Pancho Aréna:

A Pancho elnevezés Puskás Ferenc keresztnevének spanyol változatának, a Franciscónak becézése. Spanyolországban így nevezték Puskást. A stadion nevére több változat is létezett a tervezése, építése során, az Aranycsapat Stadion, a Makovecz Stadion (Makovecz Imre stílusában épült), és a felcsúti stadion név is szóba került.

A terveket Makovecz Imre kezdte el, azonban 2011-es halála után Dobrosi Tamás fejezte be. Az UEFA 2-es kategóriába sorolta a 3500 fő befogadóképességű stadiont. A stadion alapvetően a Puskás Akadémia FC mérkőzéseire, valamint nemzetközi és válogatott ifjúsági tornákra készült. A kivitelezés 2012 áprilisában kezdődött.

FutballsTopTen sportportál 2016-os toplistáján a felcsúti Pancho Arénát tette az első helyre a földkerekség legszebb stadionjainak rangsorában.

A tulajdonos a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány. A stadion 3,8 milliárd forintból épült. Az összeg a TAO-programon (társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszere) keresztül kapott 2,7 milliárd forintnyi támogatásból, önrészből, valamint magáncégek felajánlásaiból tevődött össze.

 

Az első, még megnyitó előtti esemény, igaz zárt kapuk mögött lebonyolítva, 2014. április 1-jén a Puskás Akadémia – DVSC-TEVA Ligakupa negyeddöntő mérkőzés visszavágója volt.

A hivatalos megnyitóra 2014. április 21-én került sor, a 2014-es Puskás-Suzuki-kupa döntőjét megelőzően, amelyen a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia és a Real Madrid U17-es csapata játszott egymással.

A stadion az egyik helyszíne volt a 2014-es U19-es labdarúgó-Európa-bajnokságnak. A nyitómérkőzést és az egyik elődöntőt is itt rendezték.

2015. június 13-án az Omega Beat-Mise volt az első koncert, amit a stadionban rendeztek. Előtte a nézők kivetítőn tekinthették meg a Finnország–Magyarország Európa-bajnoki selejtező mérkőzést. Mihály Tamás, az együttes basszusgitárosa nyilvánosan kiállt véleménye mellett, hogy nem ért egyet az együttes stadionbéli fellépésével, ezért nem vett részt rajta.

2018. március 26-án a stadionban rendezték meg a Bulgária-Kazahsztán barátságos labdarúgó-mérkőzést, amelyet előbbi válogatott nyert meg 2-1-re.

A stadion megépítése hamar politikai és közéleti viták tárgyává vált, miután a létesítményt sokan Orbán Viktor miniszterelnök „szívügyének”, úri passziójának tekintették, a stadion V.I.P. páholyát Orbán Viktor állami tisztségviselők és üzletemberek szórakoztatására használja, ez ügyben számos politikai és egyéb bírálat is megjelent, különösen azután, hogy híre ment: a stadiont közpénzből építették. A vádakra Orbán és mások azt válaszolták, hogy a 3,8 milliárd forint 70 százaléka társasági adójuk egy részét felajánló, nyereséges magáncégektől érkezett, az úgynevezett TAO-program keretében, míg a maradék 30 százalékot az akadémia teremtette elő magánadományokból és hitelből. Ezzel szemben azonban a költségek mégiscsak adóforintokból állnak: 2011. július 1-je óta társasági adókedvezmény (TAO) vehető igénybe, ha a vállalkozások támogatják az úgynevezett látvány-sportágakat, vagyis a labdarúgást, a kézilabdát, a kosárlabdát, a vízilabdát és a jégkorongot. A támogatás céljai törvényben meghatározottak, ezért a szakszövetségekhez, amatőr és profi sportszervezetekhez, közhasznú alapítványokhoz befolyó pénzt utánpótlás-nevelésre, a képzéssel összefüggő feladatokra, a sportrendezvényekhez szükséges biztonsági követelményeket szolgáló infrastruktúra fejlesztésére, meghatározott beruházásokra, felújításokra, illetve személyi jellegű ráfordításokra lehet költeni. Tehát stadionépítésre is. 2012-ben 15 milliárd forint folyt be a focicsapatokhoz TAO-ból, ebből 2,8 milliárd Felcsútra került, vagyis több mint amire számítottak. 2013-ra az MLSZ 2,2 milliárd forintos támogatást javasolt az alapítványnak. Orbán tehát téved, amikor azt mondja, hogy a társasági adókedvezmény magánadomány. Valójában közjogi értelemben közpénz, állami támogatás, a bevezetésekor így kellett engedélyeztetni az Európai Bizottsággal. Másképpen fogalmazva, ha nem lenne, akkor adó formájában be kellene fizetniük a cégeknek, vagyis ez a bevétel hiányzik az államkasszából.

További kritikákra adott okot, hogy a 3500 férőhelyes stadionban az átlagnézőszám ezer fő körül volt, a profi stadionban kétszer annyi ülőhely van, mint ahányan Felcsúton laknak. Ezen később állítólag ingyenes buszjáratokkal próbáltak javítani.

A stadion megépítésének körülményei hasonlóak az 1975-ben megnyitott romániai Stadionul Viitorul létesítményhez, amely Nicolae Ceaușescu diktátor szülőhelyén épült fel.

A stadion közvetlenül a miniszterelnök háza mellé épült, továbbá a létesítmény házirendje egyebek mellett tiltja az aktuálpolitizálást is.

•  
  A Pancho Aréna főbejárata
•  
  A Pancho Aréna Felcsút főutcája felől
•  
  A Pancho Aréna gyepe és belső tere a Puskás Ferenc utca felől nézve
•  
  A Pancho Aréna épülettömbje a Vál-völgyi kisvasút felől
•  
  A Pancho Aréna tetőzetének egy részlete

• Mészáros Lőrinc
• Vál-völgyi Kisvasút

• Pancho Aréna lesz a felcsúti futballstadion. sportgeza.hu, 2014. március 3. (Hozzáférés: 2014. március 8.)
• Szauron kastélya épül Felcsúton. sportgeza.hu, 2013. július 8. (Hozzáférés: 2014. március 8.)

• Bejárás a Puskás Akadémia épülő stadionjában (Sport1TVhu videó). youtube.com. (Hozzáférés: 2014. március 8.)
• Ilyen lett a felcsúti stadion – Origo
• Helybéliek véleménye a stadionról
• Pancho Aréna. A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia épületegyüttese. Mester és tanítvány – Makovecz Imre és Dobrosi Tamás építészete Felcsúton, 2008–2015; szerk. Dobrosi Tamás, interjúk Dénes Eszter; Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia, Felcsút, 2015