Asztana: Kazahsztán fővárosa

	Asztana (Астана)
	A Bajterek-emlékmű, kilátó
; Asztana címere	; Asztana zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Kazahsztán
Alapítás éve	1830-as évek
Polgármester	Altaj Kulginov
Irányítószám	010000–010015
Körzethívószám	+7 172
Testvérvárosok	Lista Ankara (2001–); Moszkva; Pittsburgh; Kijev (1998. június 11. – ); Szentpétervár (1996–); Ammán (1999–); Szarajevó; Riga (1998–); Gdańsk (1996–); Varsó (2002–); Tbiliszi (1996–); Hanoi (2009–); Szöul (2004–); Bangkok (2004. június 11. – ); Kazany (2004–); Manila (2004–); Peking (2006–); Margate; Biskek; Dubaj emírség; Jakarta; Uşak; Trujillo; Vilnius; Jereván (2024. április 15. – );
	Népesség
Teljes népesség	1 078 362 fő (2019)
Népsűrűség	958 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	347 m
Terület	722 km²
Időzóna	BTT (UTC+6)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 51° 08′, k. h. 71° 26′, k. h. 71° 26′
	Asztana weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Asztana témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Az ország északi részén, az Isim folyó partján fekszik, az Akmola régióban, jóllehet attól közigazgatásilag független. 1,2 millió fős népességével (2022) Almati – a régi főváros – után az ország második legnépesebb városa.

Az 1830-as években Akmolinszk néven alapított és 1961-ben Celinográdra átnevezett város az észak-kazahsztáni szűzföld-program központja lett. Nevét 1994-ben Akmolára változtatták. 1997-ben lett Kazahsztán fővárosa Almati helyett, 1998-ban kapta mai nevét, amely kazakul ’fővárost’ jelent. 2019-ben Nurszultan Nazarbajev volt elnök iránti tiszteletből Nur-Szultanra nevezték át, majd 2022-ben visszakapta korábbi nevét. A fővárossá nyilvánítás óta hatalmas fejlődésen ment keresztül: nemcsak kormányzati, de ipari, oktatási, egészségügyi és sportközponttá is vált. A fejlődést számos futurisztikus épület, szálloda és felhőkarcoló jelzi.

Földrajz

Asztana Kazahsztán középső részén, az Isim folyó partján helyezkedik el. A város kiterjedt, lapos, félszáraz sztyeppterületen fekszik, melynek tengerszint feletti magassága 347 méter. Az idősebb városrészek az Isim északi, az új városrészek a déli partján találhatók.

Éghajlat

Asztana a második leghidegebb főváros a mongóliai Ulánbátor után. Szélsőséges kontinentális éghajlat jellemző itt: a nyár meleg, időnként forró, a tél nagyon hideg és száraz. Nyáron a hőmérséklet elérheti a 35–40 °C-ot, míg −30 °C – −35 °C is gyakran előfordulhat a decembertől márciusig terjedő időszakban. Az éves átlaghőmérséklet 3,5 °C. Itt jegyezték fel a Kazahsztánban mért legalacsonyabb hőmérsékletet, −51 °C-ot. A várost kettészelő Isim novembertől április elejéig befagy.

Asztana éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	3,4	4,8	22,1	29,7	35,7	40,1	41,6	38,7	36,2	26,7	18,5	4,5	41,6
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	−9,9	−9,2	−2,5	1,9	20,2	25,8	26,8	25,2	18,8	10,0	−1,4	−8,0	8,2
Átlaghőmérséklet (°C)	−14,2	−14,1	−7,1	5,2	13,9	19,5	20,8	18,8	12,3	4,6	−5,4	−12,1	3,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−18,3	−18,5	−11,5	0,2	7,9	13,2	15,0	12,8	6,6	0,2	−8,9	−16,1	−1,4
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−51,6	−48,9	−38,0	−27,7	−10,8	−1,5	2,3	−2,2	−8,2	−25,3	−39,2	−43,5	−51,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)	16	15	18	20	35	37	50	29	22	27	27	22	318
Havi napsütéses órák száma	102	146	192	237	300	336	334	294	231	136	99	93	2500
Forrás: pogodaiklimat.ru, Hong Kong Observatory

Történelem

Nevének eredete

A város neve 1961. március 20-ig Akmolinszk volt. Innentől 1994. június 6-ig a Celinográd nevet viselte. Ezt követően neve Akmola (Ақмола vagy Aqmola) volt, ami azt jelenti, hogy „fehér temető”. A tartományt, amelynek Asztana a fővárosa, a mai napig Akmolának hívják.

Az Asztana nevet 1998. május 6-án kapta. A szó kazak nyelven azt jelenti, hogy „főváros”, és a névválasztásnál fontos szerepet játszott, hogy a szó a világ legtöbb nyelvén könnyen kiejthető. A kazak kiejtésben az utolsó szótagon van a hangsúly.

2019. március 20-án a kazak parlament egyhangúlag úgy határozott, hogy a város a lemondott államelnök, Nurszultan Nazarbajev tiszteletére a Nur-Szultan nevet vegye fel, 2022 őszén viszont mégis úgy döntöttek, inkább visszanevezik Asztanára.

Orosz és szovjet korszak

A várost az oroszok alapították az 1830-as években Akmolinszk néven. A 20. század elején érkezett ide a vasút, ezzel bekapcsolódott a kereskedelmi életbe a város.

1960 decemberében a Hruscsov által kezdeményezett észak-kazahsztáni szűzföld-program központja lett.

