Wayback Machine: Digitális archívum

Neve szabados fordításban Visszautazó Gépezet, mert lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy visszamenve az időben megnézhessék, hogyan nézett ki egy adott weblap egy korábbi időpontban. A szolgáltatás bárki számára elérhető, és bármely weblap aktuális változatát is hozzáadhatja az archívumhoz.

Wayback Machine
Vállalkozás típusa	webarchívum
Oldal típusa	webarchívum
Elérhető nyelv(ek)	angol
Alapítva	2001. október 29.
Származási ország	Amerikai Egyesült Államok
Tulajdonos	Internet Archive
URL	web.archive.org
Alexa-helyezés	205 (2021. február 5.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Wayback Machine témájú médiaállományokat.

1996-os létrehozása óta közel 800 milliárd oldal került az archívumba (2023 közepe). A szolgáltatás kapcsán felmerült, hogy szerzőijog-sértésnek minősül-e az, hogy az oldalak a tulajdonosuk engedélye nélkül kerülnek archiválásra. Néhány per kapcsán előfordult, hogy az archívumból el kellett távolítani a tárolt tartalmakat. Az Európában 2018 óta érvényben lévő GDPR szabályozás erre is érvényes, amely pl. kimondja, hogy mindenkinek alapjoga az ún. „törléshez és elfeledtetéshez való jog”.

A Wayback Machine 1996 májusában kezdett gyorsítótárazott weblapokat archiválni.

Az Internet Archive San Franciscó-i cég alapítói, Brewster Kahle és Bruce Gilliat 2001 októberében indították útjára a Wayback Machine honlapját, akik a céget azért hozták létre, hogy „univerzális hozzáférést biztosítanak minden tudáshoz”. Az archívum elsősorban arra a problémára nyújt megoldást, hogy a weblapok tartalma ne vesszen el, amikor azt megváltoztatják vagy véglegesen törlik. A szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a weblapoknak az idők folyamán archivált különböző verzióit megtekinthessék. Kahle és Gilliat a szolgáltatást abban a reményben alkották meg, hogy a teljes világhálót archiválják. Maga a „Wayback Machine” elnevezés egy azonos nevű, kitalált időutazó és fordító eszközre utal, amelyet a Rocky és Bakacsin kalandjai című animációs rajzfilmsorozatban Mister Peabody és Sherman karakterek használnak.

A kezdetekben (1996 és 2001 között) az információkat digitális szalagon tárolták, Kahle időnként már ekkor is lehetővé tette kutatók és tudósok számára, hogy hozzáférjenek az adatbázishoz. 2001-ben – amikor az archívum elérte ötödik évfordulóját – a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen tartott ünnepélyes bemutatón a nyilvánosság előtt is megnyitották a szolgáltatást. Ekkor már több mint 10 milliárd archivált oldalt tartalmazott. A weboldalakról automatikusan készül mentés az archívumba, és időnként azok új verzióit is archiválja. A weblapok aktuális állapota manuálisan is rögzíthető, megadva annak URL-jét, feltéve, hogy a weblapon nincs kifejezetten tiltás arra, hogy a Wayback Machine „feltérképezze” azt és elmentse a tartalmát.

A szoftvert arra fejlesztették ki, hogy keresőrobotként feltérképezze és töltse le az internetprotokollal nyilvánosan hozzáférhető weblapok információit és adatfájljait, rögzítse a Gopher protokoll szerinti hierarchiájukat, az NNTP-s Bulletin Board rendszerű hírfolyamokat (Netnews, Usenet) és tárolja el a szabadon letölthető szoftvereket. Az ilyen keresőrobotok által gyűjtött információk nem tartalmazzák az világhálón elérhető összes adatot, mivel a nagy részét azok kiadói korlátozzák, vagy nem hozzáférhető adatbázisokban tárolják. Azért, hogy a csak részben gyorsítótárazott weboldalak miatti hiányosságokat kiküszöböljék 2005-ben egy előfizetéses szolgáltatást is indított az Internet Archíve. Az Archive-It.org lehetővé teszi az intézmények és a tartalomkészítők számára, hogy saját maguk összegyűjthessék és megőrizzék digitális tartalmaikat, gyűjteményeiket, és létrehozzanak maguknak egy archívumot.

A Wayback Machine 2001-es nyilvános bevezetésétől kezdve tudományosan tanulmányozták az adatok tárolásának és gyűjtésének módjait, mind az archívumában található tényleges oldalak összefüggéseit. 2013-ig a tudósok mintegy 350 cikket írtak a Wayback Machine-ről, többnyire az információtechnológia, a könyvtártudomány és a társadalomtudomány területén. A társadalomtudósok a Wayback Machine segítségével elemezték, hogy a weboldalak fejlesztése a kilencvenes évek közepétől napjainkig hogyan befolyásolta vállalatok növekedési pályáját.

