Nigéria: állam Nyugat-Afrikában

A szárazföldön nyugatról Benin, keletről Csád és Kamerun, északról Niger alkot vele a határt. Délről az Atlanti-óceán részét képező Guineai-öböl határolja. 1991-óta a főváros az ország közepén fekvő Abuja, korábban a kormány a partmenti Lagosban székelt.

Nigériai Szövetségi Köztársaság
Federal Republic of Nigeria (angolul)
Nigéria zászlaja Nigéria címere
Nemzeti mottó: Unity and Faith, Peace and Progress (Egység és Hit, Béke és Haladás) Nemzeti himnusz: Arise, O Compatriots (Keljetek fel, ó, honfitársak)
Fővárosa	Abuja
é. sz. 9° 03′ 28″, k. h. 7° 29′ 42″9.0577777777778, 7.4959.057778°N 7.495000°E, k. h. 7° 29′ 42″9.0577777777778, 7.4959.057778°N 7.495000°E
Legnagyobb város	Lagos
Államforma	köztársaság
Vezetők
Elnök	Bola Tinubu
Alelnök	Kashim Shettima
Hivatalos nyelv	angol
Beszélt nyelvek	joruba, hausza, igbo, fula
Függetlenség	Egyesült Királyságtól
Függetlenség kikiáltása	1960. október 1.
Elődállamok	Nigériai Föderáció
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete Nemzetközösség Afrikai Unió Kereskedelmi Világszervezet Iszlám Konferencia Szervezete Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Afrikai Fejlesztési Bank UNAMID ACP-országok Interpol Vegyifegyver-tilalmi Szervezet Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet UNESCO Föld-megfigyelési Csoport Gulf of Guinea Commission Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület Kőolaj-exportáló Országok Szervezete Nemzetközi Polgári Védelmi Szervezet Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége African Groundnut Council Nemzetközösség World Customs Organization
Népesség
Népszámlálás szerint	211 400 708 fő (2021)
Rangsorban	7.
Becsült	220 000 000 fő (2023)
Rangsorban	7.
Népsűrűség	226 fő/km²
Rangsorban	42.
Főbb etnikumok	hauszák 30% jorubák 15,5% igbók 15,2% fulbék 6%
Vallások	iszlám 53% kereszténység 45,9% hagyományos afrikai vallás 0,6%
GDP	2019-es becslés
Összes	443 milliárd USD PPP: 1,275 billió USD
Egy főre jutó	2149 USD PPP: 5066 USD
HDI (2018)	0,534 (158.) – alacsony
Gini-index (2020)	35,1
Írástudatlanság	38%
Földrajzi adatok
Terület	923 769 km²
Rangsorban	32.
Víz	1,4%
Időzóna	WAT (UTC+1)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Nigériai naira (NGN)
Nemzetközi gépkocsijel	NG
Hívószám	+234
Segélyhívó telefonszám	112 199
Internet TLD	.ng
Villamos hálózat	230 V/50 Hz
Elektromos csatlakozó	D és G típus
Közlekedés iránya	jobb oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Nigériai Szövetségi Köztársaság témájú médiaállományokat.

Több mint 220 milliós népességével Afrika legnépesebb, és a Föld hatodik legnépesebb országa. Nigéria egy soknemzetiségű állam, ahol több mint 250 etnikai csoport él, akik többszáz különböző nyelvet és nyelvjárást beszélnek. A három legnagyobb etnikai csoport a hausza északon, a jorubák nyugaton és az igbók keleten, amelyek együttesen a teljes lakosság több mint 60%-át teszik ki. A hivatalos nyelv az angol, amelyet a nemzeti szintű nyelvi egység elősegítésére választottak. Az ország alkotmánya biztosítja a vallásszabadságot, és Nigéria egyszerre ad otthont a világ egyik legnagyobb muszlim és keresztény lakosságának. A népesség nagyjából fele muszlim, akik többnyire északon élnek, és fele keresztény, akik többnyire délen élnek.

Nigéria regionális hatalom Afrikában, középhatalom a nemzetközi ügyekben, és feltörekvő globális hatalom. Gazdasága a legnagyobb Afrikában. Nagy népessége és gazdasága miatt gyakran Afrika óriásának is nevezik. A jelentős kőolajkitermelés és a diverzifikált gazdaság ellenére azonban továbbra is szegény; nagyon alacsony helyen áll az emberi fejlettségi indexen és a világ egyik legkorruptabb nemzete.

Többek között az alábbi szervezeteknek a tagja: ENSZ, Nemzetközösség, OPEC (1971 óta), OIC (1986 óta), ECOWAS, Afrikai Unió, NEPAD.

Nevét – Nigerhez hasonlóan – a fő folyójáról kapta, melynek alsó folyásán terül el. Ezt a nevet a 19. század végén Flora Shaw brit újságíró találta ki, aki később feleségül ment Lugard báróhoz, a brit gyarmati adminisztrátorhoz.

A "Nigéria" nevet politikai és közigazgatási nevekként (Észak- és Dél-Nigéria) 1900 óta használták, az ország neve 1914 után Brit Nigéria volt.

 

Ókor

Az ország mai területén már az ókorban is viszonylag fejlett kultúrájú népek éltek.

Bővebben: Nok kultúra

Középkor

700 és 1000 között a mai Nigériától északra eső területekről nem-bantu népek vándoroltak be.

A 8. századtól kialakultak a hausza államok.

A 11-12. században az iszlám kezdett elterjedni Bornuban (ÉK-Nigéria), majd később a hausza államokban is. Jorubaföld, Benin feudális szultánságai (DNy-Nigéria) a 14. századtól kezdve arab hatás alatt fejlődtek.

A 11-15. század között az ifei bronzművesség a virágkorát élte.

