz: Amar Sonar Bangla | |||
Fővárosa | Dakka | ||
é. sz. 24° 01′ 00″, k. h. 89° 52′ 00″, k. h. 89° 52′ 00″ | |||
Államforma | köztársaság | ||
Vezetők | |||
Államfő | M. Shahabuddin Chuppu | ||
Miniszterelnök | Haszina Vazed | ||
Hivatalos nyelv | Bengáli | ||
Beszélt nyelvek | angol | ||
Függetlenség | Pakisztántól | ||
kikiáltása | 1971. március 26. | ||
Tagság | Lista
| ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 169 356 251 fő (2021) | ||
Rangsorban | 8. | ||
Becsült | 171 000 000 fő (2022) | ||
Rangsorban | 8. | ||
Népsűrűség | 1315 fő/km² | ||
HDI (2007) | 0,543 (146) – közepes | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 147 570 km² | ||
Rangsorban | 91 | ||
Víz | 7% | ||
Időzóna |
| ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | Bangladesi taka (BDT ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | BD | ||
Hívószám | 880 | ||
Segélyhívó telefonszám | 999 | ||
Internet TLD | .bd | ||
Villamos hálózat | 220 volt | ||
Elektromos csatlakozó |
| ||
Közlekedés iránya | bal | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bangladesi Népi Köztársaság témájú médiaállományokat. |
Banglades ma a történelmi Bengália keleti részét foglalja el, amely Brit India felosztása után 1947-ben a muszlim népessége miatt Kelet-Pakisztán néven Pakisztán keleti része lett, majd 1971-ben függetlenné vált.
A fővárosa és a legnagyobb városa Dakka, az ország gazdasági, politikai és kulturális központja. A második legnagyobb városa Csittagong, jelentős tengeri kikötő.
Zömmel egynemzetiségű állam, a lakosság kb. 98%-a bengáli. A régió egykor a muszlinszövet-kereskedelem központja volt, ma a világ egyik legfontosabb ruhaexportőre. A 21. században a gazdasága a Föld leggyorsabban növekvő gazdaságai közé tartozott. Gyorsan növekvő gazdaságának, népességrobbanásának és fiatal lakosságának köszönhetően a világ tíz „feltörekvő gazdaságának” egyike, az ún. Next Eleven (következő tizenegy)
csoportba sorolják.Bangladesnek a 21. században számos kihívással kell szembenéznie, köztük a túlnépesedéssel, az éghajlatváltozás és az emberi tevékenység negatív hatásaival, így a rendszeres árvizekkel, a trópusi ciklonokkal, a tengerszint-emelkedéssel, a súlyos környezetszennyezéssel, továbbá a szegénységgel, az analfabetizmussal, a korrupcióval és az autoriter politikai rendszerrel.
A "Banglades" név (বাংলাদেশ ) "bengáliak országát" jelenti. A bengáliak az ország lakosságának körülbelül 98%-át teszik ki.
A Bengáli-öböl partvidékén fekvő ország nevének jelentése „bengáli ország”. Területének túlnyomó részét a Gangesz a Brahmaputra és a Meghna folyók hatalmas deltája alkotja.
A Bengáli-öböl partvidékén fekvő ország területének túlnyomó részét a termékeny Bengáli-alföld foglalja el, amely a Gangesz, a Brahmaputra és a Meghna folyók hatalmas deltája. Az ország területének kb. fele víz alá kerülne, ha a tengerszint 1 métert emelkedne. Banglades területének 9/10-e csak pár méterrel emelkedik a tengerszint fölé. Az alföldet északról a Khászi-hegység lealacsonyodó pereme szegélyezi.
Legmagasabb pontja a Keokradong az ország délkeleti végében, ami egyes adatok szerint 986 méter más adatok alapján 1230 méter tszf. magasságú.
Legfőbb folyók: Gangesz (helyi neve Padma), Brahmaputra (fő ágának helyi neve Dzsamuna) és a Meghna. Mindezeknek számos mellékága van. Az ország határát 58 helyen keresztezi folyó.
Számos folyóág a torkolattól számítva 80–100 km távolságig tengerjáró hajókkal is hajózható.
Éghajlata trópusi monszun. Az enyhe, tavaszias tél decembertől februárig tart. A legforróbb hónapok – a monszun beállta előtt – április és május. Az esős monszun-évszak májustól októberig tart, ekkor esik a legtöbb eső az országban.
