Szvanéti vagy Szvanétia (grúzul სვანეთი Szvanéti) Grúzia egyik történelmi régiója, az ország északnyugati régiójában, a Nagy-Kaukázus déli részében.
A szvánok lakják, akiket a grúzok egyik alcsoportjának tartanak, de különálló önazonosságukat őrzik és önálló (a grúzzal rokon) nyelvvel rendelkeznek (szván nyelv).
Szvanéti | |||
| |||
Ország | Grúzia | ||
Népesség | |||
Népesség | ismeretlen | ||
Terület | 5776,4 km² | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szvanéti témájú médiaállományokat. |
Szvanétia 3000–5000 méter magas hegyeivel Európa legmagasabban fekvő lakott régiója. A Kaukázus hegység 10 legmagasabb csúcsa közül négy Szvanétiában van, köztük Grúzia legmagasabb pontja, az 5201 méter magas Shara hegy. A terület más kiemelkedően magas hegyei: Tetnuldi (4974 m), Sota Rusztaveli-hegy (4960 m), Usba (4710 m) és az Ailama (4525 m).
Szvanétia a Rioni, az Enguri és a Tszkhenisztszkali folyók felső folyásánál helyezkedik el. Földrajzilag és történelmileg két részre oszlik:
Közigazgatásilag ezek a Szamegrelo-Felső-Szvanéti, illetve a Rascha-Lechkumi és Alsó-Szvanéti régiókhoz (mkhare) tartoznak, amelyek keresztülvágják a történelmi Szvanétiát.
Szvanétia tájképét a mély vízmosások tagolta magas hegyek uralják. A terület legnagyobb része 1800 méternél magasabban fekszik, és e szint alatt vegyes-, illetve fenyőerdők borítják. Efölött alpesi rétek húzódnak, mintegy 3000 méteres magasságokban pedig az örök hó és jég birodalma kezdődik. Szvanétia legjellegzetesebb csúcsa és jelképe az Inguri-vízmosás fölé tornyosuló Usba, amely a régió jelentős részéből látható.
Éghajlata nedves és legjobbana a Fekete-tenger irányából érkező légtömegek befolyásolják. Az átlaghőmérséklet és a csapadék a tengerszint feletti magasságtól erősen függően változó. Az éves csapadék mennyisége 1000 és 3200 milliméter között van Szvanétiában. A legnagyobb mennyiségű csapadék a Nagy-Kaukázusban hullik. Télen jellemzőek a rendkívül nagy havazások és gyakorik a lavinák. Vannak olyan részei, ahol a hótakaró ötméteres vastagságot is elérhet. Az alacsonyabban fekvő területeken (800-1200 méter) a nyár hosszú és meleg, a tél viszonylag hideg és havas. Az 1200 és 1800 méter feletti szinteken a nyár viszonylag meleg, a tél hideg. Kétezer méter felett azonban a nyár már rövid (kevesebb, mint három hónap) és hűvös, a tél hosszú és hideg. Szvanétia jelentős része fekszik háromezer méter felett, ahol már nincs is igazi nyár. Általánosságban véve azonban Szvanétia a Fekete-tenger közelségének köszönhetően télen kevésbé hideg, mint a magashegységek általában.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Szvanéti, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.