Középkor vége, újkor

15-16. század: Benin állam virágkora; magas fejlettségű bronzművesség.

 

Az európaiak a 15-16. században főként a partvidéket látogatták (Rabszolgapart); a 15. században elsőként a portugálok. A késő középkor európai tengerészei nagyon elcsodálkoztak, amint a térség szárazföldjére léptek. Sok mérföldön át húzódó, gondosan kiépített utak, fasoroktól közrefogva; ahol napokig utazhatott az ember és pompásan művelt földektől borított tájat látott, továbbá háziszőttes anyagokból készült, díszes ruházatú embereket. A tengerészek jelentéseiből, amelyeket a 15. és 17. század közötti időszakban írtak, kiderül, hogy a Szaharai-övezettől déli irányban Fekete-Afrika ezen a részén magas szintű kultúra virágzott. Az öt mérföld kerületű Benini Királyság fővárosát, Nagy-Benint fákkal szegélyezett hosszú sugárutak övezték és a királyi palota – az egyik holland utazó szerint – akkora területet foglalt el, mint Haarlem városa, a palota galériái pedig olyan nagyok voltak, mint az amszterdami tőzsde. Legalább harminc, utcákkal keresztezett sugárút szelte át a várost, és emeletes házait – a hollandok tanúsága szerint – ragyogó tisztaság jellemezte. Hogy a felső-guineai tengerpart államai a fejlődésnek milyen magas fokán álltak, az a régészek előtt csak a 20. században vált igazán világossá, miután megtalálták a benini, az ifei, a jorubai kézművesek és a mai Nigéria területén levő más ősi kulturális központok kézműveseinek művészi termékeit.

Ezt a virágzó kultúrát az európai konkvisztádorok mindenhol megsemmisítették, ahová csak eljutottak.

A 16. században a mai Nigéria nagy része a rabszolga-kereskedők vadászterületévé vált.

Északnyugat-Nigériában és az attól nyugatra és északra eső területeken a Szongáj Birodalom a korai 15. század és a késői 16. század között a virágkorát élte és meghódította a hausza államokat is.

Az európaiak sokáig élvezték az „oszd meg, és uralkodj!” elvét, hiszen a vallási, etnikai, társadalmi ellentétek sokaságában a népcsoportokat sosem volt túlságosan nehéz egymás ellen fordítani.

A 17. században a nem iszlám Jakun állam élte virágkorát Kvararafában (Közép-kelet-Nigéria).

19. század elején a fulbe (fuláni) törzsek szent háborút indítottak a hausza államok ellen; megszerezték Kano, Katszina és Kebbi területeit, majd leigázták a jorubákat is, és terjeszteni kezdték az iszlámot. 1832-ben megszerezték a nupei trónt is. Délen, 1862-ben Lagos, majd az egész partvidék angol gyarmattá vált.

20. század

1900-ban Észak- és Dél-Nigériát Nigéria nevén egyesítve a terület angol protektorátus, 1914-ben pedig -gyarmat lett.

A függetlenség után

Nigéria 1960-ban nyerte el függetlenségét.

Az ország politikai értelemben észak–déli irányban két részre osztható. Az északi részt túlnyomóan muszlim vallású, leginkább hausza népesség jellemzi, míg a déli rész keresztény vagy törzsi vallású, nagyobb létszámú, gazdaságilag fejlettebb, iskolázottabb népességű. Az északiak közül került ki a katonai vezetők többsége, aminek nagy jelentősége lett Nigéria történelmében. A déliek nem egységesek, legnagyobb csoportjaik, az igbók és a jorubák képtelenek voltak egységes fellépésre.

 

1967 májusa és 1970 januárja között zajlott a biafrai háború. Az igbók az általuk lakott országrészt Biafra néven függetlenné nyilvánították. A központi kormány csapatai 30 hónap alatt tudták őket leverni. Győzelmük után úgy viselkedtek, mintha meghódított föld lenne a tartomány.

1966 és 1999 között katonai kormányok uralkodtak. Politikailag nem voltak egységesek, az északiak mellett időnként a déli tisztek is szóhoz jutottak. Abban azonban egységesen viselkedtek, hogy elherdálták az ország jelentős olajjövedelmeit. A kormányzat minden szintjén eluralkodott a korrupció. Az éppen aktuális vezetők hónapok alatt dollármilliárdossá váltak. Közben az ország fejlesztését úgy elhanyagolták, hogy a leromlott infrastruktúra mára már akadályozza az olajipar működését.

21. század

1999 óta polgári kormányok vannak hatalmon. A választások tisztaságát folyamatosan megkérdőjelezik. Bár komoly lépéseket tettek a korrupció visszaszorítására, az ma is súlyos gondja az országnak. Emellett a muszlimok és keresztények rossz viszonya mérgezi a légkört.

Boko Haram

Nigéria északi területein különösen aktív a Boko Haram nevű iszlamista szervezet, mely azt hirdeti, hogy a nyugati típusú oktatás és életmód bűn. A neve is ebből ered, a boko amely nem csupán a tanítást foglalja magában, hanem az egész nyugati civilizációt, életfelfogást, világnézetet, a haram szó pedig azt jelenti: tilos.

Bővebben: Boko Haram

Közösséget vállaltak az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel. Legnagyobb, a médiában nyilvánosságot kapott cselekedeteik, a nigériai iskoláslányok, valamint a kameruni miniszterelnök-helyettes feleségének elrablása.