Majd' minden évben történik valamilyen természeti katasztrófa: árvíz, trópusi vihar, tornádó, cunami. A gyakori árvizek következtében számos település elpusztul és évente százezrek válnak földönfutóvá. Májusban, júniusban és októberben gyakoriak a Bengáli-öböl felől érkező, pusztító erejű ciklonok is.
1970-ben egy hurrikán és egy szökőár együtt mintegy 300 000 embert ölt meg. 1991-ben egy hasonló másik 140 000 főt. A kormány ezt követően időjárásjelző rendszert létesített, hogy a lakosság időben elmenekülhessen. 1997 májusában 500 000 embert telepítettek ki lakóhelyéről egy hatalmas ciklon miatt. Az 1998. szeptemberi árvíz idején az ország 2/3-a került víz alá, és 30 millió ember vált hajléktalanná.
Bangladesnek meglehetősen súlyos problémái vannak a szennyezettségi szintjével, olyannyira, hogy 2020 táján sok téren a világ legszennyezettebb országai közül dobogós helyet foglal el. Főbb problémák: víz- és levegőszennyezés, talajromlás és erózió; a vizes élőhelyek elpusztítása; hiányzó és nem megfelelő hulladékkezelés, súlyos túlnépesedés.
A levegőminőségben 2021-ben a legszennyezettebb a világon. Vízminőségben Ázsia és a csendes-óceáni 48 ország közül Banglades folyói a legszennyezettebbek.
A rengeteg jármű környezetszennyezése az egyik probléma. 2020 táján körülbelül egymillió autóriksa üzemel az országban, emellett temérdek motorkerékpár, busz, teher- és személyautó. Ugyanakkor a levegőszennyezés nagy részéért a tégla- és a ruhagyárak a felelősek.
Az olyan milliós városok, mint Dakka, híresek nagy mennyiségű téglatermelésükről, és becslések szerint itt évente jóval több mint egymilliárd téglát állítanak elő. A téglaégető kemencék, amelyeket gyakran kis léptékű, családi vállalkozások üzemeltetnek, olyan anyagok elégetésére támaszkodnak, mint a szén, a fa, de bármely más beszerezhető éghető tárgy szóba jöhet, például a gumiabroncsok vagy szintetikus anyagok, mint pl. műanyag, amely aztán nagy mennyiségben ontják az erősen mérgező fekete kormot.
A bangladesi export közel 80%-át adó ruhaiparban gyakran elöregedett és nem megfelelően karbantartott gépekkel dolgoznak, amelyek szintén hozzájárulnak a szén-dioxid-kibocsátáshoz. Mivel a ruhaipar nagy része a politikusok tulajdonában van, így többnyire nem lépnek fel ellenük. A levegőszennyezés közel hét évvel rövidíti le egy helyi átlagos lakos várható élettartamát.
Egy 2020 környéki jelentés szerint Banglades városi és ipari szennyvizének 80%-a kezelés nélkül kerül a vizekbe.
A Dakkát és Csittagongot körülvevő folyók, mint például a Buriganga, Turag, Shitalakhya és Karnaphuli folyók erősen szennyezettek kadmiummal (Cd), ólommal (Pb) és krómmal (Cr).Dakka összes nagyobb folyója annyira szennyezett, hogy még a vizét sem lehet ivásra megtisztítani.
A városi textiliparban a készruházat mosása és festése a szennyezés egy másik fő forrása. Egy tonna ruha előállításához 200 tonna szennyezőanyag kerül a folyókba.
Bangladesben a talajvíz arzén szennyezettsége is jelentős közegészségügyi problémává vált.
A talaj állapota gyorsan romlik, az ipari szennyezés, a kezeletlen szennyvíz és a mezőgazdasági műtrágyák túlzott használata, a termőtalaj téglagyártáshoz való elhordása, az elektronikai és orvosi hulladékok nem megfelelő kezelése stb. miatt.
Egy elemzés kimutatta, hogy a nagy forgalmú és ipari területek közelében lévő talajok nagy koncentrációban tartalmaznak nehézfémeket és félfémeket. A mezőgazdasági területek és a zöldségfélék szintén nehézfém- és félfém-szennyezettnek bizonyultak, a termények gyakran egészségkárosítók.
