Risto Ryti: Finnország miniszterelnöke

február 3. – Helsinki, 1956. október 25.) Finnország 5. elnöke, kétszer kormányt is alakított, és pénzügyminiszter is volt.

Risto Ryti
Finnország 5. elnöke
Hivatali idő 1940. december 19. – 1944. augusztus 4.
Előd	Kyösti Kallio
Utód	Carl Gustaf Emil von Mannerheim
Született	1889. február 3. Huittinen, Finnország
Elhunyt	1956. október 25. (67 évesen) Helsinki, Finnország
Sírhely	Hietaniemi temető
Párt	Nemzeti Haladáspárt
Házastársa	Gerda Ryti
Gyermekei	Eva Saxén Henrik Ryti Niilo Ryti
Foglalkozás	politikus jogász közgazdász bankár
Iskolái	Oxfordi Egyetem Imperial Alexander University Pori Lyceum
Vallás	evangélikus kereszténység
Díjak	Knight Commander of the Royal Victorian Order (1934. november 27.) Grand Cross of the Order of the Cross of Liberty (1940. július 6.) Német Sasrend (1942. április 20.) Knight Grand Cross with Collar of the Order of Carol I (1942. május 15.) Order of the Crown of King Zvonimir (1942. július 4.) Grand Cross with Collar of the Order of the White Rose of Finland (1940. december 21.) Finn Oroszlán Lovagrend nagykeresztje (1942. szeptember 28.) Grand Cross of the Order of the White Rose of Finland (1936. december 10.) Order of Civil Merit Order of the Polar Star - Commander's Grand Cross (1937. január 30.) Grand Knights with Star of the Order of the Falcon (1928. július 16.) a Magyar Érdemrend nagykeresztje (1942. február 18.) Grand Officer of the Order of Orange-Nassau Grand Cordon of the Supreme Order of the Chrysanthemum (1942. december 3.) Commander First Class of the Order of the White Rose of Finland (1922. december 6.) Memorial medal of the Winter War
Risto Ryti aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Risto Ryti témájú médiaállományokat.

Módos parasztgazda gyermekeként látta meg a napvilágot, de nem igazán vette ki a részét a földművelésből, mert már gyerekkorában a könyveket bújta. A családja úgy döntött, hogy ha Risto már nem segít a gazdálkodásban, legalább tanuljon, így Poriba íratták gimnáziumba. Az ötlet helyesnek bizonyult, mert az igyekvő fiú végül Helsinkiben, az egyetem jogi karán szerzett diplomát.

Az I. világháború kitörése előtt Oxfordba utazott, hogy a tengeri jogot tanulmányozza, de a harcok kitörésével haza kellett térnie. Otthon, 1916-ban megnősült, s az évek során három gyermeke született.

Ryti 1919-ben belépett a Nemzeti Haladáspártba, melynek tagjaként kétszer választották meg parlamenti képviselővé, s 1921-22-ben, valamint 1922-24-ben a pénzügyminiszteri tisztséget is betöltötte. A finn pénzügypolitikára 1923-29 és 1944-45 között, mint a Finn Nemzeti Bank vezetője is hatással volt.

1939-40-ben a téli háború idején két egységkormány miniszterelnöke volt. 1940 decemberében választották köztársasági elnökké. 1944 júniusában kötött megállapodást a németekkel, hogy a tőlük kapott hadfelszerelésért cserében a finnek addig nem lépnek ki a háborúból, amíg a Harmadik Birodalomnak szüksége van rájuk. A helyzet változásával Ryti maga mondott le a posztjáról, hogy elősegítse a Szovjetunióval való tárgyalásokat és a németekkel kötött megállapodás felmondását. Ezzel a tettével elősegítette, hogy habár Finnország sokáig a vesztesek oldalán harcolt, Helsinkit mégsem szállták meg soha az ellenséges csapatok. Így maradt esélye az országnak egy minimális függetlenségre.

1946-ban Rytit a Szovjetunió elleni harcban játszott szerepéért háborús bűnösnek kiáltották ki és tízéves börtönbüntetésre ítélték. 1949-ben elnöki kegyelemmel szabadult. Az életéből hátralévő években már nem politizált, jórészt a visszaemlékezéseit írta. Temetésén hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára.

Időnként fellángol a vita Finnországban, hogy a Ryti nevén esett csorbát hivatalosan kellene kiköszörülni, vagyis rehabilitálni az ellene felhozott vádak alól. Az állami vezetés eddig mindig visszautasította a kérést, ugyanis állítják, a finn nép soha nem tartotta bűnösnek Rytit, így nincs is mit cáfolni. Így sikerül rendre elsimítani az esetleges diplomáciai konfliktust Oroszországgal.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Risto Ryti című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Risto Ryti című finn Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Ki kicsoda Finnországban, szerk.: Maticsák Mihály, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1999. ISBN 963-472-398-5