jegyzetelő Sabloncsalád/Doc
Ennyivel már megélsz.
Elöljáróban egy gyorstalpaló a sabloncsaládhoz
- A Jegyzetek szakaszába azt írod, hogy {{Jegyzetek}}. Ez ahhoz kell, hogy a lábjegyzetek megjelenjenek.
- A Források szakaszában részletesen leírod a felhasznált forrásokat (például citlibbel, vagy cite bookkal, vagy gyalog), és a sorok elejére egy-egy rövid azonosítót írsz, így:
- {{hely|Kovács 1978}} Kovács Pista: Születésem története. 1978.
- A cikkben minden olyan helyen, ahol hivatkozni akarsz erre a forrásra, ilyeneket írsz:
- {{refhely|Kovács 1978}}
- vagy
- {{refhely|Kovács 1978|5. old. bla bla }}
- Ha csak szövegelni akarsz:
- {{jegyzet| duma duma }}
A sablonos hivatkozási módszer arra alapul, hogy a forrásokat felsoroljuk és azonosítjuk a sor elejére írott {{hely}} sablonnal a Források szakaszban. Ezekre a helyekre lehet aztán hivatkozni a cikk szövegéből a {{refhely}} sablon segítségével. A refhelyben megjegyzéseket is mellékelni lehet minden egyes forráshivatkozáshoz külön.
A {{jegyzet}} sablonnal megjegyzést lehet valamihez hozzáfűzni, a megjegyzés lehet forráshivatkozás nélküli is. Ezek a megjegyzések ugyanabban a „Jegyzetek” szakaszban jelennek meg, mint a forráshivatkozások.
Ehelyett lehet a {{jegyzet*}} sablont is használni, és ez azoknak jó, akik a megjegyzéseket nem szeretnék a hivatkozásokkal elkeverve látni, és külön „Megjegyzések” szakaszt, és külön „Hivatkozások” szakaszt használnak (ilyenkor nincs „Jegyzetek” szakasz).
Minden sablonnál gondolni kell arra, hogy a „paraméternév=paraméterérték” forma kötelező, ha egy paraméterértékben egyenlőségjel van (mint az az url-ekben gyakori). A névtelen paramétereknél a paraméter sorszáma szolgál paraméternév gyanánt. Ha ilyenkor nem adjuk meg a paraméter sorszámát, akkor az olyan, mintha a paraméter teljesen hiányozna.
A jegyzetelő sabloncsalád sablonjai
| Sablon | Feladat |
|---|---|
Alapsablonok | |
| {{jegyzet | szöveg }} | egy megjegyzés |
| {{refhely | helyazonosító }} | röviden hivatkozik a Források szakaszban felsorolt részletes forrásleírások egyikére egy helyazonosító segítségével |
| {{refhely | helyazonosító | szöveg }} | röviden hivatkozik a Források szakaszban felsoroltak valamelyikére, kiegészítve az oldal pontosításával vagy más lábjegyzettel a kis számmal a lábjegyzetbe, onnan a források felsorolásába ugrathatunk |
| {{jegyzetek }} | a Jegyzetek szakaszában gondoskodik arról, hogy a { { jegyzet } }, { { refhely } } és { { refweb } } sablonokba írt lábjegyzetek láthatóvá váljanak |
| {{hely | azonosító }} | a források felsorolásában a sorok elején áll, helyazonosítót rendel egy-egy részletes forrásleíráshoz |
Sablonok gyakorlottabbaknak | |
| {{refweb | hely | szöveg | az egyik lapjának webcíme | azonos=refnév }} | Hivatkozik a források felsorolásában arra a sorra, ami egy webhely főlapjának leírását és webcímét (url) tartalmazza, és ezt kiegészíti ugyanazon a webhely egy másik lapjának webcímével is A kis számmal a lábjegyzetbe, onnan az "online" feliratra kattintva a weblap megfelelő helyére ugrathatunk, vagy az helyazonosítóra kattintva a főlap leírásához.
