Keresési eredmények: „1857 Jegyzetek Wiki – Wikipédia
Hozd létre a(z) „1857+Jegyzetek” nevű lapot ezen a wikin! (Hivatkozások a lapra)
főgimnázium Értesítőjében (1856. Molitorisz Adolf tanár gyászemléke, 1857. Lingvisztikai jegyzetek a latin perfectum alakjairól, 1858. A magyar nyelv hajlításáról)… |
megalakította az Irinyi József Társaságot. Német-, franczia-, és angolországi Uti jegyzetek. Halle, 1846. Két kötet. Első rész Második rész Az országgyülés rendezéséről… |
telepedett. Az út megépülésének köszönhető Drivenik fejlődése is. A településnek 1857-ben 856, 1910-ben 1018 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume… |
Károly huszárhadnagy és Wolf József huszárszázados. 1857. június 20-án öt évre besorozták, 1857-58 telét Fort Bridgerben töltötte. 1859. január 12-én… |
képpel. Mária-czelli liliomok. Az 1857. szeptember 8. Mária-czelli magyar országos búcsújáratra vonatkozó történeti jegyzetek, főpásztori levelek, előkészületek… |
der gesammten Heilkunde.) Hátrahagyott kéziratai: A áltólázat illető jegyzetek a m. kir. helytartótanács levéltárából és egy kidolgozott értekezés a… |
Hetilap (Kolozsvár, 1853. 29. sz. Csik, Gyergyó és Kászon leírása, pótló jegyzetek Benkő Károly munkájához, 80., 81. Lázár István életrajza) Erdélyi Történelmi… |
bevezetőt és a jegyzeteket írta A. Molnár Ferenc – Kecskemét, Magyar-Finn Kulturális Egyesület, 1985. Reguly Antal "Magyarországi jegyzetek" (Szerkeszti… |
1929 Moby Dick, a fehér bálna. Regény; fordította, utószó Szász Imre, jegyzetek: Karig Sára, ill. Köpeczi Bócz István; Móra, Budapest, 1958 Moby Dick;… |
Emlékbeszéd Bónis Pogány Karolina felett, 1857. Jegyzetek Barzó F. czikkére, 1881. költ.), Sárospataki Füzetek (1857. I. Előszó, Irodalmi levelezés. Kazinczy… |
„Rátz-Eminócz” 18 házzal, 110 katolikus és 9 ortodox vallású lakossal szerepel. 1857-ben 133, 1910-ben 312 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint… |
Vadas Jenő (1857-ben született személyek kategória) Vadas Jenő, 1882-ig Vlkolinszky Jenő (Hámor, Borsod vármegye, 1857. április 2. – Budapest, 1922. július 21.) erdőmérnök, erdészeti szakíró, a magyarországi… |
vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A településnek 1857-ben 845, 1910-ben 1259 lakosa volt. Zágráb vármegye Vrginmosti járásához… |
(Budapest, 1876) Bevezetés a magyar oklevéltanba (h. n., 1880) Oklevéltani jegyzetek I–III. (Budapest, 1880–1884) Mabillon János, a diplomatika megalapítója… |
helyzet, mivel Bethlen ekkor még község volt, és csak két mezővárost jegyzetek fel a vármegyében (Dés, Szamosújvár). 1843-ban a járás már létezett 1876-ban… |
küldték. Más glagolita könyvekhez hasonlóan ez is tele van írva jegyzetekkel. Ezek a jegyzetek nemcsak fontos dolgokról szólnak, hanem az illető saját dolgairól… |
magyarította hazánk körülményeire alkalmazott jegyzetekkel és toldalékkal bővítve kiadta, Pest, 1848. (2. kiadás. Pest, 1857) Politikai s nemzetgazdasági cikkeket… |
világháború végéig tartott. A település első iskolája 1856-ban nyílt meg. 1857-ben 476, 1910-ben 914 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az… |
sz. és Hölgyfutár 1861. 48. sz.) Gleichenberg egy magyar embernek. Uti jegyzetek. Kiadta Koller Lipót. Pécs, 1864. Online Szinnyei József: Magyar írók… |
Ónodi Adolf (1857-ben született személyek kategória) Ónodi Adolf (született Finkelstein Dávid) (Miskolc, 1857. október 7. – Bécs, 1919. november 15.) orvos, gégész, az MTA l. tagja (1896). Finkelstein József… |