11. Század Szent Mór: (1000-1070) bencés szerzetes, később pécsi püspök
Pécsi Szent Mór, illetve pannonhalmi Szent Mór (1000 körül – 1070 körül) bencés szerzetes, később pécsi püspök.
| Szent Mór | |
 | |
| Születése | |
| 1000 Magyar Királyság | |
| Halála | |
| 1070 (69-70 évesen) Magyar Királyság | |
| Tisztelete | |
| Ünnepnapja | október 25. |
| [https://www.catholic-hierarchy.org/bishop/bsmor.html smor.html Szent Mór a Catholic Hierarchy-n] | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Mór témájú médiaállományokat. | |
Pannonhalmán
Gyermekkorában került Pannonhalmára, a bencés szerzetesek nevelték. Ebből valószínűsíthető, hogy magyar szülők gyermeke. Felnőve a szerzetesi életet választotta, a Maurus, Mór nevet kapja a rendben. Ő az egyik első magyar származású bencés.
Szent Imre herceg legendájából tudjuk, hogy Szent Márton hegyén volt benedekrendi szerzetes. Amikor Imre egyik látogatásakor a testvéreket csókkal köszöntötte, Mórt hét csókkal illette, jelezve ezzel, hogy egészen tiszta, önmegtartóztató életet él.
Fiatalon, körülbelül 30 éves korában lett apát. Élénk kapcsolatot tartott fenn a Nyitra melletti Zobor-hegyi monostorral.
Pécsett
Az Annales Posonienses évbejegyzése szerint Szent István hívására 1036-tól a pécsi egyházmegye második püspöke lett. Szent Gellérttel és társaival ellentétben az 1046-os Vata-féle pogánylázadáskor neki nem esett baja. I. András koronázásakor egyike volt a szertartást végző három püspöknek. Mór kézírását olvashatjuk a tihanyi apátság alapítólevelén (1055). Feltételezhető, hogy jelen volt 1061-ben Szekszárdon az apátság alapításánál, és két évre rá ő temette ugyanott el I. Béla királyt. 1064-ben Pécsett békült ki egymással Salamon és Géza királyfi. A béke után ő koronázta Salamont királlyá. Ebben az időszakban írta meg az első magyar legendát Szent Zoerárd (Szórád) Andrásról és Szent Benedekről, az ún. Zobor-hegyi remetékről.
A 15. századból származó misekönyvek szentként említik, illetve martirologiumokban szerepel a neve, ezért az akkori pécsi püspök kérésére Boldog IX. Piusz pápa 1848. augusztus 4-én jóváhagyta, és megerősítette a pécsi egyházmegyében kialakult nyilvános tiszteletét, XI. Piusz pápa pedig 1925. december 4-én az egyházmegye társvédőszentjévé nyilvánította. Ünnepe: október 25.
Emlékezete
Pannonhalmán, a főapátság területén szobor őrzi emlékét, az apátságtól nem messze pedig egy kilátó viseli a nevét (Magasság: 264 m. É. sz. 47° 32,8420' K. h. 17° 45,8570' ). Pécsett utca, a székesegyházban és a Gyertyaszentelő Boldogasszony (Belvárosi) plébániatemplomban kápolna, a bazilikától nem messze pedig katolikus iskolacentrum viseli nevét (mindegyik esetben Szent Mór a titulus). Annak idején a helyi Erzsébet Tudományegyetem egyik kollégiumát is őróla nevezték el. Ő a titulusa Kozármisleny 1970–71-ben épült plébániatemplomának.
Ugyancsak szobor őrzi az emlékét a székesfehérvári Bory-várban, Bory Jenő kompozícióján a püspök a még gyermek Szent Imre herceg társaságában látható.
A Magyar Bencés Kongregáció 2016-os átszervezése után, az immáron önálló perjelségként működő győri bencés szerzetesközösség Mórt választotta védőszentjének. Így létrejött a Szent Mór Bencés Perjelség.
Filmen
Koltay Gábor 2001-ben bemutatott Sacra Corona című filmjében többször is szerepel.
Jegyzetek
További információk
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Szent Mór (11. század), which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.