Biafrai felkelés

Bővebben: Felkelés Délkelet-Nigériában

2021 januárjában kialakult egy szeparatista felkelés Nigéria délkeleti részén, majd a nigériai hadsereg megtámadta a Biafra Őshonos Emberei (IPOB) félkatonai szárnyát, a Keleti Biztonsági Hálózatot (ESN). A konfliktus fokozódott, mikor az ESN visszaverte a hadsereg első támadásait, de az IPOB befejezte a konfliktust, mikor kivonta az ESN-t Orluból. Pár héttel később Nigéria ismételten megpróbálta elpusztítani az ESN-t. Február 19-én az IPOB bejelentette, hogy az előző naptól kezdve Nigéria és Biafra között háborús állapotok vannak. Három héttel később egy másik szeparatista csoport felállított egy átmeneti biafrai kormányt, amelyet később az IPOB is támogatott.

 

 

 

Abuja

 

Niger

 

Benoué

 

Adamawa-fennsík

 

Josi-fennsík

 

Lagos

 

Kano

 

Ibadan

 

Kaduna

 

Port Harcourt

 

Maiduguri

 

Benin City

 

Zaria

 

Jos

 

Ogbomosho

 

Ilorin

 

Oshogbo

 

Oyo

 

Enugu

 

Sokoto

 

Onitsha

 

Abeokuta

 

Warri

 

Katsina

 

K a m e r u n

 

N i g e r

 

B e n i n

 

Ile-Ife

 

Calabar

Domborzati térképe

Nigéria Nyugat-Afrikában fekszik. Észak-déli kiterjedése 1100 km, nyugat-keleti pedig 1200 km. Nyugaton Benin, keleten Kamerun, északkeleten egy kis részen Csád, északon pedig Niger határolja.

Domborzat

A széles parti síkságot a Niger-folyó hatalmas deltája szakítja meg. A Niger és a Benue folyók széles völgye szintén síkság. Tőlük északra a táj ugyan magasabb, de jellemzően sík. A domborzat a tengerpartól távolodva élénkül. Az ország északi részén azonban újból nagy síkságok terülnek el.

A Nigertől délnyugatra alacsony röghegység található, délkeletre Kamerun felé emelkedő hegyvidék.

Az ország középső és északi részét a Guineai-küszöb foglalja el. Legszélesebb, legtömegesebb tagja a Josi-fennsík (Bauchi-plató). Ez lankásan emelkedik 2010 m magasságig. A folyók minden irányban sugarasan futnak szét róla. A Guineai-küszöb (fennsík) túlnyúlik az ország északi határán is, és elválasztja a Csád-tó 250–300 m-es átlagmagasságú medencéjét a Niger jóval alacsonyabb síkságától. Itt a Guineai-küszöbön már kevesebb a csapadék, és a száraz időszak több hónapig tart. Ezért tipikus szavanna, továbbá fátlan sztyepp borítja.

•  
  Politikai térkép a városokkal, folyókkal
•  
  Nigéria domborzati térképe
•  
  Természetes vegetáció (angol nyelvű)
•  
  Éghajlati térkép Köppen osztályozása alapján (angol nyelvű)
•  
  A Zuma nevezetű szikla a főváros, Abuja közelében

Vízrajz

A terület két fő folyója a Niger és legnagyobb mellékfolyója, a Benue. Mellékfolyóikkal együtt a Guineai-öbölbe vezetik a vizeket. Északkeleten a Csád-tó vidéke lefolyástalan.

Éghajlat és növényzet

Északra haladva egyre kevesebb az eső. Délen még trópusi esőerdők kialakulását teszi lehetővé a csapadékmennyiség, ahol az erőteljes trópusi monszun 1250-3500 mm évi csapadékkal öntözi a tájat. Itt a száraz évszak augusztusban van, illetve novembertől februárig tart. A sok eső következtében a tengerparton mangrovemocsarakat, a tengertől beljebb esőerdőket találunk – bár ezeket a területeket az irtás jelentősen átalakította. A déli államokban a relatív páratartalom nagyon magas és a hőmérséklet éjjel-nappal egyenletesen 20 és 30 °C között ingadozik. Északabb felé haladva a trópusi erdők átadják a helyüket a nyíltabb fennsíkoknak és a hőmérséklet különbség és ingadozás is megnő. A legmagasabb hőmérséklet 30 és 40 °C, a leghűvösebb pedig 15 és 25 °C között ingadozik. Az északi szavannák évente mintegy 1000 mm csapadékot kapnak két rövidebb esős évszakban. Amikor a hosszú száraz évszakban a Szahara felől a száraz, poros, homokos szél, a harmattán fúj, a fagy sem ismeretlen egyes északi vidékeken. A messze északon egyes tájak az alacsony évi csapadék miatt félsivatagi jellegűek.

Élővilág

Képek

Lásd még: Kategória:Nigéria állatvilága

A tengerpart mentén sós vizű mocsarak alakultak ki: mangroveerdők. Kicsit magasabban és északabbra a mocsarak vize édesvíz. Ezek növényzete teljesen más jellegű. Még magasabban trópusi esőerdő nő, de állománya a fakitermelések miatt gyorsan csökken és helyén kevésbé fajgazdag, másodlagos erdő alakul ki.

Észak felé majomkenyérfa, nyugat-afrikai ébenfa alkot szárazerdőket, illetve nyálkafafajokból álló ligetes foltok váltakoznak füves szavannákkal. Az ország legnagyobb részének növényzete szavanna. Többféle szavannát különböztetnek meg Nigériában.

A „guineai" szavannán magas fű nő, az elszórtan növő fák is magasak, a nagy folyókat galériaerdő kíséri. A „szudáni" szavanna ehhez hasonló táj, de a fű rövidebb, a fák alacsonyabbak. A „szaheli" szavannán füves részek váltakoznak akáciák és tömjénfák alkotta szúrós, száraz cserjésekkel.