A 2010-es évektől megszaporodtak a nehézfém- és félfémmérgezésekről szóló esetjelentések.
Képek az élővilágról |
A délnyugati partvidék legnagyobb része mocsaras dzsungel, angol átírással Szundarbansz. Itt található a föld legkiterjedtebb mangrove-erdője, gazdag élővilággal. Itt él a bengáli tigris. 1997-ben a régiót veszélyeztetettnek nyilvánították.
Banglades területének 2%-a védett terület. Nemzeti parkok:
A Szundarbansz rajta van a veszélyeztetett természeti világörökségek listáján.
A nagyobb bengáli régió civilizációinak emlékei négyezer évre mennek vissza, a régióban dravida, tibeti-burmai és ausztro-ázsiai népek laktak. A „bangla” vagy „bengal” név pontos eredete nem ismert, de a Bang nevezetű dravida nyelvű népre vezetik vissza, amelyik i. e. 1000 körül lakott a térségben.
Az indoárják érkezése után, az i. e. 7. században megalakult a Gangaridai Királyság, amely utóbb Bihárral együtt a Magadha, majd a Maurja Birodalomhoz tartozott. Bengália később a 3-6. században a Gupta Birodalomhoz tartozott. Ennek összeomlása után egy Shashanka nevű bengáli alapított egy rövid életű királyságot. Az anarchia időszaka után a buddhista Pála-dinasztia uralkodott a régióban négyszáz éven át, őket követte a hindu Sena-dinasztia rövid uralma. Az iszlám térítés a 12. században kezdődött meg szufita misszionáriusok által, aztán a muszlim hódítás következtében elterjedt az egész régióban. Bakhtiar Khilji, egy török hadvezér, legyőzte a hindu Sena-dinasztiába tartozó Lakshman Sent, és meghódította Bengália nagy részét. A következő néhány évszázadban a régiót szultáni dinasztiák és feudális urak uralták. A 16. században a Mogul Birodalom ellenőrizte Bengáliát, és Dakka a mogul közigazgatás fontos tartományi központja lett.
Az európai kereskedők a 16. század végén érkeztek a tartományba, és befolyásuk annyira megnőtt, hogy végül a Brit Kelet-indiai Társaság a Plassey-i csata után 1757-ben ellenőrzése alá vonta. Az 1857-es véres szipojlázadás után a korona hatáskörébe került az igazgatás, brit alkirályt neveztek ki. A gyarmati uralom idején az indiai szubkontinensen többször volt éhínség, közte az 1943-as nagy bengáli éhínség, aminek hárommillió ember esett áldozatul.
1905 és 1911 között elvetett javaslat született Bengália tartomány kettéosztására, Dakka lett volna a keleti rész fővárosa. Amikor Indiát 1947-ben felosztották, Bengáliát vallási alapon választották ketté, nyugati része Indiához került, a keleti része Pakisztánnal egyesült, és az úgynevezett Kelet-Bengália (később átnevezték Kelet-Pakisztánra) központja Dakka lett.
1950-ben földreformot hajtottak végre Kelet-Bengáliában, és felszámolták a feudális zamindari-rendszert. A keleti rész gazdasági és demográfiai súlya ellenére a pakisztáni kormány és hadsereg vezetésében a nyugati rész felső osztálya volt szinte kizárólagosan képviselve. A bengáli nyelvmozgalom 1952-ben volt az első jele Pakisztán két része közötti szakadásnak. A következő évtizedben folytatódott a bengáliak elégedetlensége a központi kormánnyal, mert az közömbös volt Bengália gazdasági és kulturális ügyei iránt. Végül az Áojámi Liga adott hangot a bengáli nyelvű lakosság politikai szavának. A terület autonómiája mellett agitált az 1960-as években, aztán elnökét, Mudzsibur Rahmán sejket 1966-ban bebörtönözték; ez 1969-ben példátlan népfelkeléshez vezetett, ennek hatására szabadon engedték Mudzsibur Rahmánt.
