Szoftver Tor: Lehetővé teszi az anonim jelenlétet az interneten

A Tor (The Onion Router, magyarul: A Hagyma Elosztó) szabad szoftver a második generációs hagyma elosztó rendszerek közül.

Ez a rendszer lehetővé teszi az anonim jelenlétet (például böngészést) az interneten, valamint nem utolsósorban a cenzúrázott internetes tartalmak megjelenítését (mint pl. a tartalomszűrés megkerülését) .

Tor
Szoftver Tor: Működési elve, Biztonság, A forgalom optimalizálása
Szoftver Tor: Működési elve, Biztonság, A forgalom optimalizálása

FejlesztőThe Tor Project, Inc
Legfrissebb stabil kiadás0.4.8.11 (stabil verzió, 2024. március 10.)
Programozási nyelv
Operációs rendszer
Kategória
Licenc3-clause BSD License
A Tor weboldala

A neve a működési elvéből adódik, mivel az több szinten keresztül („mint egy hagyma rétegei”) újabb titkosításokkal látja el a kezdeményező (initiator) csomagjait.

Fejlesztését eredetileg az Amerikai Tengerészgyalogság kezdeményezte, majd az Electronic Frontier Foundation vette kézbe. Jelenleg a Tor Project irányításában zajlik a fejlesztés 2006 decembere óta non-profit tevékenység keretein belül.

Mint a többi jelenleg használt kis késleltetésű anonim hálózat, a Tor is elemezhető olyan megfigyelő által, aki a kommunikáció mindkét végpontját látja.

Működési elve

A felhasználó (kezdeményező) egy Tor klienst futtat a gépén, amely csatlakozik a Tor hálózathoz. Időnként megújítja az egész kimenő útvonalat (circuit). A hálózatban részt vevő tagok opcionálisan konfigurálhatják a Tor kliensüket úgynevezett node-nak, vagy Tor-exit-nek.

A node engedélyezi, hogy rajta keresztül csomagok fussanak, de nem engedélyezi a hálózatból való kilépést a hagyományos internetre, míg a Tor-exit (Tor kilépő) ezt is engedélyezi.

A Tor hálózat minden tagja titkosítva kommunikál egymással 128 bites szimmetrikus kulcsolású kódokat használva, melyeket egy aszimmetrikus kulcsolású ún. handshake (kézfogás) után hoztak létre.

A kezdeményező minden csomagra először rátesz egy véletlenszerű mesterkulcsot (egy kódot, melyet csak ő és végül a Tor-exit gép ismer), majd a mesterkulccsal titkosított csomag és a mesterkulcs három részre tagolódik és minden csomagrészlet kap külön-külön egy-egy első szintű kulcsot. Az első szintű kulcs az a kulcs, amelyet az első szintű node-okkal (a közvetlen kapcsolatokkal) hoztunk létre a handshake után.

Mind a szintek, mind az útvonal megválasztása a Tor hálózatban véletlenszerűen zajlik, valamint véletlenszerű időközönként a kezdeményező még akkor is megújítja az egész útvonalat, ha egyébként a circuit gyors és stabil.

Egy-egy ösvény (path), amelyen valamelyik csomagrészletünk halad, megszakadhat, ha valamelyik node vagy a Tor-exit időközben elérhetetlenné válik. Ekkor az az ösvény újra kiépül, immár más, véletlenszerűen kiválasztott node-okkal (és esetleg Tor-exittel).

A csomagrészlet és a mesterkulcsrészlet az első szintű node-okhoz került, ezek ráteszik a saját (második szintű) kulcsukat és továbbküldik a csomagrészleteket a harmadik szintű node-nak.

A Tor hálózat ösvényei három szintűek, illetve három részre tagolódnak (tehát három különböző ösvényen haladnak), így az initiatorral és a Tor-exittel együtt összesen 11 számítógép vesz részt egy felépült circuitban, 3x3 node közreműködésével.

A harmadik szintű node-ok végül elküldik a csomagrészleteket a Tor-exitnek, ami visszafejti a csomagok részleteit visszafele, először a harmadik szint, majd a második, majd az első szintű csomagrészletekig.

Minden node függetlenül attól, hogy hányadik a sorban, elküldi a soron következőnek a kapott csomagrészleteket a "kapott kulccsal" (előző szintű kulccsal). Így minden node visszafele megismerheti a legelső csomagrészlet titkosított változatát, beleértve a Tor-exitet is, viszont a node-ok annak csak a titkosított változatát ismerhetik, mivel minden node-nál csupán a mesterkulcsunk harmadrésze és a csomagok mesterkulccsal titkosított változatának harmadrésze van.

Ezután a Tor-exit a három különböző irányból megkapott mesterkulcsot összeillesztve, azzal visszafejti az eredeti csomagot. Végül pedig immár a hagyományos, „kódolatlan interneten” keresztül továbbítja az eredeti célnak.

Szoftver Tor: Működési elve, Biztonság, A forgalom optimalizálása 
Egy circuit felépítése

Biztonság

A Tor-hálózat biztonságosnak nevezhető, hiszen a node-ok - mivel csak titkosított adatokat láthatnak - egyrészt nem tudják, honnan indult el a csomag, másrészt nem tudják, hogy mit tartalmaz (csakúgy, mint az esetleges külső támadó, lehallgató).

A Tor-exit sem tudhatja, hogy eredetileg az általa az internet felé küldött adatcsomag honnan indult el, de azt igen, hogy mit tartalmaz, mivel ő továbbítja azt. Ez biztonsági kockázatot rejt magában. 2006-ban Dan Egerstad svéd hacker demonstrálta is, hogy miképp. Felállított pár Tor csomópontot, és figyelte a forgalmat, ami ezeken lépett ki. Számos jelszót tudott így megszerezni. Eredményeit (nem a jelszavakat!) publikálta is.