Környezet

Az olajszennyezések, a mérgező hulladékok elégetése országszerte veszélyt jelent. A szennyvizek nem megfelelő kezelése a természetes vízkészletek elszennyeződését okozza. A föld kizsákmányolása miatt a talajok veszítenek termékenységükből. Napjaink további környezetvédelmi problémái: a gyors erdőpusztulás, az északi területeken az elsivatagosodás, a talajerózió és a nagyvárosokban a levegőszennyezés.

Hegesztési hibák miatt 2008-ban a Shell egyik kútjából kőolaj jutott a Niger-folyóba, amelynek elhárítása Bodó város lakosai szerint elégtelen, ezért pert indítottak a vállalat ellen.

1995-ben Sani Abacha 9 nigériait végeztetett ki, mert tiltakoztak az ogoni nép földjén folyó környezetromboló olajkitermelés ellen. Egyes vádak szerint a Shellnek köze volt a környezetvédők elhallgattatásához, a Shell tagadja ezt.

Nemzeti parkjai

 

 

 

Nigéria az Egyesült Államok mintájára létrehozott szövetségi köztársaság, amelynek végrehajtó hatalmát az elnök gyakorolja. Az elnök egyszerre államfő és a szövetségi kormány feje; az elnököt népszavazással választják, legfeljebb két négyéves ciklusra. Az elnök hatalmát a Szenátus és a Képviselőház ellenőrzi, amelyek kétkamarás testületben vannak, az úgynevezett Nemzetgyűlésben.

Alkotmány, államforma

Az ország szövetségi köztársaság. A 36 tagköztársaság saját parlamenttel rendelkezik. Az alkotmányt 1999-ben fogadták el.

Négyévente kerül sor az elnökválasztásra, mely során az elnökjelöltnek nemcsak a voksok többségét kell megszereznie, hanem a 37 szövetségi állam és a főváros, Abuja közül legalább 24-ben a szavazatok legalább negyedét. Amennyiben az első fordulóban nem hirdetnek győztest, a választást 21 napon belül meg kell ismételni az első két helyezett részvételével, ugyanolyan szabályok mellett. Ha ismételten eredménytelen a voksolás, a harmadik fordulóban már csak a szavazatok országos többsége dönt. Az alkotmány értelmében a hivatalban lévőelnök csak egy alkalommal „újrázhat”, vagyis csak két egymást követő ciklusban foglalhatja el az elnöki széket.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Az országban kétkamarás parlament működik. A felsőház a szenátus 109 képviselővel, az alsóház a képviselőház 306 képviselővel. A parlamenti képviselőket 4 évente választják újra.

Politikai pártok

Az országban többpártrendszer van. 2020 táján a két legnagyobb politikai párt a Népi Demokrata Párt (PDP, People's Democratic Party) és az All Progressives Congress (APC), húsz bejegyzett kisebb ellenzéki párttal.

Elnökök

2015. május óta Nigéria elnöke Muhammadu Buhari.

 

Közigazgatási beosztás

A szövetségi köztársaságot tagállamok alkotják. Az ország harminchat államra és egy szövetségi fővárosi területre oszlik, amelyet további 774 helyi önkormányzati területre osztanak fel. Bizonyos szempontból az államok hat geopolitikai zónában egyesülnek: északnyugat, északkelet, észak-közép , délnyugat , délkelet és dél.

Abia Adamawa Akwa Ibom Anambra Bauchi Bayelsa Benue Borno Cross River Delta Ebonyi Edo Ekiti Enugu Gombe Imo Jigawa Kaduna Kano Katsina Kebbi Kogi Kwara Lagos Nasarawa Niger Ogun Ondo Osun Oyo Plateau Rivers Sokoto Taraba Yobe Zamfara Fővárosi körzet

Katonaság

Nigéria katonasága nagy szerepet játszott az ország történelmében, gyakran ragadta magához az ország irányítását és hosszú ideig uralkodott. A legutóbbi katonai uralom időszaka 1999-ben ért véget.

Lásd még: Nigéria hadereje

 

Képek

Általános adatok

Nigéria fővárosa ma Abuja (ejtsd: Abudzsa). A korábbi főváros ezzel szemben Lagos volt, amely jelenleg is az ország gazdasági központja. Ez egyben Afrika és a világ egyik legnépesebb városa is 21 millió lakossal (elővárosokkal).

Lagosban felhőkarcolók, felüljárók és egyben nyomornegyedek nyüzsgő városát látjuk, míg a félreeső falvakban sokan ma is törzsi hagyományok szerint élnek, sárkunyhókból álló falvakban, családi alapokon szerveződő nagyobb csoportokban.

Az ország három elkülönülő, sőt ellenséges vidékre oszlik. Az északi, DNy-i és DK-i országrészre. Az etnikai-vallási ellentétek többször véres zavargásokban tetőznek, sőt szakadáshoz vezető polgárháborút is előidéztek (Biafra: 1967-1970) A politikai élet a hausza-fulbe, a joruba és az ibo törzs között áldatlan belviszállyá fajul.

Nigéria lakossága 2020 decemberében: 208 millió fő, mellyel Afrika legnépesebb országa.

2015-ben a várható élettartam férfiaknál 52 év, a nőknél 54 év. A csecsemőhalandóság magas: 73 halálozás/1000 élve-születés. (2015) A nigériaiak termékenységi rátája magas, egy nigériai nő élete során átlagosan közel öt gyermeknek ad életet.