1970-ben súlyos ciklon okozott károkat Kelet-Pakisztánban, a központi kormány csekély segítséget nyújtott. A bengáli lakosság dühe tovább nőtt, amikor a Mudzsibur Rahmán sejk vezette Áojámi Liga megszerezte a többséget az 1970-es választásokon, de megakadályozták, hogy hivatalba lépjen. A Mudzsiburral folytatott megtévesztő kompromisszumos tárgyalások után Jahja Khan bebörtönözte Mudzsibur Rahmánt 1971. március 25-én éjszaka, és megindította a katonai támadást Kelet-Pakisztán ellen. Jahja hadviselése rendkívül véres volt, és a háború következtében nagyon sok volt a civil halott. Fő célpont az értelmiségiek és a hinduk voltak, tízmillió ember menekült a szomszédos Indiába. A tömeggyilkosságok áldozatainak számát a különböző becslések háromszázezer és hárommillió közé teszik.
Az Áojámi Liga legtöbb vezetője elmenekült, és emigráns kormányt alakított Indiában, Kalkuttában. A bangladesi felszabadító háború kilenc hónapig tartott. A Mukti Bahini gerillákat és a reguláris bengáli erőket 1971. december 4-től az Indira Gandhi vezette India fegyveres erői támogatták. A J. S. Arora altábornagy parancsnoksága alatt álló indiai hadsereg döntő győzelmet aratott Pakisztán felett 1971. december 16-án és kilencvenezer hadifoglyot ejtett.
A függetlenség után Banglades parlamentáris demokrácia lett, Mudzsibur lett a miniszterelnök. Az 1973-as parlamenti választásokon az Áojámi Liga abszolút többséget szerzett. Az 1974-ben országszerte pusztító éhínség nyomán 1975 elején Mudzsibur egypárti szocialista uralmat kezdeményezett az újonnan alapított BAKSAL párttal. 1975. augusztus 15-én Mudzsibur Rahmánt és egész családját meggyilkolták középszintű katonatisztek.
A következő három hónapban véres puccsok és ellenpuccsok követték egymást, míg végül Ziaur Rahman tábornok került hatalomra, aki helyreállította a többpárti rendszert, és megalapította a Bangladesi Nemzeti Pártot (BNP). Ziaur uralma azzal ért véget, hogy 1981-ben katonák meggyilkolták. Banglades következő jelentős ura Husszain Muhammad Ersad tábornok volt, aki vértelen puccsal került hatalomra 1982-ben és 1990-ig maradt hatalmon, amikor a nyugati hitelezők lemondásra szorították, hiszen véget ért a kommunista veszély és már nem volt szükség az antikommunista diktatúrát fenntartani. Azóta tért vissza Banglades a parlamentáris demokráciához. Ziaur Rahman felesége, Khaleda Zia lett a Bangladesi Nemzeti Párt vezetője, és az 1991-es választásokat megnyerve Banglades első női miniszterelnöke. A következő, 1996-os választásokon az Áojámi Liga nyert, amelynek vezetője Sheikh Hasina volt, Mudzsibur túlélő leányainak egyike. De 2001-ben A Bangladesi Nemzeti Párt visszaszerezte a hatalmat.
2007 januárjában, széles körű zavargások után ügyvezető kormányt neveztek ki a következő általános választások végrehajtására. Az országot kiterjedt korrupció, rendetlenség és politikai erőszak jellemezte addig. Az ügyvezető kormány prioritásának a korrupció gyökeres felszámolását tekinti a kormányzat minden szintjén. Ezért sok fontos politikust és hivatalnokot, továbbá sok kevésbé fontos hivatalnokot és párttagot tartóztattak le korrupciós vádakkal. Az ügyvivő kormány 2008. december 29-én tisztességes és szabad választást tartott. A Hasina vezette Áojámi Liga elsöprő győzelmet aratott.
Képek |
Banglades egy Westminster-szerű, unitárius parlamentáris köztársaság.
Vegyes jogrendszer, többnyire az angol és az iszlám jog.
Politikai pártok és vezetőik (2017-ben):
Az ország 2015-től nyolc fő közigazgatási egységre van felosztva. Mymensingh területe 2015 szeptemberében a Dhaka nevű közigazgatási terület északi részén jött létre.
