Tornakápolna: Magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Az Északi-középhegységben, azon belül is az Aggteleki-karszttól nem messze, a Galyaságban, az Aggteleki Nemzeti Park területén található kicsiny falu, Aggtelektől körülbelül 10 kilométerre. Zsáktelepülés, így az egyetlen megközelítési módja Szinpetriből van, a 2603-as útból, kevéssel annak 40. kilométere előtt kiágazó 26 113-as úton érhető el.

350 méteres tengerszint feletti magasságban, egy hegyen helyezkedik el, nagyszerű kilátással a környező dimbes-dombos tájra és a határon túl, Szlovákiában lévő Tátra csúcsaira. A háborítatlan környezet vonzó a turisták számára.

A faluhoz legközelebb fekvő települések Jósvafő, Égerszög, Szinpetri, Szőlősardó, Teresztenye és Varbóc, amelyekből – Jósvafő és Szinpetri kivételével – csak kerülőúton érhető el a falu. A legközelebbi város Szendrő.

A települést 1324-ben említik először, Kapulna néven.

1910-ben 141 magyar lakosa volt. Ebből 7 római katolikus, 133 református volt.

A 20. század elején Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott.

Polgármesterei

• 1990–1994: Szegő Sándor (független)
• 1994–1998: Juhász József (független)
• 1998–2002: Juhász József (független)
• 2002–2006: Varga Béla (független)
• 2006–2010: Varga Béla (független)
• 2010–2014: Doszpoly Loránd (független)
• 2014–2017: Doszpoly Loránd (független)
• 2017–2019: Doszpoly Loránd (független)
• 2019-től: Doszpoly Loránd (független)

A településen 2017. december 3-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is tudta erősíteni a pozícióját.

A település népességének változása:

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak mondta magát. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,2%, református 63,6% (18,2% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 82,4%-a vallotta magát magyarnak, 5,9% cigánynak, 5,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (17,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,4% volt református, 5,9% görög katolikus (64,7% nem válaszolt).

A 19. századi pecsétnyomat alapján készített címer: álló csücsköstalpú, kék mezejű pajzs, a pajzstalpban zöld hármashalom. A halmok előtt három arany búzakalász lebeg, a középső a hasítás vonalában, két zöld levéllel, a két szimmetrikus kalász egy-egy zöld levéllel szintén a pajzstalptól a felső élig nyúlik, fejük a hasítástól széthajlóan a sarkok felé mutat.

A pajzstalpban a kalászokat takarva, élével lefelé, hegyével jobbra fekete ekevas lebeg.

• Református templom - 1801-ben épült, a korábbi, fából készült kápolna helyett, amely leégett. Fakazettás mennyezetű, műemlék jellegű épület.
• Faragott fejfák az erdei tisztáson lévő temetőben.
• Régi lakóházak hagyományos népi építészeti elemekkel (fatornác, kontyos tető).
• Aggteleki Nemzeti Park
• Tornakápolnai Tanösvény

• Hazánk legkisebb önkormányzatát működtető települése.
• Egyike annak a három magyar településnek, ahol 2002 és 2006 között egyetlen bűnügy sem történt.
• Az ország összes települése közül 2021-ben itt volt a legmagasabb a lakók átlagfizetése.

• Tornakápolna Önkormányzatának honlapja
• Tornakápolnai Református Egyházközség honlapja^{[halott link]}