Népességének növekedése

 

Legnépesebb települések

Bővebben: Nigéria városai

Nigéria legnagyobb városai népesség szerint (2023)

Kép	Rang	Város	Állam	Népesség	Rang	Város	Állam	Népesség	Kép
Lagos	1.	Lagos	Lagos	9 000 000	11.	Ilorin	Kwara	814 192	Kaduna
	2.	Kano	Kano	3 626 068	12.	Oyo	Oyo	736 072
	3.	Ibadan	Oyo	3 565 108	13.	Enugu	Enugu	688 862
	4.	Kaduna	Kaduna	1 582 102	14.	Abeokuta	Ogun	593 100
	5.	Port Harcourt	Rivers	1 148 665	15.	Abuja	Szövetségi fővárosi terület	590 400
Kano	6.	Benin City	Edo	1 125 058	16.	Sokoto	Sokoto	563 861	Ibadan
	7.	Maiduguri	Borno	1 112 449	17.	Onitsha	Anambra	561 066
	8.	Zaria	Kaduna	975 153	18.	Warri	Delta	536 023
	9.	Aba	Abia	897 560	19.	Ikorodu	Lagos	535 619
	10.	Jos	Plateau	816 824	20.	Okene	Kogi	479 178

Etnikai megoszlás

 

A legnagyobb népcsoportok az országban, amelyek a népesség mintegy 2/3-át alkotják:

• északon a hausza (a lakosság 21%-a) és a fulbe vagy más néven fuláni (a lakosság 11%-a),
• délnyugaton a joruba (a lakosság 21%-a)
• délkeleten az igbo vagy ibo (a lakosság 18%-a).

Az országban több mint 250 kisebb népcsoport él. Néhány jelentősebb kisebb népcsoport:

• ijo vagy más néven ijaw (10%) délen a Niger deltája környékén,
• kanuri (4%) északkeleten,
• ibibió (3,5%) délkeleten,
• tiv (2,5%) Benue, Nasarawa és Taraba államokban (Közép- és Kelet-Nigéria)
• nupe Közép-Nigériában
• edó vagy más néven bini (az egykori Benin Királyság neve után) Dél-Nigériában

 

Nyelvi megoszlás

Az országban sokan beszélik a jorubát, a hauszát és az igbó (ibo) nyelvet. Ezenkívül több mint 100 kisebb nyelv van. A legtöbb etnikai csoport a saját nyelvén kommunikál. Az ország egyes területein az etnikai csoportok egynél több nyelvet beszélnek.

A hivatalos nyelv az angol lett az 1960-ban véget ért brit gyarmatosítás hatása miatt. Az angolt, mint hivatalos nyelvet széles körben használják az oktatáshoz, az üzleti életben és a hivatalos célokra. Az angolt első nyelvként az ország városi elitjének csak egy kis része használja, és egyes vidéki területeken egyáltalán nem beszélik.

Az ország határvidékein sok, franciául beszélő ember befolyásolta a beszélt angol nyelvet, és a francia keveredhet az egyes anyanyelvekkel is. A nigériai pidzsin angol, vagy gyakran egyszerűen "pidzsin" népszerű lingua franca.

Vallási megoszlás

 

Nigéria alkotmánya biztosítja a vallásszabadságot és az ország vallásilag sokszínű társadalom, ahol az iszlám és a kereszténység a legszélesebb körben gyakorolt vallás.

A lakosság kb. fele muszlim, akik elsősorban északon élnek. Délen többnyire keresztények élnek, az összlakosság 40-46%-a. A maradék népesség törzsi vallású vagy esetleg vallástalan. Afrika más részeihez hasonlóan, ahol az iszlám és a kereszténység domináns, a vallási szinkretizmus a hagyományos afrikai vallásokkal általános.

A nigériai muszlimok többsége szunnita vagy felekezet nélküli muszlim. Sok szunnita muszlim tagja a szúfi testvériségeknek.

A Pew Research felmérése alapján a keresztények 74%-a protestáns vagy újprotestáns, 25%-a katolikus, 1% pedig más keresztény felekezetekhez tartozik. Az 1990-es évek óta számos egyházban jelentős növekedés tapasztalható, főleg az afrikai független egyházakban, a karizmatikus és pünkösdi felekezetekben, köztük az aladura egyházakban.

A népességen belül a keresztények részaránya csökken, részben mivel az északi muszlimokhoz képest alacsonyabb a termékenységi ráta.

Az ország középső részén rendszeresek az erőszakos összetűzések a muszlim és keresztény lakosok között.

Lásd még: Joruba vallás és Boko Haram

Szociális rendszer

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Képek

Általános adatok

Az ország bruttó nemzeti összterméke (GDP) a Világbank várakozásai szerint 2,5%-kal nőhet 2018-ban, a 2017-es 1 százalékos növekedési ütem után.

Nigéria északi részen él a hausza és a fulbe nép, amelyek tagjai közül sokan nomád pásztorkodó életmódot folytatnak.

A többi nép főként növénytermesztéssel foglalkozik, különösen az ország középső, illetve déli részei állnak mezőgazdasági művelés alatt. Az ország lakosságának 40%-a földműveléssel foglalkozik, alacsony a technológiai szint, alig-alig gépesített a mezőgazdaság. A mezőgazdaság ma már 5%-kal sem járul hozzá a kivitelhez, viszont az ország behozatalában mind nagyobb arányban szerepelnek az élelmiszerek.

Jellemző Nigéria gazdaságára az alkalmi ipari bérmunka, amely azon alapszik, hogy a parasztok a városokba mennek, ahol 2-3 hónapos ipari munkát vállalnak, majd visszatérnek vidéki tanyájukra, hogy folytassák a hagyományos földművelést és állattenyésztést. Ugyanakkor erős tendencia a falvakból a városokba irányuló elvándorlás.

Az elektromos áram termelésben kiemelkedő a Nigeren az 1969-ben átadott Kainji (ejtsd: Kaindzsi) duzzasztógát, amely 900 MW-os vízerőművet táplál.