Közigazgatási terület | Székhely | Helyi név | Terület (km²) | Népesség (2011-ben, fő) | Népsűrűség (2011-ben, fő/km²) |
---|---|---|---|---|---|
Barisal (Bariszal) | Barisal | ||||
Chittagong (Csittagong) | Csittagong | ||||
Dhaka (Dakka) | Dakka | ||||
Khulna | Khulna | ||||
Mymensingh (Majmanszing) | Mymensingh | ||||
Rajshahi (Rádzssahi) | Rádzssahi | ||||
Rangpur | Rangpur | ||||
Sylhet (Szilhet) | Szilhet |
Képek |
Az ország népessége a legutóbbi népszámlálás szerint közel 160 millió, 2020-ban a becslések szerint 164-165 millió fő. A Föld nyolcadik legnépesebb országa, ami méreténél fogva (Magyarország másfélszerese) óriási népsűrűséget jelent (közel 1270 fő/km²), ezzel – a mini- és városállamokat nem számítva – a legsűrűbben lakott ország.
Bangladest intenzív népességnövekedés jellemezte a 20. század folyamán, növekedése azonban a sikeres kormányzati programoknak köszönhetően a 21. században csökkent.
Év | Népesség (millió fő) | Népsűrűség (fő/km²) |
---|---|---|
1960 | 48 | 370 |
1970 | 64 | 493 |
1980 | 79 | 612 |
1990 | 103 | 793 |
2000 | 127 | 981 |
2010 | 147 | 1137 |
2020 | 164 | 1265 |
Legnagyobb városai a 2011-es adatok alapján: Dakka 8,9 millió, Csittagong 2,6 millió fő.
Az országban a hivatalos nyelv a bengáli (vagy másképp a bánglá). Beszélt nyelv még az angol.
A lakosság etnikailag szinte homogénnek tekinthető: 98%-a indoárja eredetű bengáli. 1%-a bihári, 1%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.
Vallási megoszlás | ||||
---|---|---|---|---|
Vallás | százalék | |||
muszlim | 88% | |||
hindu | 11% | |||
más | 1% | |||
Forrás: |
A népesség 87-89%-a muszlim, 10-12%-a hindu, az elenyésző maradék buddhista, keresztény, egyéb.
A kisebbségi felekezetek időnként vallási türelmetlenséggel szembesülnek. 2019-ben 153 támadást hajtottak végre kisebbségi imahelyek ellen, 2020-ban pedig 62 ember megsebesült, 58 templomot és kolostort pedig megtámadtak. A muszlim eredetű ahmadijják szintén ellenségeskedéssel szembesültek.
Képek |
Agrárország. A Föld egyik legszegényebb állama. Az ország egész területét kisebb-nagyobb folyók hálózzák be, a termékeny iszap és a nedves trópusi éghajlat kétszeri, illetve háromszori betakarítást is lehetővé tesz. A nagy fokú túlnépesedés és az évről évre visszatérő árvizek és egyéb természeti csapások kiszámíthatatlanná teszik a termés beérését, ezért szinte kilátástalanná teszik az ország számára a szegénység felszámolását. Teljes falvak tűnhetnek el egyetlen éjszakán, ha a Brahmaputra kilép a medréből.
A fővárosban a megélhetést kereső szegények tömegei zsúfolódnak össze. Sokan elhagyják az országot. A szegénység előfordulása általában a mezőgazdaságban és a halászatban dolgozók körében magasabb, és még magasabb az írástudatlanok és földnélküliek körében. A szegénység gyakran arra kényszeríti az embereket, hogy elfogadják a nem biztonságos munkakörülményeket is, egész napon át dolgozva.
A hivatalnokok alkotta sereg túl nagy ahhoz, hogy az valóban hatékonyan működjön. Az ország jövője függvénye annak is, hogy a mezőgazdaság milyen irányban fejlődik tovább és hogy sikerül-e jelentős mértékben csökkenteni a népszaporulatot.
2010-ben a lakosság 47%-a a mezőgazdaságból, 13%-a az iparból, 40%-a pedig a szolgáltatásokból él. A munkaerő nagy része munkanélküli.
A gyorsan fejlődő gazdaságában a textilipar és a ruhaipar a növekedés egyik fő forrása. A 21. század elejére a textil- és ruházati cikkek exportja az ország teljes áruexportjának 77%-át tette ki.
A mezőgazdaság egyik fő ága a jutatermesztés – az ország Indiával osztozik a világpiacon. Ezen kívül a fő mezőgazdasági terményei a rizs, búza, gyapot, cukornád, tea, fűszerek.