Ezzel megpróbálta felhívni a figyelmet, hogy a Tor nem titkosításra, hanem anonimizálásra szolgál, tehát nem az átküldött adatot védi, hanem a névtelenséget. A Tor csak egy dolgot garantál: a szerver nem fogja ismerni a kliens valódi IP címét. Az ezzel való visszaélést elkerülendő az exit csomópontok általában nem engednek meg bizonyos portokhoz – pl. SMTP – való csatlakozást.

Ezzel együtt az exit csomópont üzemeltetése annak felvállalását is jelenti, hogy az esetlegesen Tor rendszeren keresztül indított visszaélés miatt a végpontot üzemeltetőt fogják első körben a hatóság részéről megkeresni vagy jogi procedúrának alávetni.

A forgalom optimalizálása

A Tor újabb verziói a Tor címtárrendszert (directory) alkalmazva rangsorolják a node-okat és a Tor-exit-eket sebesség és egyéb szempontok alapján. Így a kezdeményező számítógép nem teljesen véletlenszerűen választja ki a circuit-ben szereplő node-okat és Tor-exitet, hanem azok következő paraméterei alapján:

  • sebesség,
  • Tor-kliens verziószáma,
  • megbízhatóság (stabilitás és szolgálati idő).

Az újabb Tor-kliensekben ezenkívül lehetőség van olyan blokkolt számítógépek Tor hálózathoz való csatlakozásának hozzásegítéséhez (Tor-bridge, azaz Tor-híd), amelyeket szándékosan blokkolt az internetszolgáltatójuk különböző okok miatt, valamint lehetőség nyílt a Tor címtárakat szolgáltató gépek konfigurálására (Mirror Relay Directory), olyan számítógép csatlakoztatására, amely a Tor hálózatban egyébként nem feltétlenül vesz részt, csak a többi csatlakozó gép adatait tárolja és közvetíti egymás között.

Ezen kívül lehetőség van domainnevek létrehozására az első szintű pszeudo domain rendszerben (.onion) a Tor hálózaton belül és egyéb rejtett szolgáltatásokra.

Sebesség

A gyakorlatban a Tor hálózat ingadozó sebességű. Átlagsebessége 56kbit/sec (modemsebesség) és 112kbit/sec (ISDN sebesség) között mozog, de véletlenszerűen, egy gyors circuit esetén akár közel széles sávra is felugorhat néhány másodpercig.

Napjainkban egyidejűleg mintegy százezer kliens csatlakozik a Tor hálózatra, számuk egyre bővül. A Tor átlagsebessége nagyban függ a kliensek, a node-ok és a Tor-exitek számától. Minél több kliens szeretné használni a hálózatot kevesebb node és Tor-exit ellenében, annál lassabb lesz a Tor átlagsebessége.

2013-as FBI akció

Az FBI a Tor Browser csomagban található Firefox böngésző hibáját kihasználva azonosított egy pedofil tartalmak terjesztésével vádolt személyt. A nyilvánosságra került adatok alapján az akció nem a TOR hálózat működését, hanem a TOR rendszerrel gyakran együtt használt böngésző biztonságát kérdőjelezi meg.

Kapcsolódó linkek

További információk

(Az itt felsorolt külső hivatkozások túlnyomó része angol nyelvű)

Cikkek

(Magyarul)

(Angol nyelven)

Fórumok

Tags:

Szoftver Tor Működési elveSzoftver Tor BiztonságSzoftver Tor A forgalom optimalizálásaSzoftver Tor SebességSzoftver Tor 2013-as FBI akcióSzoftver Tor Kapcsolódó linkekSzoftver Tor További információkSzoftver TorAranypajzs projektSzabad szoftver

🔥 Trending searches on Wiki Magyar:

HidrogénÉdith PiafBrahim DíazPortugáliaMichael SchumacherWittelsbach Erzsébet magyar királynéUEFA-bajnokok ligájaBartók Béla (zeneszerző)KanadaA mi kis falunkMagyar európai parlamenti képviselők listája (2019–2024)Pál apostolElsa PatakyVoith ÁgiTalpra Magyarok KözösségeKálmán magyar királyCsomolungmaNormandiai partraszállásDallas (televíziós sorozat)SzámikSemmelweis IgnácEurópa országaiDél-KoreaM2-es metróvonal (Budapest)Bochkor GáborSzlovéniaJános vitézFehér gólyaAmerikai dollárBørsenPalvin BarbaraKecskemétNukleáris fegyverFacebookRudolfHázasság első látásraKínai KöztársaságGaál ViktorNobel-díjVámpírnaplókEgyiptomOmánGyilkos elmékO. J. SimpsonAdolf HitlerRómai BirodalomMózesMagyarországi cigányokGörgényi ErnőMedvehagymaOrbán ViktorHőtágulási együtthatóA nevem Earl epizódjainak listájaSzkizofréniaPuskás Ferenc (labdarúgó)Tarlós IstvánD. Tóth KrisztaAz éhezők viadala (film)AlbániaPozsonyGryllus VilmosBarokkTeller EdeSimon KornélJeffrey DahmerHalotti beszéd és könyörgésMesterséges intelligenciaSógunOlaszországO. J. Simpson-ügyMagyarország legnagyobb települései lakónépesség szerintElon MuskHarry Potter (filmsorozat)Jób lázadásaBécsLyme-kórFagyosszentekOrszágok és területek listája🡆 More