Szoftver Tor: Lehetővé teszi az anonim jelenlétet az interneten

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Tor (egyértelműsítő lap).

Ez a rendszer lehetővé teszi az anonim jelenlétet (például böngészést) az interneten, valamint nem utolsósorban a cenzúrázott internetes tartalmak megjelenítését (mint pl. a tartalomszűrés megkerülését) .

Tor
Fejlesztő	The Tor Project, Inc
Legfrissebb stabil kiadás	0.4.8.11 (stabil verzió, 2024. március 10.)
Programozási nyelv	C Python Rust
Operációs rendszer	GNU/Linux Microsoft Windows BSD macOS Android
Kategória	daemon programkönyvtár segédprogram software package szabad szoftver hálózat
Licenc	3-clause BSD License
A Tor weboldala

A neve a működési elvéből adódik, mivel az több szinten keresztül („mint egy hagyma rétegei”) újabb titkosításokkal látja el a kezdeményező (initiator) csomagjait.

Fejlesztését eredetileg az Amerikai Tengerészgyalogság kezdeményezte, majd az Electronic Frontier Foundation vette kézbe. Jelenleg a Tor Project irányításában zajlik a fejlesztés 2006 decembere óta non-profit tevékenység keretein belül.

Mint a többi jelenleg használt kis késleltetésű anonim hálózat, a Tor is elemezhető olyan megfigyelő által, aki a kommunikáció mindkét végpontját látja.

A felhasználó (kezdeményező) egy Tor klienst futtat a gépén, amely csatlakozik a Tor hálózathoz. Időnként megújítja az egész kimenő útvonalat (circuit). A hálózatban részt vevő tagok opcionálisan konfigurálhatják a Tor kliensüket úgynevezett node-nak, vagy Tor-exit-nek.

A node engedélyezi, hogy rajta keresztül csomagok fussanak, de nem engedélyezi a hálózatból való kilépést a hagyományos internetre, míg a Tor-exit (Tor kilépő) ezt is engedélyezi.

A Tor hálózat minden tagja titkosítva kommunikál egymással 128 bites szimmetrikus kulcsolású kódokat használva, melyeket egy aszimmetrikus kulcsolású ún. handshake (kézfogás) után hoztak létre.

A kezdeményező minden csomagra először rátesz egy véletlenszerű mesterkulcsot (egy kódot, melyet csak ő és végül a Tor-exit gép ismer), majd a mesterkulccsal titkosított csomag és a mesterkulcs három részre tagolódik és minden csomagrészlet kap külön-külön egy-egy első szintű kulcsot. Az első szintű kulcs az a kulcs, amelyet az első szintű node-okkal (a közvetlen kapcsolatokkal) hoztunk létre a handshake után.

Mind a szintek, mind az útvonal megválasztása a Tor hálózatban véletlenszerűen zajlik, valamint véletlenszerű időközönként a kezdeményező még akkor is megújítja az egész útvonalat, ha egyébként a circuit gyors és stabil.

Egy-egy ösvény (path), amelyen valamelyik csomagrészletünk halad, megszakadhat, ha valamelyik node vagy a Tor-exit időközben elérhetetlenné válik. Ekkor az az ösvény újra kiépül, immár más, véletlenszerűen kiválasztott node-okkal (és esetleg Tor-exittel).

A csomagrészlet és a mesterkulcsrészlet az első szintű node-okhoz került, ezek ráteszik a saját (második szintű) kulcsukat és továbbküldik a csomagrészleteket a harmadik szintű node-nak.

A Tor hálózat ösvényei három szintűek, illetve három részre tagolódnak (tehát három különböző ösvényen haladnak), így az initiatorral és a Tor-exittel együtt összesen 11 számítógép vesz részt egy felépült circuitban, 3x3 node közreműködésével.

A harmadik szintű node-ok végül elküldik a csomagrészleteket a Tor-exitnek, ami visszafejti a csomagok részleteit visszafele, először a harmadik szint, majd a második, majd az első szintű csomagrészletekig.