A jutát általában kis gazdaságokban termesztik, s ugyanott a rizst is, a család saját szükségletére. A rizsföldek megművelése szigorúan a férfiak és fiúk feladata. A delta vidékén a szántók 3/4-ét a rizs foglalja el. Évente két termést takarítanak be. Az elsőt a nyár közepén, július–augusztusban, a másodikat november–decemberben. Banglades a Föld egyik legnagyobb rizstermelője, de ennek ellenére még importra is szorul belőle.
Az asszonyok többnyire gyümölcsöt, tököt, fűszereket (kurkuma, fokhagyma, csili stb.) termesztenek. A táplálkozásban mindenhol elterjedt gumósok (burgonyafélék) és olajosnövények (földimogyoró, szezám, len) kiegészítő szerepet játszanak.
Az állattenyésztés (szarvasmarha, bivaly, baromfi) a kevés legelő miatt alárendelt jelentőségű.
Ásványkincsekben szegény, csak földgázkészletei jelentősek.
Iparágai közül fejlettségével leginkább a textilipar emelkedik ki (juta- és pamutfeldolgozás). Nő a vegyipar (műtrágyagyártás), a cementgyártás és az élelmiszeripar jelentősége. Jelentősebb még a papír- és bőripar.
Az élelmiszer- és energiahiány, a gépgyártás fejletlensége, másfelől a jutaipar kiemelkedő szerepe erősen ráutalja Bangladest a világpiaci kapcsolatokra.
Halászata jelentős.
Képek |
Kevés faluba vezet országút vagy vasútvonal, a belföldi kereskedelem és közlekedés nagy részét a csaknem 120 000 km hosszú folyó- és csatornarendszeren bonyolítják le.
A vasúthálózat hossza 2706 km, a közúthálózaté 207 486 km. A kikötők száma 4, a repülőtereké 15. A fő árukikötők Csittagong és Mongla.
Hívójel prefix | S2-S3 |
ITU zóna | 41 |
CQ zóna | 22 |
Hagyományos ruha férfiaknál a lungi (bokáig érő szoknyához hasonlító ruha) és a kurta, nőknél a szári. A fehér ruha a férfiaknál a foglalkozást szimbolizálhatja, hogy nem fizikai munkából élnek, ugyanígy az arany ékszerek a magasabb társadalmi szinten álló nőket jelzik. A motorkerékpár szintén státuszszimbólum, autót viszont nagyon kevés ember engedhet meg magának.
A fiatalok házassága leginkább elrendezett házasság, ami a szülők és leginkább a családfők megegyezése alapján történik. Sokszor újsághirdetés, ügynökség, rokonság útján keresnek párt a gyermekeknek. A műveltebb rétegeknél a hozomány gyakorlata (nagy összegű pénz vagy hasonló értékű ajándékok a vőlegény családjának) már nem jellemző. A muszlimoknak megengedett a többnejűség is, de a gyakorlatban ez igen ritka. Örökségnél minden gyermek részesedik a vagyonból, de a fiúk kétszer annyit kapnak, mint a lányok.
Személyes kapcsolatoknál – muzulmánoknál – a leggyakoribb köszönés: Asszalam Alejkum (jelentése: „béke legyen veled”), amelyhez a válasz: Alejkum Asszalam („és veled”).
Képek a kultúráról |
Bangladesben a gyerekek az általános iskolával kezdik meg a tanulmányaikat. Itt megtanulnak írni, olvasni és számolni, illetve a Koránt tanulmányozzák. A gyerekek mintegy 75%-a jár általános iskolába.
Ezt követően középiskolákban folytatják a gyerekek a tanulást. Utolsó tanév végén a tanulóknak vizsgát kell tenniük bengáli nyelvből, angol nyelvből, matematikából és két szabadon választott tantárgyból. Ezekre a tantárgyakra külön-külön százalékot kapnak. Majd a rész-százalékokat összevonják és egyetlen százalék-eredmény jön ki, amire minősítést kapnak. Ezt követően választhatnak, hogy szakmát tanulnak vagy egyetemre mennek. Minél magasabb egy család gazdasági helyzete, annál valószínűbb, hogy a fiatalok be tudják fejezni a képzéseket. A lányok leginkább hamarabb befejezik az iskolát, mint a fiúk.