A kormány milliárdokat költött el az új fővárosra (Abuja), az elnöki palotára, szállodákra, konferencia-központokra, aranyozott kupolájú mecsetekre, miközben sok faluban nincs villany, vezetékes víz, aszfaltút, iskola.

Az állam fő bevételi forrása a kőolaj.

2000-ben a munkaerő 70%-a dolgozik a mezőgazdaságban, 10% az iparban, 20%-a a szolgáltatásokban. 2010-ben a népesség kb. 70%-a él a szegénységi küszöb alatt.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

Mezőgazdasági termelése 1990-2003 között 60%-kal bővült.

Az ország területének 36%-át művelik meg, 23% legelő, 15% erdő, 26% beépített ill. terméketlen (2004-ben). Erdőinek területe a fakitermelés miatt az elmúlt években rohamosan csökkent. Az egykori esőerdők helyén égető-talajváltó gazdálkodás keretében jelentéktelen az állattenyésztés.

Fontosabb termesztett növények: kukorica, manióka (ennek termelésében világelső), köles, cirok, táró, földimogyoró, kakaó, déligyümölcsök.

Az ország északi és déli része között éles kontraszt mutatkozik. Délen a hatalmas esőzések segítik a jamszgyökér, a manióka, kukorica és a zöldségfélék termesztését. Az esős évszakban a megáradt folyók és patakok mentén kis parcellákon rizst termesztenek, a nagyobb rizsföldeket öntözőrendszer látja el.

A déli nagyvárosok körzetében néhány korszerű nagyüzem is működik (tejgazdaság, baromfitelep, sertéshizlalda).

Északon nehezebb a megélhetés: a déli két esős évszakkal szemben itt a termés egyetlen, meglehetősen megbízhatatlan esős évszaktól függ. Itt a legfontosabb termények a köles, cirok, kukorica, földimogyoró és a gyapot.

Ipar

Az ország legjelentősebb ipara a kőolaj-kitermelés és feldolgozás. A nemzetgazdaság olajtól való függése Nigéria sorsát a világpiaci olajárak változásával köti össze. Nigéria OPEC tagállam. Fő kikötője Port Harcourt, amely a kőolaj-kereskedelmet bonyolítja.

Jelentős még a műtrágyagyártás, járműgyártás, az egyszerű kézműipar és egyéb könnyűipar. A mészkőrétegekre jelentős cementipar épült ki.

A bányászat az ország hegyvidéki fennsíkjára jellemző, ónércet, vanádiumot, titánt, kolumbitot bányásznak. A kolumbit szinte csak itt fordul elő a Földön nagy mennyiségben. Ezt az ércet az Amerikai Egyesült Államok vásárolja fel az űrkutatásaihoz, hiszen a kolumbitból nióbiumot állítanak elő, mely különleges hővezető anyag.

Külkereskedelem

• Fő exportcikkei: kőolaj és kőolajipari termékek (95%-a a kivitelnek), földgáz, bőr, gumi, ón, kakaó
• Fő importcikkei: gépek, vegyszerek, közlekedési eszközök, késztermékek, fa, élő állat

Legfőbb kereskedelmi partnerei (2017-ben):

• Kivitel:   India 30,6%,   USA 12,1%, Spanyolország 6,6%, Kína 5,6%, Franciaország 5,5%
• Behozatal:   Kína 21,1%,   Belgium 8,7%,   USA 8,4%,   Dél-Korea 7,5%

Az országra jellemző egyéb ágazatok

A Niger folyó deltájában, a lagúnákban, a tengerpart mentén jellemző a halászat.

Nigéria a szervezett bűnözés jelentős hálózatának ad otthont, különösen a kábítószer-kereskedelem területén, amely ázsiai országokból heroint szállít Európába és Amerikába, illetve kokaint Dél-Amerikából Európába és Dél-Afrikába.

Nemzetközi viszonylatban is hírhedtté vált a bankcsalásokról, valamint a "nigériai átverésről".

 

 

Közút

Az országban 1970-ben tértek át a jobb oldali közlekedésre. Nyugat-Afrikában Nigériának van a legsűrűbb és leghosszabb úthálózata, mindazonáltal rosszul tartják karban őket, és gyakran emlegetik az országban bekövetkezett nagy számú balesetek és halálesetek okaként.

Lagos környékén jól megszervezett tömegközlekedés nem létezik. Ha valahová menni akarunk, egyszerűbb ha leintünk egy motorost vagy csatlakozunk valamelyik nagyobb társasághoz, és velük együtt kibérlünk egy privát buszt, amely elszállít minket úti-célunkhoz.

Az autóbérlés csak erős idegzetűeknek ajánlott: a forgalmi utakra sávokat nem nagyon festettek, nem is használják az emberek. Dudálással és fénykürt használatával jelzik leginkább szándékukat a kanyarodásra vagy éppen megállásra.

Nagy a rendőri jelenlét, főleg a nagyobb kereszteződésekben, de van hogy ők sem bírnak a töméntelen járművel. A motorosok szabadon közlekednek, a szabályok rájuk – láthatóan – nem vonatkoznak. Nem ritka, hogy egy motoron 3-4 felnőtt és akár további 2 gyermek utazik, bukósisak és védőfelszerelés nélkül.

Vasút

Lásd még: Nigéria vasúti közlekedése

Vízi

Fő tengeri kikötők : Onne (Eleme), Port Harcourt, Calabar, Lagos

Légi

A 2010-es években az országban 54 repülőtér van, ebből 38 burkolt pályájú. Nagy belföldi légi fuvarozó az Arik Air.

Fő nemzetközi repülőterei:

• Murtala Muhammed Lagosban
• a Nnamdi Azikiwe Abuja-ban.

