Keresési eredmények: „Zeneszerző Bartók Béla Zenéje Wiki – Wikipédia
Hozd létre a(z) „Zeneszerző+Bartók+Béla+Zenéje” nevű lapot ezen a wikin! (Hivatkozások a lapra)
Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész,… |
A Szabadban című mű Bartók Béla ciklusa zongorára, 1926-ból. A különböző katalógusokban Sz. 81 – BB. 89 szám alatt szerepelhet. A mű egy szvit, hossza… |
Bartók Béla I. zongoraversenyét (Sz. 83, BB 91) éles, harcias ritmus és általános keserű hangulat jellemzi. A művet 1927 júliusában, Majna-Frankfurtban… |
1939-ben kérte fel Bartókot egy zenekari mű megírására. Előbb vendégül látta a Bartók családot bázeli otthonában, majd – miután Bartók felesége és fia hazautazott… |
Bartók Béla emlékezete szülőföldjén a 20. század elejétől 1980-ig. Bartók Béla életéhez, munkásságához, művészetéhez a romániai magyar zeneirodalomban… |
Bartók Béla a II. zongoraversenyt 1930–1931-ben írta, a Cantata Profana befejezése után. A zongoraversenyt nem stiláris utalásaiért, hanem a zenei gondolatok… |
Bartók Béla zongorára íródott Szvitje, amely op. 14 jelzés alatt jelent meg, a Szőllősy-jegyzékszámban pedig a 62-es számot viseli, 1916-ban keletkezett… |
Az Allegro Barbaro (Sz. 49, BB 63, W 29) Bartók Béla műve zongorára, 1911-ben készült. A zeneszerző tulajdonképpen saját művészete paródiájának szánta:… |
Bartók Béla Brácsaversenyét (Sz. 120, BB 128) 1945 júliusában-augusztusában írta a New York államban levő Saranac Lake-ben, miközben már a leukémia utolsó… |
Bartók Péter (Budapest, 1924. július 31. – Florida, 2020. december 7.) amerikai-magyar zongorista, hangmérnök. Bartók Béla második feleségétől, Pásztory… |
Bartók Béla Két kép (Op. 10, Sz. 46, BB 59) címet viselő korai műve 1910-ben, egy évvel a Kékszakállú herceg vára című opera előtt keletkezett. Már a… |
Bartók Béla Szólószonátája hegedűre (Sz. 117, BB 124) a 20. század egyik legjelentősebb szóló vonós hangszerre írt kompozíciója. Bartók utolsó befejezett… |
BB 40). Az első három tételt feltehetően 1905-ben írta a komponista, Bartók Béla, a következő évben pedig első népdalgyűjtő útjára indult. Ennek az élménynek… |
Bartók Béla I. szvitje (Op. 3, Sz. 31,BB 39) sokat ígérő fiatalkori kompozíció. A hatások, amelyek 1905-ben Bartók zenéjén nyomot hagytak, részben Liszt… |
„Reszket a hold a tó vizén…” sorral indul, 1958) táncdal is. 1969 óta Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessz tanszakának tanára, a Deák Big… |
Music zenéjében hangsúlyosan jelenik meg az autentikus népzene is, színesítve az összhangzást. A Kárpát-medence népzenéi, s ezen belül a Bartók Béla és Kodály… |
A fából faragott királyfi (Bartók színpadi művei kategória) fából faragott királyfi (op. 13, BB 74) című egyfelvonásos táncjáték Bartók Béla második színpadi műve, néhány évvel a Kékszakállú herceg vára című opera… |
Zombola Péter (Bartók–Pásztory-díjasok kategória) (Budapest, 1983. március 2. –) Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző. Zeneszerzői tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában végezte Kocsár Miklós… |
Szőllősy András (Bartók–Pásztory-díjasok kategória) mesterének – Kodálynak és Bartóknak – kultuszát. Leginkább a Bartók-filológiában szerzett elévülhetetlen érdemeket Szőllősy. Létrehozta Bartók műveinek könnyen… |
zeneesztétika és a 20. századi zenetörténet, ezen belül Bartók Béla, Claude Debussy és Liszt Ferenc zenéje neves tudósa. 1973 és 1980 között az MTA Zenetudományi… |