Nemzeti szimbólumok (hivatalos) | ||
Nemzeti állat | ||
---|---|---|
Nemzeti madár | ||
Nemzeti fa | ||
Nemzeti virág | ||
Nemzeti vízi emlős | ||
Nemzeti gyümölcs | ||
Nemzeti mecset | ||
Nemzeti templom |
Banglades ételei változatosak. Ételeik jellemzően fűszeresek, csípősek, színesek. Sok ételük megtalálható az indiai konyhában is, illetve az indiai konyha is náluk.
Mivel a lakosság többsége muszlim, így kiemelt szerepet kap, hogy az étel „halal” legyen.
Az ételek gyakran tartalmaznak tojást, burgonyát, paradicsomot, padlizsánt, és a legkülönfélébb fűszerekkel vannak ízesítve. A legnépszerűbb étel a rizs és a porota (paratha, lapos kenyérféle), melynek számos fajtája létezik. Húsféléknél a tandori csirke, a bárány és a halfélék népszerűek. A tandori egy hagyományos dél-ázsiai főzési módszer.
Az emberek jellemzően kézzel esznek, evőeszközök nélkül.
Képek |
Javasolt oltások Bangladesbe utazóknak:
Malária ellen gyógyszer van. (Bangladesben nagy a kockázata a betegségnek).
Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:
Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:
A legnépszerűbb sportok közé tartozik a krikett, a labdarúgás és a kabaddi
, de kedvelt még a gyeplabda, a tollaslabda, a kézilabda, a kosárlabda, a röplabda, a tenisz, a sakk és a sporthorgászat is.Krikettben a bangladesi válogatott 2000 óta tesztmérkőzések játszására is jogosult, vagyis a világ legjobbjai közé tartozik.
2020-ban Banglades nyerte meg az U19-es krikett-világbajnokságot.
Eddig egyetlenegy bangladesi sportoló sem nyert még érmet az olimpiai játékokon.
A Bangladesi labdarúgó-válogatott még nem ért el kimagasló eredményeket.
A bengáli naptárban | A Gergely-naptárban | Az muszlim naptárban | Helyi név | Magyar név | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|
Falgun 9 | Február 21 | শহীদ দিবস Shôhid Dibôs | Az anyanyelv nemzetközi napja | ||
Choitro 3 | Március 17 | জাতির পিতার জন্মবার্ষিকী Jatir pitar jônmôbarshiki | A nemzet atyjának születésnapja | Sheikh Mujibur Rahman születésnapjának évfordulója | |
Choitro 12 | Március 26 | স্বাধীনতা দিবস Shadhinôta Dibôs | A függetlenség napja | ||
Boishakh 1 | Április 14 | পহেলা বৈশাখ Pôhela Bôishakh | Bengáli újév | A bengáli naptár első napja | |
Boishakh 18 | Május 1 | মে দিবস Me Dibôs | A munka ünnepe | ||
Boishakh | Máj. – Jún. | বুদ্ধ পূর্ণিমা Buddhô Purnima | Buddha születésnapja | Buddhista fesztivál | |
Srabon 31 | Augusztus 15 | জাতীয় শোক দিবস Jatiyô shok dibôs | Nemzeti gyásznap | Mudzsibur Rahmán sejk és családjának 1975-ös meggyilkolására emlékezés | |
Bhadro | Augusztus | জন্মাষ্টমী Jônmashṭômi | Krisna születésnapja | Hindu ünnep | |
Ashwin – Kartiko | Szept. – Okt. | দুর্গা পূজা Durgá Púdzsá | Durgá Púdzsá | A hindu Durga istennőhöz kötődő ünnep | |
Poush 2 | December 16 | বিজয় দিবস Bijôy Dibôs | A győzelem napja | ||
Poush 11 | December 25 | বড়দিন Bôṛôdin | Karácsony | ||
Muharram 10 | আশুরা Ashura | Ásúrá | Muszlim emléknap | ||
Rabi' al-awwal 12 | মীলাদু নবী Miladu Nôbi | Maulid | Mohamed próféta születésnapja | ||
Shawal 1–3 | রোজার ঈদ Rojar Eid | A böjt megtörésének ünnepe | A ramadán végének ünnepe | ||
Dhul Haj 10–12 | কোরবানি ঈদ Kurbani Eid | Áldozati ünnep | Muszlim ünnep |
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Banglades, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.