Amikor a Wayback Machine archivál egy oldalt, általában tartalmazza a hiperhivatkozások nagy részét, így a linkek aktívak maradnak akkor is, amikor a világháló instabilitása miatt a sérülékeny kapcsolati háló megbomlik. Indiai kutatók tanulmányozták a Wayback Machine azon képességét, hogy képes-e online tudományos publikációk hiperhivatkozásait megmenteni, és megállapították, hogy a vizsgált cikkekben 10 év kb. 7000 hivatkozásának valamivel kevesebb mint 50%-a maradt csak elérhető idővel, de az archiválás valamivel több mint 79% elérését biztosította.

Újságírók gyakran használják a Wayback Machine-t, hogy megtekintsenek halott weboldalakat, régi híradásokat és weboldalak változatai közötti különbségeket. Segítségül volt már a politikusok felelősségre vonhatóságához és hadieseményekről szóló hazugságok leleplezéséhez is. Előbbire példa, hogy az archívumból derült ki, hogy – Donald Trump elnöksége idején, aki a globális felmelegedést hoaxnak nevezte – a Fehér Ház weblapjairól minden erre vonatkozó hivatkozást töröltek, ami világszerte felháborodást és tüntetéseket eredményezett tudományos körökben, 2017 áprilisában (March for Science). Utóbbira példa, amikor 2014-ben a Malaysia Airlines 17-es járatának katasztrófája kapcsán kiderült, hogy a kelet-ukrajnai háború egyik orosz vezetője, Igor Girkin azzal dicsekedett, hogy csapatai lelőttek egy ukrán katonai repülőgépet. Amikor kiderült, hogy a gép valójában egy polgári repülőgép, akkor törölte a bejegyzését, és az ukrán hadsereget okolta a gép lelövéséért, de a törlés ellenére az archívumban megmaradt az előzmény.

Az európai szabályozás értelmében a Wayback Machine megsértheti a szerzői jogokat, mert a szabályok szerint a tartalomkészítők döntési joga, hogy tartalmukat hol teszik közzé vagy hogy sokszorosítható-e. Ennek megfelelően a szolgáltatás ma már biztosítja, hogy az alkotó kérésére az archívumból az oldalak törlésre kerüljenek, és hogy a weblapokon tiltás szerepelhessen az archívumba kerülésre.^[forrás?] A Wayback Machine kizárási irányelvei a webhely help részében találhatók.

Szcientológia

2002 végén az Internet Archive eltávolította a Wayback Machine-ről a szcientológiát kritizáló különböző webhelyeket. Egy hibaüzenet azt jelezte, hogy ez a „webhelytulajdonos kérésére” történt. Később tisztázódott, hogy a Szcientológia Egyház jogászainak nyomására történt az eltávolítás, és az eredeti webhelytulajdonosok igazából nem akarták eltávolítani az anyagukat.

Healthcare Advocates, Inc.

2003-ban a Harding Earley Follmer & Frailey ügyvédi iroda sikeresen védte ügyfelüket egy védjegyvitáról szóló perben a Wayback Machine segítségével. Az ügyvédek a weboldalak több évvel korábbi tartalma alapján be tudták bizonyítani, hogy a felperes keresete alaptalan. A felperes Healthcare Advocates ezt követően módosította panaszát, bevonva a perbe az Internet Archive-ot is, és a szervezetet a szerzői jogok megsértésével, valamint a DMCA és a számítógépes csalásokról és visszaélésekről szóló törvény megsértésével vádolta. A Healthcare Advocates azt állította, hogy bár a webhelyükre csak később, az eredeti keresetük benyújtása után telepítették a robots.txt fájlt, ennek ellenére az Internet Archive-nak szerintük el kellett volna távolítania a webhelyük összes korábbi példányát a Wayback Machine-ről, de néhány anyag továbbra is nyilvánosan elérhető maradt, így azt a védelem felhasználhatta. A pert bíróságon kívül rendezték, miután a Wayback Machine orvosolta a problémát.

Daniel Davydiuk

2013 és 2016 között egy Daniel Davydiuk nevű pornográf színész megpróbálta eltávolítani magáról az archivált képeket a Wayback Machine archívumából, először több DMCA-kérést küldött, majd a kanadai bírósághoz is fordult. 2017-ben a kért tartalmakat végül törölték.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Wayback Machine című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• https://archive.org/
• https://addons.mozilla.org/hu/firefox/addon/wayback-machine_new/
• https://www.howtogeek.com/789504/what-is-the-wayback-machine-and-why-is-it-important/