Minden node függetlenül attól, hogy hányadik a sorban, elküldi a soron következőnek a kapott csomagrészleteket a "kapott kulccsal" (előző szintű kulccsal). Így minden node visszafele megismerheti a legelső csomagrészlet titkosított változatát, beleértve a Tor-exitet is, viszont a node-ok annak csak a titkosított változatát ismerhetik, mivel minden node-nál csupán a mesterkulcsunk harmadrésze és a csomagok mesterkulccsal titkosított változatának harmadrésze van.

Ezután a Tor-exit a három különböző irányból megkapott mesterkulcsot összeillesztve, azzal visszafejti az eredeti csomagot. Végül pedig immár a hagyományos, „kódolatlan interneten” keresztül továbbítja az eredeti célnak.

 

A Tor-hálózat biztonságosnak nevezhető, hiszen a node-ok - mivel csak titkosított adatokat láthatnak - egyrészt nem tudják, honnan indult el a csomag, másrészt nem tudják, hogy mit tartalmaz (csakúgy, mint az esetleges külső támadó, lehallgató).

A Tor-exit sem tudhatja, hogy eredetileg az általa az internet felé küldött adatcsomag honnan indult el, de azt igen, hogy mit tartalmaz, mivel ő továbbítja azt. Ez biztonsági kockázatot rejt magában. 2006-ban Dan Egerstad svéd hacker demonstrálta is, hogy miképp. Felállított pár Tor csomópontot, és figyelte a forgalmat, ami ezeken lépett ki. Számos jelszót tudott így megszerezni. Eredményeit (nem a jelszavakat!) publikálta is.

Ezzel megpróbálta felhívni a figyelmet, hogy a Tor nem titkosításra, hanem anonimizálásra szolgál, tehát nem az átküldött adatot védi, hanem a névtelenséget. A Tor csak egy dolgot garantál: a szerver nem fogja ismerni a kliens valódi IP címét. Az ezzel való visszaélést elkerülendő az exit csomópontok általában nem engednek meg bizonyos portokhoz – pl. SMTP – való csatlakozást.

Ezzel együtt az exit csomópont üzemeltetése annak felvállalását is jelenti, hogy az esetlegesen Tor rendszeren keresztül indított visszaélés miatt a végpontot üzemeltetőt fogják első körben a hatóság részéről megkeresni vagy jogi procedúrának alávetni.

A Tor újabb verziói a Tor címtárrendszert (directory) alkalmazva rangsorolják a node-okat és a Tor-exit-eket sebesség és egyéb szempontok alapján. Így a kezdeményező számítógép nem teljesen véletlenszerűen választja ki a circuit-ben szereplő node-okat és Tor-exitet, hanem azok következő paraméterei alapján:

• sebesség,
• Tor-kliens verziószáma,
• megbízhatóság (stabilitás és szolgálati idő).

Az újabb Tor-kliensekben ezenkívül lehetőség van olyan blokkolt számítógépek Tor hálózathoz való csatlakozásának hozzásegítéséhez (Tor-bridge, azaz Tor-híd), amelyeket szándékosan blokkolt az internetszolgáltatójuk különböző okok miatt, valamint lehetőség nyílt a Tor címtárakat szolgáltató gépek konfigurálására (Mirror Relay Directory), olyan számítógép csatlakoztatására, amely a Tor hálózatban egyébként nem feltétlenül vesz részt, csak a többi csatlakozó gép adatait tárolja és közvetíti egymás között.

Ezen kívül lehetőség van domainnevek létrehozására az első szintű pszeudo domain rendszerben (.onion) a Tor hálózaton belül és egyéb rejtett szolgáltatásokra.

A gyakorlatban a Tor hálózat ingadozó sebességű. Átlagsebessége 56kbit/sec (modemsebesség) és 112kbit/sec (ISDN sebesség) között mozog, de véletlenszerűen, egy gyors circuit esetén akár közel széles sávra is felugorhat néhány másodpercig.

Napjainkban egyidejűleg mintegy százezer kliens csatlakozik a Tor hálózatra, számuk egyre bővül. A Tor átlagsebessége nagyban függ a kliensek, a node-ok és a Tor-exitek számától. Minél több kliens szeretné használni a hálózatot kevesebb node és Tor-exit ellenében, annál lassabb lesz a Tor átlagsebessége.