Három másik nemzetközi repülőtér található még Kanoban, Enuguban és Port Harcourtban.

Összességében Nigéria repülőtereinek és légitársaságainak - akár nemzetközi, akár regionális szinten - működési hatékonyság és a biztonság szempontjából is rossz hírnevük van.

Képek a kultúráról

Oktatási rendszer

Az országban az iskolakötelezettség 6 és 15 év között van. A szomszédos országokhoz képest magas az oktatás színvonala. A gyerekek fele jár azonban csak iskolába. Néhány északi tartományban vallási oktatás folyik, ún. Korán-iskolákban.

Kulturális intézmények

Bővebben: Nigéria világörökségi helyszínei

Kulturális világörökséggé két nigériai helyszínt nyilvánított az UNESCO. Az egyik a Sukur kultúrtáj, a másik Osun-Osogbo szent erdő.

Tudomány

Nigéria adott otthont 2010 decemberében a Nemzetközi Ifjúsági Tudományos Diákolimpiának.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Művészetek

Irodalom

Az ország legismertebb írója Wole Soyinka, aki 1986-ban megkapta az első afrikai Nobel-díjat. További híres írók és írónők: Amos Tutuola (The Palm-Wine Drinkard), Chinua Achebe, Chris Abani, Cyprian Ekwensi, Buchi Emecheta, Ben Okri, Christopher Okigbo és John Pepper Clark.

Lásd még: Nigériai költők, írók listája

Filmművészet

Filmgyártása az egyik legnagyobb a világon, India és Amerika mellett. Filmiparát gyakran nevezik Nollywoodnak is, Hollywood és Bollywood neve után. Minőségben még nem veszi fel a versenyt azok filmjeivel, hanem többnyire csak olcsó szappanoperák jellemzik. "Nigéria a világon harmadik legnagyobb filmgyártó ország lett Amerika és India után. Ma már évente kétezer filmet gyártanak. A siker receptje: a filmeket olcsón készítik és rögtön másolják kazettára, dvd-re, hogy a boltokban és az utcákon árulják, nem csak Nigériában, hanem az egész kontinensen, főleg a nyugati területén." Abujában 2004 óta rendeznek nemzetközi filmfesztiválokat.

Képek a zenéről

Zene

Lásd még: Afrika zenéje

• Hausza zene

Az észak-nigériai hausza zenét rendkívül erős arab, pontosabban iszlám hatás jellemzi. A hauszák számos hangszert Észak-Afrikából vettek át. Jellemző hangszer a kakaki nevű fémkürt és a goje nevű egy- vagy kéthúros hárfa.

• Joruba zene

Jorubaföld egyik legelterjedtebb hangszere a dun-dunnak nevezett, homokóra alakú dob. Tágabb értelemben azokat a zenészeket is dun-dunnak nevezik, akik ezen a hangszeren dobolnak. A dun-dun típusú doboknak két membránja van, amelyeket bőrszíjak kötnek össze. Ha a zenész bal kezével vagy a karjával megnyomja a szíjakat, változtatni tudja a dob hangmagasságát. A dobot horgas végű pálcával ütik, gyakran az oldalára játék közben csilingelő kicsi csengettyűket kötnek.

A dun-dun dobnak az egyik fő típusa az ija-ilu, vagyis a beszélő dob, amelyet történetek, hivatalos bejelentések és fontos személyeket dicsőítő versek (oriki) eljátszására használnak. A dobbal történő beszéd gondolata azon alapul, hogy a joruba tonális nyelv, azaz a szavak jelentése részben a hangmagasságtól függ. A beszélő dob hanglejtése a lehető legpontosabban követi a beszélt nyelv tonális és ritmusképleteit.

• Igbo zene

A legjellemzőbb hangszer a 13 húros citera, amelyet obonak neveznek. További fő hangszerek a dobok, xilofon, furulyák, lant, líra, udu (aerofon és idiofon hangszer) és újabban a fúvós hangszerek.

Fafaragványok

A múltban az egyik legtermékenyebb szobrászhagyomány a jorubáké volt. A fafaragványok igen különböző funkciókat láttak el. Egyes faragványok a szellemek, mások az oba, az uralkodó tiszteletét szolgálták. Sok készült még a nagyobb istenségek kultusza számára vagy a szentélyek berendezésére. Egy szobrászati alkotás értéke attól is függött, hogyan használták, hol tartották, ki birtokolta. Egyes törzsekben, amikor a faragó befejezett egy famaszkot, azt tulajdonosa vagy őrzője úgy ruházta fel életet adó erővel, hogy kifestette és szüntelen élelem- és olajfelajánlásokkal kereste kedvét - enélkül a tárgy értéktelen maradt volna. Más helyeken a famaszk jelentősége módosult, ha birtokosa valaki másra hagyta.

Bronzművesség

A bronzművesség legtermékenyebb központja a benini udvar (DNy-Nigéria) volt, ahol a királyi előjognak számító bronzöntéssel a 16. századtól a 19. századig foglalkoztak. Ifében feltehetőleg már a 12. századtól előállítottak gyönyörű, természethű bronzfejeket és -szobrokat az onikat (főnököket) megörökítendő, s ezek az alkotások – a terrakottából készült hasonló művekkel együtt – határozottan az ezer évvel korábbi noki kultúra szobrászata folytatásának érzetét kelti. Valószínűleg további bronzművesközpontok is léteztek a Niger alsó folyásánál fekvő Ijebu környékén, Owóban, a tivek és dzsukonok között, később pedig Adamawa tartományban.