Kazahsztán fővárosa

Kazahsztán függetlensége után, 1991-ben az ország fővárosa Almati lett. A Kazah Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa első ízben 1994. július 6-án döntött arról, hogy a fővárost Akmolába helyezzék át, amire végül Nurszultan Nazarbajev elnök 1997. október 20-i rendeletével került sor. A kormányzati szervek költözése 1997 decemberében kezdődött.

A költözés indoka hivatalosan az volt, hogy Almati periférikus fekvésénél és fejlődési korlátainál fogva (domborzati beszorítottsága, úthálózat túlterheltsége, környezeti problémák) kevéssé alkalmas fővárosnak, míg Akmola nagy területe, központi elhelyezkedése, fejlett infrastruktúrája és kedvező környezeti állapota folytán megfelelő erre a szerepkörre. A döntésben ugyanakkor az is szerepet játszhatott, hogy a függetlenné vált, de többnemzetiségű Kazahsztán döntően orosz lakta északi részét erősebben az országhoz kössék, elejét véve az irredenta törekvések megerősödésének. A főváros áthelyezése jelentős költségei miatt nem osztatlanul népszerű a kazah társadalom körében.

1999-ben a város a főváros-áthelyezés sikerének elismeréseképpen megkapta az UNESCO City of Peace díját.

Önkormányzat és közigazgatás

Asztana polgármesterei (akim) a fővárossá válás óta:

Adilbek Dzhaksybekov (1997–2003)
Temirkhan Dosmukhanbetov (2003–2004)
Umirzak Shukeyev (2004–2006)
Askar Mamin (2006–2008)
Imangali Tasmagambetov (2008–2014)
Adilbek Dzhaksybekov (2014–2018)
Bakhit Szultanov (2018–2019)
Altaj Kulginov (2019–)

Népesség

A város népessége 844 930 fő (2014. okt 1.) +/-. A lakosság száma gyorsan növekszik, nagyobbrészt a migráció, kisebbrészt a természetes szaporodás hatására.

A népesség az 1830-as években 2000 fő körül volt, majd a következő három évtized során megháromszorozódott. Az 1960-as évekre lakossága elérte a 100 000 főt.

A népesség alakulása 1897 és 2022 között

Lakosok száma	9688	102 276	233 638	312 965	574 448	697 129	814 435	1 030 577	1 136 156	1 239 744
	1897	1959	1979	1999	2007	2011	2014	2018	2020	2022

Adatok: Wikidata

Gazdaság

2014-ben dél-koreai és brit közreműködéssel technológiai parkot hoztak létre a Nazarbajev Egyetemen, melynek célja a kutatások eredményeit piacképes termékekké fejleszteni. A fő kutatási területek a biotechnológia, a robotika, az információs technológia, a megújuló energiaforrások és a gépészet.

Asztana adott otthont a 2017-es világkiállításnak. A projekt keretében egy 125 hektáros, 50 MW teljesítményű naperőmű felépítését tervezték.

Közlekedés

Repülőtere a Nurszultan Nazarbajev nemzetközi repülőtér.

A helyi tömegközlekedést autóbuszok biztosítják. A városban 2014-ben Norman Foster irodája által tervezett buszmegálló-várókat telepítettek.

A város közlekedési problémáinak enyhítésére gyorsvillamos-hálózat kiépítését tervezték, amelynek alapkövét 2011-ben le is tették, a projekt megkezdése azonban halasztódott, mígnem 2013 végén a magas költségekre hivatkozva lemondtak róla. Helyette BRT rendszer építését tervezik.

Látnivalók

modern kormányzati negyed
Főmecset
Óceánium
Iszlám központ
Római katolikus katedrális
Ortodox orosz katedrális
Zsinagóga (épült 2004-ben)
Bajterek (a. m. magas nyárfa) emlékmű, kilátó

Oktatás

Asztanában székel a Gumeljov Egyetem és az Agrártechnikusi Egyetem.

Sport

Asztana-1964 FK (egykori Zsenisz Asztana)
Asztana FK (egykori Lokomotiv Asztana)
Asztana Tigris kosárlabdacsapat
Barys Astana Ice Hockey (1999) (jégkorongcsapat)
Astana Pro Team kerékpárcsapat

Nemzetközi kapcsolatok

Testvérvárosai

Gdańsk, Lengyelország (1996) Szentpétervár, Oroszország (1996) Tbiliszi, Grúzia (1996) Riga, Lettország (1998) Ankara, Törökország Varsó, Lengyelország (2002)	Bangkok, Thaiföld (2004) Kazany, Oroszország (2004) Manila, Fülöp-szigetek (2004) Szöul, Dél-Korea (2004) Ammán, Jordánia (2005) Peking, Kína (2006)	Hanoi, Vietnám (2009) Ufa, Oroszország (2010) Biskek, Kirgizisztán (2011) Oulu, Finnország (2013) Nizza, Franciaország (2014) Zágráb, Horvátország (2014)

Jegyzetek

További információk

Hivatalos honlap (kazahul) (oroszul) (angolul)
Egy diktátor játékvárosa – Az Index.hu képriportja Fabrice Fouillet képeiből (magyarul)
Holnapfölde: Asztana – A National Geographic Magazin cikke Asztanáról (magyarul)

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

A Wikimédia Commons tartalmaz Asztana témájú médiaállományokat.

This article uses material from the Wikipedia Magyar article Asztana, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.