|
| {{refhely | hely | szöveg | hely | szöveg | hely | szöveg | hely | szöveg | azonos=refnév }} | hivatkozás maximum tizenegy forrásra egyetlen lábjegyzetben
|
| {{refhely* | hely | szöveg | hely | szöveg | hely | szöveg | hely | szöveg | azonos=refnév }} | ugyanaz, mint a refhely, de a Megjegyzések szakaszában jelenik meg |
| {{azonos | refnév }} | ismétlődően előforduló lábjegyzet |
| {{jegyzet* | szöveg }} | jegyzetelés egy a forráshivatkozásoktól elkülönített lábjegyzet részbe, amit a { { sablon:Megjegyzések } } jelöl ki. |
| {{Megjegyzések }} | kijelöli azoknak a lábjegyzeteknek a szakaszát, ahol a { { jegyzet* } } sablon segítségével írt megjegyzések láthatóvá lesznek, tehát egy a forráshivatkozásoktól elkülönített lábjegyzet-szakaszt |
| {{refindex | azonosító | azonosító (folyt.) }} | betűvel (vagy más szabadon választható azonosítóval) jelölt megjegyzéshez a szövegbeli index. Csak az azonosító eleje látszik az indexben. A megfelelő azonosítóval jelölt helyhez ugrat. |
| {{hely | azonosító | azonosító (folyt.)| megjegyzés }} | betűvel (vagy más szabadon választható azonosítóval) jelölt megjegyzés elhelyezése tetszőleges helyen |
Technikai sablonok | |
| {{refmutat | hely | szöveg }} | közvetlenül látható helyazonosító és szöveg, nincs lábjegyzetDevecseri 1981 22.o.. A helyazonosítóra kattintva közvetlenül a részletes forrásleíráshoz jutunk. Használata a cikk szövegében nem ajánlott. |
| {{lefele nyilacska | hely }} | lefelé mutató nyilacska, class=dokulink; link, backlink, buboréksúgó a helyazonosítóból képezve.↓ (elavult) |
| {{hiba | sablonnév | a hiányzó paraméter sorszáma névelővel }} | Pirosbetűs (class=error) hibajelzés. |
| |
Navigálás
- Ha az egyes sablonok által megjelenített kis nyilak és számocskák fölött az egeret egy kis ideig nyugodni hagyjuk, akkor a sablonkban megadott szövegek úszva, egy úgynevezett buboréksúgóban (tooltip) láthatóvá válnak. Ez sok esetben már elegendő információ, és nem szükséges a továbbkattintás.
- Egy lefelé mutató nyilacskára kattintva közvetlenül az illető forrásleíráshoz ugratunk, egy számocska viszont előbb a lábjegyzetbe visz, ahonnan szintén tovább lehet ugratni a forrásleíráshoz.
- Egy forrásleíráshoz ugratva az azonosító háttere kiszínesedik.
- A forrásleírások azonosítóját megelőző felfelé mutató nyilacskájára kattintva az ehhez a forrásazonosítóhoz tartozó lefelé mutató nyilacskák közül az elsőhöz ugratunk, aminek a háttere ki is színesedik.
Hivatkozási stílusok
A sabloncsalád nem köti meg, hogy a rövid hivatkozások képzésében vagy a részletezett forrásleírásban milyen stílust kövessünk (APA, Harvard, stb.). Ezekhez itt találunk segítséget:
- Hkoala/Fj (Tapasztalatcsere a rövid forrásazonosítók képzéséről)
- (...)
A sabloncsalád azt sem szabja meg, hogy milyen sablonokat használjunk a forráshelyek részletes leírásához ( cite book, citlib, stb. ), vagy hogy használjunk-e sablonokat egyáltalán. Segítségül szolgálhat:
- (...)
Minta a sablonok használatára
;Alapsablonok: Az 1846–1847-es erdélyi országgyűlés felterjesztésére az uralkodó 1847. október 12-én erdélyi kincstárnokká nevezte ki, egyszersmind belső titkos tanácsosi címet is kapott.{{refhely|Zoványi 1977}} A református iskola építésére 20 aranyat adott.{{jegyzet| Az aranyforintot 119 osztrák forinttal egyenlőnek tekintették.}} A kolozsvári református teológiai akadémia alapjához 4000 forinttal járult hozzá.{{refhely|Zoványi 1977|405. o.}} A [[Koós Ferenc]]-féle bukaresti református iskola építésére 20 aranyat adott.{{jegyzet| Az aranyforintot 119 osztrák forinttal egyenlőnek tekintették. }} ;Összetettebb minták: Az ő anyagi segítségével alakult meg 1859-ben Sepsiszentgyörgyön a református kollégium, jelenlegi nevén [[Székely Mikó Kollégium]]. Ez utóbbira végrendeletében 60 000 forintot hagyott.{{refhely|Szinnyei 1891|1349. o.,| Egyed 1993|98–99. o.}} A kolozsvári [[Protestáns Teológiai Intézet (Kolozsvár)|református teológiai akadémia]] alapjához 4000 forinttal járult hozzá.{{refhely|Zoványi 1977|405. o.}} ;Megjegyzések: {{Megjegyzések|1}} ;Hivatkozások: {{Hivatkozások}} ;Források: * {{hely|Devecseri 1971}} {{citlib |kiadó = Magvető Könyvkiadó |hely = [Budapest |cím = Bikasirató |szerző = Devecseri, Gábor |év = 1971 |url=http://openlibrary.org/works/OL3620210W/Bikasirato%CC%81}} * {{hely|Devecseri 1981}} {{cite book |publisher = Magvető |isbn = 9632714954 |place = Budapest |title = Antik tanulmányok |author = Devecseri, Gábor. |year = 1981 |id = 9632714954 }} *{{hely|JSTOR}} {{citlib|cím=JSTOR digital archive of academic journals and other scholarly content|url=http://www.jstor.org/|kiadó=Jstor.org}} *{{hely|Szinnyei 1891}} Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891. *{{hely|Szophoklész 1979}} {{citlib|cím= Szophoklész drámái|sorozat=Bibliotheca classica|szerző= Szophoklész|kiadó= Európa| év = 1979}} *{{hely|Tóthné 1992}} {{cite book |publisher = Bersenyi Dániel Tanárképző Főiskola |isbn = 9637173358 |place = Savariae [Szombathely] |title = Devecseri Gábor könyvtárának katalógusa |author = Tóthné Király, Katalin. |year = 1992 |id = 9637173358 }} * {{hely|Zoványi 1977}} [[Zoványi Jenő]]: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. 405–406. o. {{ISBN|963-7030-15-8}} [http://digit.drk.hu/?m=lib&book=3&p=1878 Online elérés]
- Alapsablonok
Az 1846–1847-es erdélyi országgyűlés felterjesztésére az uralkodó 1847. október 12-én erdélyi kincstárnokká nevezte ki, egyszersmind belső titkos tanácsosi címet is kapott.
