Mɩnjɩ Mɩnjɩ Wɛtʋ Wɛʋ

Anjaʋ waa nabɛyɛ mɩnjɩ mɩnjɩ wɛtʋ wɛʋ kɛna lɛɣtʋ ndʋ, tɩwazaɣ kɛlɛ size aseɣɖe tɩnaa nabɛyɛ ɛna cɛzɩm taa mbɩ yɔ kɛ ɛyaa mba peciɣdiɣ patɩ nɛ payaɣ wɛ size mɛmvɛyɩ mɩnjɩ mɩnjɩ waa yɔ.

Pɩtɛ ɖɔɖɔ lɛ, ɛyaa mba pɛwɛ ɛzɩ anjaʋ waa yɔ.

Mɩnjɩ Mɩnjɩ Wɛtʋ Wɛʋ

Mɩnjɩ mɩnjɩ samaɣ ŋga, kɛwɛ ɖɔɖɔ ɛzɩ, mba pataɣ wɛɛ tɔlɩm nɛ pɛwɛ ɛzɩ, anjaʋ waa yɔ. Mba papɩzɩʋ pala mɩnjɩ mɩnjɩ wɛtʋ ndʋ yɔ, pɛkɛ mba pɛwɛna wezuu, piciɣdiɣ nɛ pɔɖɔŋ powolo nɛ pɔkɔ nɛ papɩzɩɣ ɖɔɖɔ, pala kaayɔɔdasɩ laɣsɩ yɔ.

Hʋnʋ hʋnʋ laɣsɩ tɩna panɛ, pɛkɛ yɔɔdɩyaa siŋŋ tɩna nabɛyɛ ɖɔɖɔ. Hʋna hʋna lakasɩ wɛtʋ paɖaɣna lɛɣzɩnaʋ sinimaɣ.

Sinimaɣ kʋnɛ kʋkʋʋ lɛ, kɩɖanɩʋ wɩlɩʋ mɩnjɩ mɩnjɩ wɛtʋ tʋnɛ kɛ, takayaɣ nakɛyɛ yɔɔ. Samaɣ caɣ kilingli nɛ kɔcɔŋna mbʋ pɩɖɩɩna labʋ nɛ pɩɖɛɣ yɔ.

Tags:

🔥 Trending searches on Wiki Kabɩyɛ:

PaladɩyɔmAŋgɩlɩtɛɛrɩSɛmʊʊTakayaɣ hayʊʊGiacomo PucciniKpaŋnɔBɔrɩCibuutiKewiyaɣ ɛjaɖɛKinee-Pɩsaʊ (Guinée-Bissau)1970LantanɩKɩlabɩmAlizeerii (Algérie)Rɛɛzɔɔ (raison)FacebookIrakɩ (Irak)LɔɔɖɩyɛTɔsʋʋ lɛɣtʋEpistemolozii1904Thomas EdisonMɔɔʊSɩlɩsɩyɔmNizɛɛrɩ Pɔɔ1973Arabii-SahʊditiEswatiniAnɩza kʊdɔŋSahara KañɩnbʊsaɣPapaTakota Hadɛ KiŋƐjaɖɛ yɔɔ ɛhʊyɛ lɩmaɣzɩyɛ tɔmƐndɩ caanaʋ tɔmFatiikaŋ (Vatican)Arabii-Sahʊditi (Arabie Saoudite)HeuKɩbɩnjaazɩ RoomTayi KʋnʋŋNɛyɔɔNaajeeriyaCɔlɩyɛ yaa laɣsɩ tɩnaa ŋgbɛyɛƐsɩyɛKañɩmpusuu tɛtʋ (Désert)TaataaHydrauliqueMazaɣ wiyeNikaraguwaLɛɛzɩyʊ1934Malawii (Malawi)KrɩpɩtɔnɩTaakaaSiipitɛɛrɩ (Jupitère)Añɔsɩtisiizim (agnosticisme)Ukurɛnɩ (Ukraine)1991Pɩɣyɩyaa lɩmaɣzɩyɛ tɩnaa1971Camayiki2004AfganistaniPɔritigaalɩ (Portugal)Julie Akofa Akoussah🡆 More