okok és okozatok
Keresési eredmények: „Buddhizmus Szenvedés: okok és okozatok Wiki – Wikipédia
Hozd létre a(z) „Buddhizmus+Szenvedés:+okok+és+okozatok” nevű lapot ezen a wikin! (Hivatkozások a lapra)
- (náma) és a formát (rúpa), ahogy azok tényleg vannak. A moha a négy nemes igazság ismeretének hiánya: a szenvedés (dukkha), a szenvedés oka, a szenvedés…
- vannak. A buddhizmusban általánosan elfogadott tény, hogy a hatásokat okok váltják ki. A Buddha a valóságot a kezdetektől fogva ok-okozati összefüggésben…
szenvedéstől, elérjék a nirvána állapotát, és kiléphessenek az újraszületés és a szenvedés örökös körforgásából. A buddhizmusra hagyományosan úgy tekintenek, mint…- Az újraszületés, újjászületés vagy reinkarnáció a buddhizmusban egy tudomány, amely leírja, hogy a tudat (Pali: vidzsnyána) vagy tudatfolyam (Pali: viññana-sotam…
- nem hasznos a szenvedés megszüntetéséhez. A buddhizmusban úgy tartják, hogy a világegyetemet ok-okozati kapcsolatok rendszere (pratítja-szamutpáda vagy…
- nidāna "ok, alap, forrás vagy eredet") a buddhista pratítjaszamutpáda (függő keletkezés) tanának alkalmazása. A keletkezéssel járó dukkha (szenvedés) eredete…
- függő keletkezésként fordítanak magyar nyelvre, a buddhizmus egyik fő tana, amely szerint ok-okozati összefüggés van a pszichológiai jelenségek között…
- Upádána (A szenvedés oksági láncának részeként szakasz)a hinduizmusban és a buddhizmusban. A hinduizmusban az upádána Brahman anyagi megtestesülése. A buddhizmusban az upádána a szenvedés létrejöttének egyik…
- Vidnyána (Buddhizmus szakasz)vidzsnyánát különböztetnek meg a karmikus következményüktől függően. A buddhizmusban a hat észlelési tartomány (páli, szanszkrit: sadájatana) az öt fizikai…
- Az elme vagy tudat a buddhizmusban többféle dologra vonatkozhat: csitta, manasz és vidzsnyána (szanszkrit; dévanágari: विज्ञान) vagy viññāṇa (páli; dévanágari:…
- okságát és kölcsönös összefüggéseit tárgyalja. A különböző jelenségek közötti oksági kapcsolatokat kívánja feltérképezni, egy 24 tagos ok-okozati kapcsolatrendszer…
- Tudatfolyam (Tibeti buddhizmus kategória)tárgyiasítását. Gyakorlatilag a tudatfolyam a lények karmikus tetteinek ok-okozati összefüggéseiből összeálló, állandó létesülési láncolat, amely a személyiségben…
- Karma (A buddhizmusban szakasz)A karma (dévanágari:कर्म, páli: kamma) ok-okozat, pontosabban az ok és okozat viszonya, kölcsönhatása; a cselekedetek következményeinek törvénye, amely…
- Az Abhidhamma-pitaka (magyarul: A kiemelt eszmék kosara) a théraváda buddhizmus legrégibb iratának, a páli kánon három pitakája (páli nyelven "kosár")…
- Dharma (vallás) (A buddhizmusban szakasz)jelentésű fogalom az indiai eredetű vallásokban, a hinduizmusban, a buddhizmusban, a dzsainizmusban, a szikhizmusban. Az ősi indiai iratokban a dharmát…
- Sziddhi (Buddhizmus szakasz)szerint át tud alakítani és csodás jelenségeket tud létrehozni, pl. gyógyítani vagy befolyásolni az időjárást vaśitva: az ok-okozati összefüggések uralása…
- Dzogcsen (A tibeti buddhizmus iskolái kategória)bönpo több ezer éves gyakorlatában, valamint a tibeti buddhizmus tanításaiban. A buddhizmuson belül a dzogcsen egyben a nyingma iskola központi tanítása…
- nem bújhatnak ki. Ilyen törvényszerűség például a gravitáció vagy az ok-okozati kapcsolat, amelyek a világ működéséből fakadó szükségszerűségek. Ilyen…
tévképzet a tényleges oka a tudat szenvedésének. A valódi megváltás akkor jön létre, amikor a tudat megszabadul ettől az illúziótól, és ráébred valódi természetére…
Az élet értelme (filozófia) (Buddhizmus szakasz)életét, amikből táplálkoznak, megtarthassák. A buddhizmusban az emberi létezés egyik fő jellemzője a szenvedés (dukkha). Az örömnek különböző szintjei vannak…
- személyes isten, hanem egy személytelen elv: az okok és okozatok kérlelhetetlen természeti törvénye. A buddhizmus ezért eredetileg nem ismerte az imádságot
- "tisztátalanság" és "szenvedés" szavakkal is. A klésa kifejezésre először a Svétásvatara-upanisadban találunk utalást (1.11.). A korai buddhizmusban a "kilésza"