A református iskola építésére 20 aranyat adott. A kolozsvári református teológiai akadémia alapjához 4000 forinttal járult hozzá.
A Koós Ferenc-féle bukaresti református iskola építésére 20 aranyat adott.
- Összetettebb minták
Az ő anyagi segítségével alakult meg 1859-ben Sepsiszentgyörgyön a református kollégium, jelenlegi nevén Székely Mikó Kollégium. Ez utóbbira végrendeletében 60 000 forintot hagyott. A kolozsvári református teológiai akadémia alapjához 4000 forinttal járult hozzá.
- Megjegyzések
- Hivatkozások
- Források
- ↑ Adamik 1971: Catullus versei. Adamik Tamás. Tankönyvkiadó. 1971. = Auctores Latini.
- ↑ Benkő 1971: Benkő Samu: Középajtától Európáig. In: Sorsformáló értelem. Bukarest. 1971.
- ↑ Devecseri 1971: Devecseri, Gábor: Bikasirató. [Budapest: Magvető Könyvkiadó. 1971.
- ↑ Devecseri 1981: Devecseri, Gábor.. Antik tanulmányok. Magvető. 9632714954 (1981). ISBN 9632714954
- ↑ Egyed 1993: Egyed Ákos: Mikó Imre 1805–1876. In: História XV. 1993. 5–6. sz. 54–56.
- ↑ Éder 1978: Éder Zoltán: Benkő József nyelvészeti munkássága és az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság. Budapest: Akadémiai. 1978. ISBN 963-05-1383-8
- ↑ JSTOR: JSTOR digital archive of academic journals and other scholarly content. (hely nélkül): Jstor.org.
- ↑ Kőváry 1859: Kőváry László: Erdély történelme. Pest: Ráth Mór. 1859–1866.
- ↑ Szinnyei 1891: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- ↑ Szophoklész 1979: Szophoklész: Szophoklész drámái. (hely nélkül): Európa. 1979. = Bibliotheca classica,
- ↑ Rácz 2001: Rácz János: Népi növényneveink. In: Magyar Nyelvőr. 125. évfolyam 3. szám. 2001. július–szeptember. ISSN 1585-4515
- ↑ Szabó–Tarnai 1988: ' Benkő József levelezése. A leveleket összegyűjtötte és a jegyzeteket szerkesztette Szabó György és Tarnai Andor. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete. 1988. ISBN 963 222 153 2.
- ↑ Tóthné 1992: Tóthné Király, Katalin.. Devecseri Gábor könyvtárának katalógusa. Bersenyi Dániel Tanárképző Főiskola. 9637173358 (1992). ISBN 9637173358
- ↑ Zoványi 1977: Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. 405–406. o. ISBN 963-7030-15-8 Online elérés
Ismert korlátok és hiányosságok
- A { { hely } } sablonnal azonosított forrásleíráshoz a cikk szövegének több helyéről is eljuthatunk, és ilyenkor (helyesen) kiszinesedik a { { hely } } háttere. Visszafelé irányban viszont a szóba jöhetőek közül csak az első hivatkozás háttere színesedik ki, a többi (helytelenül) nem.
- Sürgősen megoldandó hiányosság! A megoldáshoz javascript kegészítésre lenne szükség, amiben segíthetsz!
- Azt kellene a scripttel elérni, hogy a class=dokulink összes azonos horgonya egyszerre kiszinesedjen egy ilyen helyre kattintáskor: [ [ #back:horgonyid ] ] Jelenleg csak az a hely színesedik ki, ahova a kattintás oda is ugrat, és ez az első hivatkozás a helyre.