Az FBI a Tor Browser csomagban található Firefox böngésző hibáját kihasználva azonosított egy pedofil tartalmak terjesztésével vádolt személyt. A nyilvánosságra került adatok alapján az akció nem a TOR hálózat működését, hanem a TOR rendszerrel gyakran együtt használt böngésző biztonságát kérdőjelezi meg.

• Vidalia – egy cross-platform GUI kezelő a Tor-hoz
  • Orbot - TOR proxy program Android platformra
  • Polipo – egy cache-elő Web Proxy
  • TorButton Mozilla Firefox kiegészítő a Tor proxy kezeléshez
  • Privoxy – egy szűrő Web Proxy
  • SOcat (SOcket CAT): támogatja a SOCKS 4-et és 4a-t (Linux / Mac)
  • TorK egy KDE GUI-s kezelő a Torhoz
• Böngészők Torral
  • Brave Anonim webböngésző integrált Tor-ral
  • Tor Browser Bundle Telepítés nélkül használhatjuk a Tor-t Windows alatt
  • OperaTor OperaTor – Előrekonfigurált csomag: Opera (webböngésző) + Tor + Polipo
  • xB Browser XeroBank - Mozilla Firefox-származék integrált Tor-ral
  • e-Capsule™ Private Browser – Gecko-alapú anonim webböngésző integrált Tor-ral (trialware)
• Anonim csevegés
  • Tor IM Browser Bundle – Windows alatt, telepítés nélkül lehetővé teszi a csevegést.
  • ScatterChat – egy titkosított csevegő kliens Pidgin alapokon
  • TorChat – egy decentralizált csevegő alkalmazás, mely a Tor rejtett szolgáltatásán alapul
• Előretelepített környezetek Tor-ral:
  • Incognito – Egy homokozóba zárt, Gentoo-alapú Linux disztribúció; elérhető Live CD-ként és Live USB-ként
  • xB Machine – Egy teljes OS anonim kommunikációhoz. Letölthető bootolható ISO-ként és Live CD-ként.
  • JanusVM Archiválva 2021. július 12-i dátummal a Wayback Machine-ben – Egy VMware virtuális számítógép, melynek kliensei VPN-t tudnak használni, hogy minden TCP forgalmat védjen. Többek közt a Tor-t is használja.
• Más anonim hálózatok
  • Freenet – Cenzorellenálló hálózat
  • GNUnet – egy szabad szoftver peer-to-peer keretrendszer.
  • I2P – anonim Internet Protocol réteg
  • Perfect Dark – japán peer-to-peer fájlmegosztó alkalmazás Microsoft Windows alá.
  • JAP – Java Anon Proxy
  • Psiphon

(Az itt felsorolt külső hivatkozások túlnyomó része angol nyelvű)

• Hivatalos weboldal
• Mi az a darknet (darkweb)? - a TOR böngésző használata
• Vidalia grafikus felület a Torhoz
• Hogyan használjuk párban a Tort és a Privoxyt?
• Freshmeat projekt oldal
• Bevezetés a Torba
• Security Now! podcast a Torról
• Tor országokra leosztva
• Tor node-ok állapota 2007 végén több mint 2000 node állt egyidejűleg rendelkezésre, melyek csaknem fele Tor-exit is egyben
• A Tor hálózat gyenge pontjai
• Tor telepítése és konfigurálása Windows XP-n lépésről lépésre
• Tor wiki kérdésekkel és válaszokkal
• Tor beállítása kezdőknek

Cikkek

(Magyarul)

• cikksorozat a TOR-rol (magyar nyelven), 2013

(Angol nyelven)

• AnonWatch, a Tor össztűzben a Tor hálózat biztonságának elemzése
• Dan Goodin, "a Tor, mint jelszó-kiszivárogtató", 2007-09-10 a The Register című internetes újság cikke (2007-09-20).
• Brian Krebs, Támadás érte a Tor hálózatot 2007-08-08 (2007-10-27)
• A Computer Sweden cikke a Tor helytelen használatáról 2007-08-31

Fórumok

• HUP.HU fórum - a Tor hálózat biztonsága
• linuxbox fórum