Hagyományok, néprajz

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Szokások, illemtan

• A nigériaiak beszélgetés közben igen közel állnak egymáshoz. Ilyenkor illetlenség hátrálni.
• Beszélgetések során ne érintsük a vallási kérdéseket, üzleti életben a politikát is kerüljük. Ellenben Nigéria sokszínű kultúrája kiváló társalgási téma lehet.
• Ne fényképezzünk senkit az illető engedélye nélkül.
• Egy férfinál a gyerekei felől érdeklődni illetlenség, míg a nőknél kifejezetten kedvesség.
• Ha magánháznál eszünk, mindig dicsérjük meg az elfogyasztott ételt.

Gasztronómia

A nigériai konyha legfontosabb eleme a különbözőképpen feldolgozott kecske. Ez lehet leves, főzelék, vagy hasonló, állagában a kettő között lévő eledel. A külföldi turistákat szeretettel fogadják Jollof-rizzsel, ami egy vörös színű, fűszeres, hússzeletekkel ízesített rizs. Az országban vigyázni kell, mert a legkülönfélébb ételek lehetnek romlottak vagy szalmonellásak.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Keresztény

A fő keresztény ünnepek megegyeznek az európaival (húsvét, karácsony).

Muszlim

A muszlim ünnepek közül a három legfontosabb:

• Eid Al Fitri,
• Eid Al Maulud,
• Eid Al Kabir,

mindegyik nemzeti ünnepnap. Az Eid Al Fitri a ramadán, vagyis a böjt megtörésének ünnepe, az Eid Al Maulud Mohamed próféta születésének ünnepe, az Eid Al Kabir pedig áldozati ünnep. Az egyik legérdekesebb muszlim ünnep az évenkénti Durbar-fesztivál, amelyet számos nigériai városban megrendeznek.

Állami

Állami ünnep (munkaszüneti nap):

• január 1. újév
• május 1. a munka ünnepe
• május-június: a demokrácia napja
• október 1. a függetlenség napja.
• november 1. ifjúsági nap

Egyéb

A keresztény, iszlám és állami ünnepeken túl a fontosabb fesztiválok:

• Argungu-halászfesztivál. Argungu városában egy 4 napos fesztivál az ÉNy-i Kebbi államban
• Calabar-karnevál. Calabarban kerül megrendezésre 2006 óta, parádéval, tánccal, kosztümös szereplőkkel, zenekarokkal. Nigéria talán legnagyobb utcabálja.
• Carniriv. Éves fesztivál Port Harcourtban.
• Eyo-fesztivál Lagosban
• Igogo-fesztivál Ondo államban. Soknapos évi fesztivál.
• Osun-fesztivál. Az esős évszak végén kerül megrendezésre, általában augusztusban, az Oshogbo Szent Erdőben.
• Sharo- vagy Shadi-fesztivál. A Jafun fuláni férfiak hagyományos beavatási szertartása.
• Yam-fesztivál. Nigéria és Ghána területén népszerű, általában augusztus elején vagy az esős évszak végén tartják.

Délen a tengert kilométereken át idilli homokos part szegélyezi, amelyet csak a vízfolyások torkolatánál burjánzó mangroveligetek törnek meg. Az országot a számtalan etnikai csoport kultúrája és a természeti látnivalók (pl. vízesések) teszik színessé. Kiemelkedő turisztikai övezet a Mambilla-fennsík Taraba államban.

A hagyományaikat őrző népcsoportok kultúrája és lakóhelye ugyanúgy a kulturális világörökség része, mint Dél-Nigéria utolsó őserdőmaradványa, Osun pogány isten szent erdeje Osogbo város mellett.

Közbiztonság

Az erőszakos bűncselekmények Nigériában gyakoriak, s ezeket gyakran rendőri vagy katonai egyenruhát viselő bűnözők követik el. Vidéken az úttorlaszok segítségével történő fegyveres támadás jellemző bűnesetnek számít. A hatóságok fellépése az ilyen esetek ellen meglehetősen körülményes. A külföldiek ellen irányuló tisztességtelen üzleti eljárások sajátos veszélyt jelentenek. A világ egyik legveszélyesebbnek tartott nagyvárosa Lagos. Az ország északi és középső részén állandó probléma a muzulmán és keresztény lakosok közti erőszakos összetűzések.

Nigériában 25 országos újság van, 1,7 millió példányt nyomtatnak belőlük naponta.

Napilapok: Daily Champion, Daily Independent, Daily Trust, New Age, Nigerian Tribune, Punch, The Guardian, The Sun, The Tide, The Triumph, Thisday, Vanguard.

Hetilapok: Abuja Mirror, Al-Mizan (hausza nyelven), Financial Standard, Newswatch, Tell, The Port Harcourt Telegraph, The News Magazine, Weekly Trust

Egyéb telekommunikációs adatok

Labdarúgás

A labdarúgást nagyrészt az ország nemzeti sportjának tekintik. A nigériai labdarúgó válogatott az afrikai nemzetek kupáját három alkalommal hódította el (1980, 1994, 2013). Két alkalommal adott helyszínt a kontinensviadalnak.

Lásd még: Nigériai labdarúgó-válogatott

Egyéb sportágak

Más sportágak is fontosak, mint például a kosárlabda, krikett és az atlétika. Az ökölvívás szintén jelentős sportág; Dick Tiger és Samuel Peter egyaránt korábbi világbajnokok.

Olimpia

Lásd még: Nigéria az olimpiai játékokon

Sportolók

Lásd még: Kategória:Nigériai sportolók

• Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1998.

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Nigéria témájú médiaállományokat.

• A Kitekintő cikkgyűjteménye Nigériáról
• Nigéria.lap.hu - linkgyűjtemény
• Időjáráselőrejelzés
• János Besenyő, Ph.D. & Ádám Mayer - Boko Haram in Context: The Terrorist Organizations's Roots in Nigeria's Social History

• Nigériai csalás (levelek)