- Ötletadónak szolgálhat: Extension:HarvardReferences/Scripts - MediaWiki
- Ha a { { refweb } } sablon hármas számú paramétereként megadott webcím hosszú, akkor a webcím figyelmen kívül marad, és csak ennyi látszik helyette: [ online]. Például egy „google book” egy bizonyos lapjára nem tudunk a { { refweb } } sablonnal rámutatni.
- Az egyik lehetséges megoldás, hogy a { { refhely } } sablont használjuk, és ebben megadjuk az oldalszámot vagy valamilyen más szöveges információt, aminek a segítségével az olvasó el tud navigálni a főlapnak a { { hely } } után megadott webcíméről a hivatkozott lapra.
- Egy másik lehetséges megoldás, hogy minden egyes hivatkozott lapot külön helyként fogunk fel amik egyenként önálló sort és azonosítót kapnak a forrásleírások között, ezekre aztán a { { refhely } } segítségével hivatkozunk.
- A sablonok a kis számok és nyilak buboréksúgóit (tooltip) a title HTML-attributum segítségével jelenítik meg, és ezt nem minden böngésző kezeli megfelelően
- Ajánlott többek közt a Chrome, IE, Firefox, Opera és a Safari böngészök használata.
- A kis számokra és nyilacskákra kattintva is hozzájuthatunk ugyanahhoz az információhoz.
- Ha a szövegben egy sablon fordul elő, akkor a buboréksúgóban ennek kibontása jelenik meg.
- megoldás?
- A hivatkozás azonosítója az első és az utolsó helyen nem tartalmazhat kapcsos zárójelet, a { { sablon:hely } } hibásan reagál rá, lásd sablon:hely/regressziós tesztelés
- Megoldás: Ne használj kapcsos zárójelet az azonosítókban.
- Nincs ellenőrzés és hibajelzés ha nem létező illetve elírt forrásleírás azonosítót használtunk.
- Kérdés, hogy ez baj-e. Lehetővé teszi ugyanis, hogy már azelőtt beleírhassuk az azonosítókat a szövegbe, hogy a forráslistát felállítottuk vona.
- Szerencsésebb lenne, ha egy forrásleírásra ugratva az illető sor fölötti és nem pedig az alatta levő részt látnánk az ablakban, tehát ha a célhely az ablak legalsó sorává lenne. Ekkor ugyanis lenne esély arra, hogy egyszerre látsuk a forráshivatkozást és felette a jegyzeteket. A jegyzetekre való ugratáskor viszont ugyanezért jó a szokásos ablakon belüli ugratás, tehát amikor a célhely az ablak legfelső sorává válik.
- A böngésző ugrat ezen a módon a lap kérdéses helyére: [ [ #hely ] ]. A megoldáshoz alighanem egy javascript varázslatra lenne szükség.
- A paraméterek elején és végén az üres helyek nem játszanak szerepet.
- Nem hiba, hanem szolgáltatás.
- A sablonok paramétereinek első jeleként nem adható meg kettőspont, pontosvessző, csillag vagy kettőskereszt.
- Megoldás: Ne írj a paraméterek első jeleként kettőspontot, pontosvesszőt, csillagot vagy kettőskeresztet.
Információk a sablonok továbbfejlesztőinek
- A { { hely } } sablon által létrehozott horgonyok prefixe hely: és a class="duhoc-hu dokulink" szabályozza a szinezést a MediaWiki:Common.css-ben.
- A forráshelyekre hivatkozó sablonok által létrehozott horgonyok prefixe back: és a class="duhoc-hu dokulink" szabályozza a szinezésüket a MediaWiki:Common.css-ben.
- Regressziós tesztelés
- A sablonok későbbi kiegészítésekor vagy más megváltozatásakor a sablonhoz tartozó regressziós tesztelés(ek) segítségével ellenőrizhető, hogy a változtatások után is helyesek-e még a korábbi funkciók.
- Ha egy szerkesztő a sablont új funkcióval egészíti ki, akkor az ahhoz tartozó regressziós tesztelés(eke)t is megfelelően ki kell egészítenie az új funkcionalitást tesztelő esetekkel.
- A sabloncsalád regressziós tesztlapjai a sablonok funkciójának megértésre is alkalmasak:
- sablon:refhely/regressziós tesztelés
- sablon:refweb/regressziós tesztelés
- sablon:hely/regressziós tesztelés
- sablon:refmutat/regressziós tesztelés
- sablon:jegyzet*/regressziós tesztelés
- sablon:jegyzet/regressziós tesztelés
- sablon:jegyzetszakasz/regressziós tesztelés (a sablon:jegyzetszakasz*-gal közös)
- sablon:lefele nyilacska/regressziós tesztelés
- sablon:tagref/regressziós tesztelés